Közel hatvan év után elérhető közelségbe került, hogy ismét megcsodálhassák Aradon Feszty Árpád Krisztus temetése című triptichonját (hármas képét). A közel 14 méter hosszú és négy méter magas műalkotás restaurálását és állandó kiállítását az aradi Kölcsey Egyesület kezdeményezte, és a város vezetősége – egyelőre – pozitívan áll hozzá.

A legrégebbi aradi közművelődési civil szervezet – az 1881-1882-ben alapított, majd a kommunista rendszer megdőlése után 1990-ben újraalakult – Kölcsey Egyesület kedd esti közgyűlésén a vezetők bejelentették, hogy a monumentális festmény kiállítására vonatkozó kérésük meghallgatásra talált mind a polgármesternél, mind az Arad Megyei Múzeum vezetőjénél, és támogatásukról biztosították az egyesületet.

„Merjünk nagyot és szépet álmodni, hátha egyszer sikerül, és miért ne sikerülne? – fogalmazott Fekete Károly alelnök, az egyesület Kölcsey Galéria című kiállítás-sorozatának szervezője. – Az Arad, Európa Kulturális Fővárosa-projektbe belefoglalták ezt, és bár a pályázat végül kiesett a versenyből, Gheorghe Falcă polgármester úr és Peter Hügel múzeumigazgató többször is nyilvánosan kijelentette, hogy élére állnak ennek kezdeményezésnek, és a pénzügyi hátteret is megteremtik a kép restauráláshoz.”

Bognár Levente aradi alpolgármester – a román vezetők jóindulatában kétkedőkhöz is szólva – hozzátette, hogy valóban van hajlandóság az elöljáróság részéről felkarolni az ügyet, ám az egyetlen alkalmas kiállítási terem az eredeti helyszín, a Filharmóniának és a múzeumnak is otthont adó Kultúrpalota lenne; a több mint százéves épületet azonban jelenleg felújítják, és megjósolhatatlan, mikor fejeződnek be a munkálatok. Addig kár volna a képhez nyúlni, mert „senki nem tudja, hogy az elmúlt hatvan év alatt, amióta fel van csévézve, mi történt vele” – figyelmeztetett Fekete Károly.

„Amíg nem látjuk, nem tudjuk, mennyibe kerül a restaurálása, viszont addig nem érdemes kibontani, amíg nincs rá anyagi háttér. Arról nem beszélve, hogy ide restaurátorcsoport kell, mert majdnem 14 méter hosszú és négy méter magas a hármas kép. Van a birtokomban két-három levél 1918-ból, tehát a felállítás után öt évvel, amikor még múzeumi körülmények között volt kiállítva. Mivel a budapesti Szépművészeti Múzeumnak volt a letétje, a múzeum küldött mindig restaurátort ellenőrizni és javítani a képet. Egy ilyen hatalmas munka sokkal nagyobb törődést és gondoskodást igényel, mint egy normál méretű festmény” – monda a Kölcsey Egyesület alelnöke.

Jankó András, az egyesület elnöke elmesélte, hogy a közelmúltban a múzeumigazgató levitte az intézmény raktárába, ahol meggyőződhetett arról, hogy szakszerűen őrzik a festményt, de mint abban egybehangzóan megegyeztek, „egy képnek semmi esetre sem tesz jót, ha fel van tekerve egy hengerre, egy dobra.”

Bár a triptichon nem mérhető az Ópusztaszeren kiállított Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképéhez, mind tematikája, mind méretei miatt értékes. Nem beszélve arról, hogy az aradi magyarságnak – főleg az idősebb nemzedéknek – érzelmi kötődést jelent a történelmi időkhöz, akárcsak a Szabadság-szobor, a Szentháromság-szobor, vagy az Ereklyemúzeum. Kitartással és a román közvélemény meggyőzésével ezek kultúrtörténeti értékéről, sikerült újból köztéren elhelyezni az alkotásokat, illetve megnyitni a relikviamúzeumot. Emiatt bíznak benne az aradiak, hogy Feszty Árpád Krisztus temetését is megcsodálhatják még a maga valóságában.