Bernády, a városépítő címmel látott napvilágot az a közel hatszáz oldalas tanulmánykötet, amelynek nyolc szerzője Marosvásárhely egykori városépítő polgármesterének politikai és közszereplői vállalásai mellett a magánembert is az olvasó elé tárja. A kötetben Bernády irodalmi munkásságára is helyet kapott.

A könyv a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány gondozásában jelent meg, koordinátora Pál-Antal Sándor akadémikus, szerkesztője Fodor János és Nagy Miklós Kund, szerzői az említettek mellett: György V. Imola, László Lóránd, Pál Judit, Sebestyén Mihály és a nemrég elhunyt Józsa András.

A Bernády Házban tartott könyvbemutatón Nagy Miklós Kund, mint házigazda és mint szerkesztő és szerző állt a közönség elé, és arra mutatott rá, mennyire fontos e kötet, amelyhez hasonlóan átfogó, tudományos igényű kiadvány eddig nem született. Borbély László, mint a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke mérföldkőnek nevezte az asztalra került könyvet, amely fontos a marosvásárhelyieknek, azoknak, akiket érdekel a város múltja. De azok számára is, akik ezután fogják kutatni a város történelmét, azt a korszakot, amelynek meghatározója volt Bernády jelenléte – magyarázta.

Bernády György négyszer nősült

Bernády György szemérmes ember volt, magánéletéről nem maradt fenn túl sok adat. Józsa András kutatásaiból kiderül, hogy születése után 19 nappal meghalt az édesanyja, és édesapját is fiatalon veszíti el. Négyszer nősült, és 55 éves koráig várt első gyermeke megszületéséig, aki 17 évesen elhunyt.

Míg magánéletét nem tárta a nagy nyilvánosság elé, a közéletben annál inkább szerette, ha a figyelem ráirányul, hiú volt és rátarti, nagy, nyilvános vacsorákon vett részt, örömmel fogadta névnapján a György-napi köszöntéseket, ünnepelt – hangzott el a könyvbemutatón.

A jelen levő szerzők közül Fodor János kutató történész, négy évszámot emelt ki, mind a négy április 21-hez kapcsolódik: 1915. április 21-én Bernády György Budapesten harmadszor nősült. 1920. április 21-én egy újságcikkben azért támadják Bernádyt, mert elkezd politizálni. Az 1926. április 21-i dátum azért jelentős, mert a felmondott csúcsai paktumot választmányi egyezménnyé alakították, aminek köszönhetően többen is, köztük Bernády is bejutott a parlamentbe. Az 1934. április 21-i dátum jelentősége abban állt, hogy ezen a napon a 70. születésnapját ünnepli az arisztokráciával. Ahogy Fodor elmondta, olyan sokan köszöntötték Bernádyt, hogy beosztotta, mely napokon kikkel ünnepel.

Azt, hogy milyen könyveket gyűjtött, milyen leveleket és röpiratokat írt, hogyan fogalmazott, olvasott-e egyáltalán, Nagy Miklós Kund tárta az olvasók elé. Könyvtárát 1116 könyv alkotta, ezeket többször is újjáköttette, sok értékes, dedikált példányt is őrzött. Tájékozott volt, de azt, hogy mennyit olvasott, nem lehet kideríteni, ugyanis közszereplői tevékenysége kora reggeltől késő estig kitöltötte a napját.

Szó esett a könyvbemutatón a Molter Károllyal támadt viszályáról is, amikor megsértődött, mert Molter egyik írásában önmagára ismert. A kötetből arra is fény derül, György V. Imola jóvoltából, hogyan viszonyultak a kortársak Bernádyhoz, illetve miként ápolták emlékét 1940 és 1989 között, valamint 1990 után.

Bernády György karrierjének eddig ismeretlen részét képezi az a két év, amikor polgármesterré választását megelőzően Marosvásárhely rendőrfőkapitányi tisztségét tölti be – ezt a rövid korszakot László Lóránd kutatásai tárják fel. A polgármesterségtől az újrakezdésig címmel Sebestyén Mihály kutatta azt a nyolc évet Bernády életében, amely kevésbé tűnt jelentősnek, de amely sok érdekes eseményt, történetet jelent. Főispánként, felülemelkedve a napi ügyeken, tágabb perspektívában látta a város gondjait, annak jövőjét, ugyanis a város életének alakításához a megbízatás elfogadásával nagyobb hatalmat, szélesebb lehetőséget kapott – olvasható a tanulmányban.