Robbanások és a földhöz vágott író

Kénytelenek korlátozni a belépők számát a tusványosi tábor szervezői a pénteki Omega-koncertre, a tábori színpad előtti tér befogadóképessége ugyanis messze lemarad a várható tömeghez képest. A szervezők ezért arra kérik az érdeklődőket, hogy kora délután érkezzenek meg a táborba, mert utána le kell zárniuk a bejáratot.

Az eddigi koncerteken, főleg az Intim Torna Illegál tegnapi, csütörtök esti fergeteges buliján már zsúfolásig megtelt az említett küzdőtér, a környező étkezdék, kocsmák padjain is bajos volt szabad helyet találni. Az „intimtornások" egyébként életük legnagyobb bulijának nevezték a tegnapi tusványosi koncertjüket. A közönség is kitett magáért: a „Vágjál lyukat a kádba" szám alatt például egy valódi fürdőszobai kádat adogattak egymás feje fölött.

Generációk fesztiválja

A rendezvények és a résztvevők változatossága egyaránt azt bizonyítja, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor mostanra a generációk fesztiválja lett. Vannak, akik 23 éve visszajárnak, van, akit kisgyerek kora óta elhoznak ide a szülei, és most már baráti társasággal jön, vagy kisgyerekes családjával. Nappal, sőt még a kora esti koncerteken is feltűnően sok a gyermek - majdnem minden második pár csöppséget cipel kenguruban, babakocsiban vagy a nyakában.

A szervezők készültek: óvodáskorútól a nagyobb gyerekekig mindenki számára vannak programok, a Magyar Teátrum Színházi Sátorban például játszóház, gyermekelőadások, a táborban ugróháló, arcfestés, kézműves foglalkozások, társasjátékok várják lépten-nyomon a legkisebb Tusványos-nemzedéket.

A tábor közepén nappal látványos és „hangzatos" fizikai kísérleteket végeznek a Sapientiás fizikus diákok (a táborlakók az elején összerezzentek, de most már megszokták a robbanásokat...), különösen nagy sikere van a szilárd jégnek, amely pohárba téve fehér felhővé változtatja az italt...
Mások képtelennél képtelenebb társasjátékokat találnak ki, amelynek egyetlen lényege, hogy mindenki könnyesre neveti magát.

Kulturális rendezvényekben sincs hiány: a Magyar Teátrum színházi sátrat már látványos külsőjéért is érdemes megtekinteni,
Bent pedig változatos műfajokban zajlanak az előadások és szakmai beszélgetések.


Képünk a békéscsabai Jókai Színház Színész szerelem című, Szécsi Pál és Domján Edit szerelmét felidéző retro-esten készült.

Múltidézés könyvben, filmben

Könyv- és filmbemutatón ismerhették meg az érdeklődők Pálfi Géza római katolikus pap „megfigyelt életét" – Márton Áron püspök híve és követője a hetvenes évek elején vált szálkává a Szekuritáté szemében, a CNSAS hét kötetből álló megfigyelési dossziét bocsátott a szerzők, Denisa Bodeanu és Novák Csaba Zoltán rendelkezésére, hogy megírhassák Az elnémult harang című könyvüket.

A kötet híven nyomon követi, milyen módszerekkel dolgozott a Szekuritáé, hogyan szervezte be az embereket, köztük számos papot, teológiai tanárt, egyetemi hallgatót – Pálfi Gézáról például több mint hatvanan jelentettek, köztük évfolyamtársai, tanárai. – mondta a könyvbemutatón Nagy Mihály Zoltán történész. Tartalmaz több, Pálfi Géza és Márton Áron között elhangzott telefonbeszélgetést is, amelyek máig tanulságosak, jegyezte meg a történész.

A könyv alapján dokumentumfilmet készített Maksay Ágnes és Kötő Zsolt, amelyet le is vetítettek a könyvbemutató után. A Filip dosszié című film a Pálfi Géza megfigyelési iratcsomójában használt fedőnévről kapta a címét. Megszólaltatja a katolikus pap egykori évfolyamtársait, testvéreit, történészeket, és körüljárja Pálfi Géza sok kérdést felvető, titokzatos halálának témáját is. „1984-ben halt meg, de a dossziéját csak 1986-ban zárták le. Halála után is figyelték hozzátartozóit, Nyugatra pedig beszervezett katolikus papokat küldtek ki, akiknek az volt a feladatuk, hogy cáfolják a közvélekedést, miszerint Pálfi Gézát a Szekuritáté halálra verte. Ettől az embertől még halála után is félt a román államhatalom" – mondta Nagy Mihály Zoltán.

Földhöz vágott író a könyvbemutatón

Murányi Sándor Olivér „Zordok, a székely szamuráj" című könyvének bemutatója inkább karate-bemutatóra sikeredett: az író kimonóban jelent meg,


akárcsak Balázsy Róbert, akinek az volt a szerepe, hogy felolvasson a könyvből, majd földhöz vágja annak íróját. A szó szoros értelmében, ugyanis a Japán Karate Szövetség képviseletében érkező Balázsy Murányi Sándorral és a kötet bemutatására vállalkozó György Attila íróval együtt harcművészeti bemutatót tartott.

A Zordokot György Attila „az utóbbi húsz év legvitatottabb erdélyi magyar könyvének" nevezte. „Ahogy egy rendes székely szamurájhoz illik, kegyetlenül, de a szépségről beszél" a könyv írója, mondta György Attila. Murányi Sándor Olivér hozzátette, nem hitte volna, hogy ekkora port kavar kötete.

„A kritikák neveztek már dilettánsnak, nőgyűlölőnek – mindenesetre úgy érzem, sikerült beleszólnom a kortárs magyar irodalomba" – jelentette ki a szerző. A karate kialakulásáról, történetéről, európai kultúrába való beépüléséről szóló ismertető után a „székely szamurájok" gyakorlatban is bemutatták harcművészeti tudásukat.

A táborban medvék járnak

A Tusványos sátortáborában lakni jó, ha az ember úgy is tud aludni, hogy soha nincs csend – a bulik ugyanis fényes reggelig tartanak, utána pedig már a szemeteskocsiktól és egyéb közhasznú gépektől zajos a környék -, és ha megszokja a gondolatot, hogy a medve nem csak rajzolt, rokonszenves kabalafigura, hanem hús-vér valóság. A sátortábortól egyébként idén már vadőrök próbálják távol tartani a macikat, ennek ellenére néhányan kétnapi söradagjukra esküsznek, hogy saját szemükkel látták az anyamedvét három bocsával turkálni a tábori szemétben. Aki nem hiszi, jöjjön Tusványosra, és járjon utána.

Kimaradt?