Idén már harmadik alkalommal zenélt Erdélyben a 2008-ban alakult magyarországi együttes, a Tárkány Művek. Sepsiszentgyörgy és Torockó után most a mérai világzene fesztiválon léptek erdélyi közönség elé. A csapat alapítójával, Tárkány-Kovács Bálinttal egy takaros kalotaszegi udvarban beszélgettünk a szombati koncert előtt.

Elég nehéz formálisan viselkedni egy sajtótájékoztatón úgy, hogy egy egész falu bulizik körülötted, a „sajtóasztal” alatt pedig tyúkok kapirgálnak. Tárkány-Kovács Bálinttal, a Tárkány Művek alapítójával szerencsére így is egykettőre meg lehetett találni a hangot. Ahogy benyitott a kertkapun, kockás ingben, és azt mondta egyszerűen: jöttem! – rögtön tudtuk, hogy beillik a tájba, és nem csak a zenéről van véleménye.

Elmondta: nagyon szeretnek Erdélyben lenni, különösen Torockó festőisége nyűgözte le őket, és tetszett az ott megrendezett Double Rise Fesztivál is. Csak nem tudja, tette hozzá, miért illették „ilyen csúnya idegen névvel” a fesztivált. „Úgy látszik, ez most már ide is begyűrűzött, hogy mindent angolul kell mondani” – vélekedett a zenész.

Quimby-cirkusz és a média szürrealitása

A Quimby tusványosi szereplése körüli hisztéria még túl frissen él az emberek agyában, így nem kerülhettük el a kérdést: mi a véleménye erről az egészről? „Ez tényleg egy cirkusz. Már önmagában az, hogy harmadjára lépett fel a Quimby Tusványoson, eddig senkit nem zavart, és most csinálnak belőle egy műbalhét. Ez nagyon gáz szerintem – mondta Bálint.  – Inkább azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy a szellemi állapotok romos mivoltáról árulkodik ez az egész. Meg a média szürreális világáról, művalóságáról, hisz az nem a valós állapotokat tükrözi, hogy a médiában miből lesz botrány.”

Kik a Jedik és kik a Sith lovagok?

A rendszerváltás körül az együttesek dalszövegeinek még felvállalt politikai üzenete volt; miért változna ez meg a 21. század második évtizedére? – kérdezte egyik újságíró kolléga. Tárkány-Kovács Bálint úgy látja: abban az időben egyértelmű volt, melyik a „jó” és melyik a „rossz” oldal, „kik a Jedik és kik a Sith lovagok”. Ez mára már nem egyértelmű. A jó és rossz fogalma viszonylagossá vált. „Különben se hiszem, hogy a művészeknek az lenne a dolguk, hogy politizáljanak. Inkább az a dolguk, hogy a politika fölött, valami állandóbb értékeket próbáljanak meg képviselni.”

Bálintnak, amikor megalapította a zenekart, az volt a programja, hogy a modern művészet (és ez alatt az elmúlt 500 éve művészetét érti) üzenetével szemben felmutassák a szépet, a jót. „A művészekről azt tartják, hogy bolond, elcseszett figurák, akik arról beszélnek, hogy a világ konfliktusokkal, szenvedésekkel, hamissággal és rosszal teli hely. Ehhez képest bennem az volt az igény, hogy mutassuk fel a szépet, a jót, de úgy, hogy az ne legyen giccses vagy közhelyes – ez nagyon nehéz zeneileg is meg szövegben is. Aztán ez a pozitív hangulat egy kicsit elmúlt… most már sokkal kritikusabban viszonyulok a dolgokhoz és emiatt az újabb dalok sem annyira pozitívak. Inkább élesebbek.”

A zene, a kvantumfizika és az inspiráció

Mi inspirálja a zenék, szövegek megírásakor? – tettük fel a kérdést. „Nagyon sok minden – jött a válasz, – például a kvantumfizika. Méra felé jövet például egy kvantumfizikai könyvet olvastam. Nagyon érdekes tanulmány arról, hogy tulajdonképpen a zenének (egészen pontosan a kizárólag Európában kialakult többszólamú zenének) köszönhetjük az időkoncepciót, az idő fogalmának a modern fizikát, a modern fizikának az iparosodást, az iparosodásnak meg oly sok mindent. És mindez persze visszafele is hat. Nos, ezért olvasok kvantumfizikáról mostanság.”