Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán mutatták be csütörtök este Losteiner Leonárd ferences szerzetes „Istennek kincses tárháza...” címmel, a csíksomlyói Szűzanya csodáiról 200 éve írt füzetét. A kéziratot feltáró kutató, Mohay Tamás részvételével zajló bemutató est pénteken Székelyudvarhelyen, szombaton Sepsiszentgyörgyön ismétlődik meg.

Rendhagyó könyvbemutatónak voltak résztvevői csütörtök este a csíkszeredaiak. A Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának eskető termében szervezett est témája Losteiner Leonárd ferences „Istennek kincses tárháza...” – címmel, a csíksomlyói Szűzanya csodáiról írt kézirata volt, mely a Csíksomlyói Ferences Kolostor kiadásában jelent meg 2015-ben.

Az eseményen jelen volt a könyv kutatója és a benne foglalt tanulmány szerzője, Mohay Tamás budapesti néprajzkutató, szociológus, P.Urbán Erik OFM, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója, és Benedek Enikő, a könyv műszaki szerkesztője.

A vendégeket és a hallgatóságot köszöntve, a házigazda, dr. Flender Gyöngyi konzul, a kézirat „titkaira” hívta fel a figyelmet, majd Györfi Erzsébet népdalénekes énekelt Kájoni János Cantionale catholicum művéből. Ezt követően izgalmas estnek lehettünk tanúi: Ferencz Angéla kulturális intézményvezető közvetlen érdeklődéssel szólaltatta meg az oldottan válaszoló szerzőt és templomigazgatót.

Megtudtuk, a kötet, mely a csíksomlyói kolostor kegytárgyüzletében is hozzáférhető, Losteiner Leonárd ferences szerzetes egyetlen magyar nyelvű művét tartalmazza, mely egyúttal az első magyar nyelven írt mű a Csíksomlyón tisztelt Mária-szoborról és a korabeli tanúk által elbeszélt csodákról.

A ferences szerzetes valószínűleg 1810-1815 között állította össze és kezdte letisztázni Istennek kincses tárháza, mely a csíksomlyai csodálatos Szűz Mária képénél rég üdőtől fogva osztogattatik című kéziratát. A kiadás viszont a maga idejében elmaradt, és a füzet 200 évig ismeretlen volt.

Négy példány került elő

Mohay Tamás mintegy nyomozómunkát végezve, négy példánynak bukkant nyomára kutatásai során. A most megjelent kötetben a somlyói kézirat olvasható, mai átírásban és fakszimilében is egyaránt – ez a kutató szerint a legrégebbi keltezésű, eddig előkerült változat. A kötet kísérő tanulmányában a kutató bemutatja Losteiner Leonárd ferencest és korát, a csodatörténetek részleteit, hatásukat, változásaikat a kézirat kalandos sorsát, a történelmi fejtegetések forrásait is.

A kézirat megmutatja azt, milyen nagy tisztelet övezte Szűz Máriát 1800 körül és az azt megelőző évszázadban. Sok csodás gyógyulásról, közbenjárásról, különös jelenségről értesülhetünk Losteiner Leonárd kötetéből, de, mint az esten kiderült: Erik atya szerint ma is följegyezhetőek lennének ilyen, orvosi papírokkal is bizonyítható történetek – csak ez valamiért korunkban már nem történik meg.

A kötetet március 17-én 18 órától a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban, március 18-án 18 órától a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban mutatják be.