Hétfő délelőtt véget ért Marosvásárhelyen 3Layers of Telling a Story ERASMUS+ TEMPUS projekt, amelyet a Budapesti Színház és Fimművészeti Egyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem együttműködésében tartottak a Kultúrpalotában A Kultúrpalota történetei címmel. A résztvevő diákok – magyar és román anyanyelvűek, romániaiak és magyarországiak – az alkalmazott színház módszereivel olyan terveket készítettek, amelyek által felkeltik az érdeklődést a Kultúrpalota iránt, maradandó élményt nyújtanak a látogatók számára.

Ahogy arról Albert Mária, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára és Neudold Júlia, a Budapesti Örkény Színház ifjúsági programjának vezetője elmondta,  sokkal érdekesebb és maradandóbb élményt nyújt a látogatónak, ha nem csak meghallgat egy előadást arról, hogy mikor épült a Kultúrpalota, vagy ki építtette, hanem egy performansz keretében mesélik el neki, esetleg interaktív színház által mutatnak be számára egy történetet, vagy mondják el azt, hogy mit szeretett olvasni Bernády György, vagy milyen érzelmeket élt át a festő, aki az üvegablakokat festette.

A kurzust egy olyan bemutatóval zárták, amelyen a Kultúrpalota vezetőjével ismertették ötleteiket, elképzeléseiket, a projektjeiket, amelyeknek azokra a kérdésekre kellett felelniük, hogy miért, mi célból, kinek, mit, hogyan, mikor, kik, miből és milyen hatásra számítanak.

A Kultúrpalota előcsarnokában, majd a kurzusnak is helyt adó kisteremben mutatták be a többnapos munka eredményeit. Nem végleges előadások ezek – hívta fel a figyelmet Albert Mária, hanem olyan projektek, amelyeken még továbbdolgozhatnak, véglegesíthetik azokat, illetve gyakorlatba ültetve hasznosíthatják.

A diákok elmesélték a közös beszámolón, hogy mit jelentett számukra egy-egy festménynek a tanulmányozása, vagy a Palota lépcsőházának, lépcsőfordulóinak az újragondolása, a Tükörteremben a tükörrel való játék, vagy a Bernády Györgyöt ábrázoló, nagyméretű portréval szembesülni.

„Bejártuk Bernády dolgozószobáját, bementünk Emil Dandea irodájába is, de valahogy azt éreztük, hogy üres, hiányzik onnan valami, vagy valaki” – mesélte az egyik résztvevő, akik később felfedezte a képtárban a Bernádyról festett portrét és azzal szembeállva értett meg nagyon sok mindent. „Mosolygott is, néha hunyorított is ez az arckép, máskor meg nagyon szigorúan nézett” – fogalmazták meg mindazt, amit éreztek a volt városépítő polgármester „tekintete” előtt állva a diákok.

Kinek mit jelent a Kultúrpalota?

A Kultúrpalota értékeire kívánja felhívni az érdeklődést a bemutatott négy projekt is, amelyek elnyerték a Fülöp Tímea tetszését. A palota vezetője úgy összegezte a látottakat, hogy azok megindították az ő fantáziáját is, a sok ötlet pedig illeszkedik azok közé a tervek közé, amelyekkel a Kultúrpalotát szeretnék népszerűsíteni, érdekesebbé, csalogatóbbá tenni. A magyar és román diákok egy késő este az utcára mentek, ahol megkérdezték a járókelőket, hogy mondják el, mit tudnak a Kultúrpalotáról, miért fontos nekik, milyennek tartják.

A válaszok között a legtöbb az volt, hogy „szép”, „képeslapra illő”, „a város büszkesége”, de szerepelt a filharmónia, a hangverseny, a szecesszió, a filmfesztivál kifejezés is, valamint Bernády György neve. Azonban többen is voltak olyan Marosvásárhelyen élő marosvásárhelyiek, aki bevallották, hogy még soha nem jártak a Palotában, illetve olyanok, akik jártak, mert gyerekkorukban „vitték” őket.

Hogy mi mindent lehet tenni, hogyan lehet közösségi térré alakítan – ezzel kapcsolatban ötletbörzét is tartottak. A bemutatott tervek közül A Palota él címet viselő projekt az egészen fiatalokat, az 5-8. és 9-12. osztályosokat célozná meg, akik egy-egy látogatást követően élménnyel tele, lelkesen mesélve térnének haza, az interaktív játékok során ugyanis sokkal maradandóbb lenne mindaz, amit megnéztek, mintha csak csupán felsorolná valaki és gyorsan megmutogatná a látnivalókat.

Éjszakai programokat szervezne a Csaba királyfi csillagösvénye nevű projekt csapata, akik a hagyományra és a fiatalos lendületre helyeznék a hangsúlyt, olyan összművészeti élményt kínálva a látogatónak, amely ugyancsak maradandó lenne. Például balladamondó versenyt szerveznének a Tükörteremben egy rajz- és fotópályázattal kiegészítve, interaktív tárlatvezetést, kincskeresést és lampionokkal világítanák meg a lépcsőket, ami a csillagösvényt jelképezné.

A Kultúrpalota modern bemutatása tervezői a legmodernebb eszközökkel igyekeznének, hogy összművészeti élményt nyújtsanak a látogatónak, míg a Mese-Palota terv ötletgazdái művészetterápi, generációk találkozója helyszínének képzelték el a Kultúrpalotát, ahol a történeteket megelevenítenék, a képtár festményeit egy-egy performansz által mutatnák be, mesével, irodalmi rendezvénnyel keltenék fel a kíváncsiságot a Palota iránt.