Tíz év szünet után Visky András először publikált drámakötetet, a 2006-ban megjelent A szökés után a Ki innen című kötetet mutatták be az 5. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében, csütörtökön.

A könyv hét színházi kísérletet – Visszaszületés, Pornó – Feleségem története, Green Relief, Megöltem az anyámat, RádióJáték, Bevégezetlen ragyogás –, és egy interjút tartalmaz, amelyben Láng Zsolt próza-, drámaíró, irodalomkritikus, szerkesztő beszélget a szerzővel.A könyvbemutató beszélgetést Tompa Gábor rendező, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója moderálta, aki a kilencvenes évek óta dolgozik együtt Visky Andrással. Felvezetőjében elmondta, az említett interjúban olyan fogalmakról esik szó, amelyek kapcsolatban állnak a kötetben megjelent drámákkal: a színházi radikalizmus, a marginalizált szereplők és a marginalizált színház kérdésköre, a színházi üzemszerűség, a nyitott dramaturgia, valamint a pontosság és a remény közötti összefüggés.

„A színházat börtönnek tekintem”

Visky András egyetértett a színházigazgatóval abban, hogy a Ki innen cím nagy feszültséget takar, arra mutat rá, hogy valaki valahonnan ki akar szabadulni. A drámaíró elmondta, a szószerkezet a kötet egyik alkotásából van kiragadva. A címben Visky szemléletmódja is rejlik: „Én a színházat börtönnek tekintem, ahova a nézők a színészekkel együtt szabadon bezárkóznak, rájuk zárul a színház ajtaja, majd pedig ami ott történik közösen velük, kiszabadítja őket a színházból” – fogalmazott Visky András.

Hozzátette, megalapozott a véleménye, mivel a színházi architektúrában a fekete doboz nem egyéb, mint az üres sír. „Tulajdonképpen, amikor mi színházba megyünk, az üres sír meglátogatását hajtjuk végre, de úgy, hogy ott eljátsszuk a halál és a feltámadás játékát. Nem szabad benne maradni a sírban, a színházban mindig van egy olyan gesztus, hogy ki kell menni és reflektálni kell arra, ami történik” – mutatott rá a dramaturg.

„Feszítem a húrt, miközben szelíd szövegeket írok”

A könyvbemutatón szó esett arról is, hogy Visky András látszólag provokatív címeket használ – Megöltem az anyámat, Pornó – Feleségem története –, viszont aki elsőre nem dől be ezeknek, megtapasztalhatja, hogy az adott előadás nem azt nyújtja, mint amit elsőre ígér. Elmondta, találkozott már olyan nézővel, aki csak azért zárkózott el egy előadástól, mert felháborította annak címe. „A mi színházi tradíciónkban benne van az operettes magatartás a néző részéről, ez nem baj, ez tény. Én igenis egy avantgárd, modernista figura vagyok és szembemegyek ezzel” – fogalmazott. „Feszítem a húrt, tudom, miközben teljesen szelíd és poétikus szövegeket írok” – mutatott rá Visky.

Visky András szerint a színházban nem műalkotásokat kell létrehozni, de ajándék, ha ez sikerül. Ezt azzal indokolta, hogy a színházi műalkotás eleme maga az ember, a színész, akivel nem lehet bármit megtenni, nem szabad eszközként felhasználni annak érdekében, hogy egy jó előadás szülessen.

Több rövid drámából egész estés előadás

A beszélgetésen megtudtuk, milyen új tervekben gondolkodik a dramaturg. „Az utóbbi időben elkezdett érdekelni a nyitott dramaturgia, ami azt jelenti, hogy egy olyan szövegkorpuszt létrehozni, ami a próbafolyamatban nyeri el végső formáját” – fogalmazott. Visky konkrét ötlete arról szól, hogy ugyanarról a kérdésfelvetésről megír öt-hét darabot, ugyanazzal a rendezővel ezeket színpadra viszi, úgy, hogy egy előadás alatt a néző két-három darab ötvözését fogja látni. Azonos címmel fél év alatt a néző folyamatosan más megközelítését látná az adott témakörnek, olyan módon, hogy az elején nem tudja, hogy pontosan melyik darabok egyvelegét fogja látni.

Láng Zsolt szerint Visky András ironikusan kezeli a sikert

Láng Zsolt pár gondolatban felvázolta, miért gondolja különlegesnek Visky András munkásságát. Egyrészt folyamatosan felkínálja azt a lehetőséget, hogy az olvasó ne értsen egyet azzal, amit ír. Továbbá azt érzékeli, hogy a szövegei az Úrral folytatott párbeszédei alapján születnek. A másik jellemző szerinte egyfajta „billegetőzéshez” kapcsolódik, úgy látja, hogy mivel a világ „billegetőzik”, úgy is kell írni róla. Láng ugyanakkor úgy véli, a dramaturg a sikert ironikusan kezeli, szembemegy vele. Ezt bizonyítja a címválasztás, amelyben bár felhívja a néző figyelmét, mégsem teljesíti az ösztönös elvárását. Emellett tiszteli Viskyben, hogy monodrámákat ír, hogy felvállalja, hogy a szereplők hosszan értekeznek olyan dolgokról, amelyeket a néző nem föltétlenül ért. Láng Zsolt azt is elmondta, hogy Visky drámáiban nagyon erősek a szövegek, ami felveti a kérdést, hogy lehet-e szöveg nélkül színházat csinálni.A közönségből érkező kérdésre Visky András kifejtette, egyetért azokkal a kritikusokkal, akik azt mondják róla, hogy jobban meg tudja írni a női figurákat. Úgy gondolja, ennek személyes okai is lehetnek, de tény, hogy érdekli a törékenység és a marginalizált helyzet. „A történelmet férfiak csinálták és látjuk, hogy milyen” – összegzett a drámaíró.

A könyvbemutatón jelen volt Zágoni Balázs, a Koinónia Kiadó igazgatója is, aki elmondta, a Ki innen című drámakötet több mint a huszadik a kiadó színházi témájú könyvei között. Hozzátette, szerinte Visky András a jelenlegi kötettel kompenzálja a tíz éves szünetet.