banner_VpBVFWkY_GYAM - maszol webbanner 970x250.png
banner_rvYtcHzr_GYAM - maszol webbanner 728x90.png
banner_CyymSrg3_GYAM - maszol webbanner 300x250.png

Sámson és Delila: bemutató a Kolozsvári Magyar Operában

Camille Saint-Saëns francia zeneszerző 1876-ban komponált operáját, a Sámson és Delilát mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera csütörtökön.

,,Sámson szenvedélye vak, míg Delila szerelmében is megmarad számítónak. Két különböző szerelemtípus, két különböző szerelemélmény, de közös a tragédia. Sámsonban hihetetlenül erős szerelem dúl Delila iránt és nem veszi észre, hogy csapdába csalták. A bibliai történet szerint Sámson az istenéhez fordul segítségért, visszanyeri erejét és lerombolja a filiszteusok templomát. Az én koncepciómban egy szentséges zsidó helyet, egy zsinagógát a filiszteus urak átépíttetnek mulatóvá, a kísértések templomává. Ezt a pogány templomot rombolja le a végén Sámson a maga mai technikai eszközeivel”- vallja Korcsmáros György, a produkció rendezője.

A magyarországi vendégrendező szándéka szerint az előadás hűen követi az eredeti cselekménysort, izgalmassá és átélhetővé téve, modern környezetbe helyezve az operát. A bemutatóra csütörtökön, március 17-én 18.30 órakor kerül sor az Opera nagytermében. A következő előadás időpontja: március 24., csütörtök, 18.30 óra.

Az előadás létrehozásában a rendező alkotótársai Horváth József karmester, Lőrincz Gyula díszlettervező, Amalia Judea jelmeztervező, valamint Jakab Melinda koreográfus voltak.

A produkcióban Veress Orsolya (Delila), Marius Vlad Budoiu (Sámson), Balla Sándor (Dagon főpapja), Szilágyi János (Abimelech), Köpeczi Sándor (Öreg zsidó), Rétyi Zsombor, Rigmányi István, Peti Tamás Ottó látható. Szólótáncosok: Vlad Moldovan, Tőkés Ioana, Oprean Simina, Popa, Andreea, Rațiu Camelia, Râpă Alin.

A Sámson és Delila ősi bibliai történeten alapuló francia opera, a 19. század klasszikus zenei remekműve. Camille Saint-Saënsra mély hatást gyakorolt az angol oratóriumhagyomány, valamint Mendelssohn Éliása, ezért eredetileg a Sámson-mítoszt is egy oratórium anyagaként akarta használni. Ám Ferdinand Lemaire költő és drámaíró meglátta a történetben a színházi lehetőséget, és meggyőzte a zeneszerzőt, hogy operát kell írnia. 1870-ben Liszt Ferenc biztosította afelől, hogy Weimarban színre viszi a művet.

Az előadásra jegyek vásárolhatók az Opera jegypénztárában (hétköznapokon 13-19 óra között, tel.: 0754-050150, 0371-395790).

Kimaradt?