A 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában megjelent Rejtő Jenő emlékkötetet, Az ellopott tragédia című könyvet mutatta be péntek délután a színház kistermében Thuróczy Gergely, a múzeum munkatársa, akit Jeney Zoltán kérdezett.

„Ki az aki egyáltalán nem olvasott Rejőtől? Ki az aki csak egyet olvasott tőle?” – tették fel a kérdést a teremben ülőknek, természetesen senki nem emelte fel a kezét, mert ahogyan azt a kötet szerkesztője megjegyezte, aki Rejtő Jenőt olvas, az nem éri be egy regényével. De akárhány művét is olvasta egy ember, csupán egy kis részét ismeri a Rejtő életműnek.

A Magyar irodalom mindmáig egyik legolvasottab szerzőjét próbálja bemutatni, annak sokoldalúságát, emberi jellemvonásait, életét, személyes történeteit feltárni az az 500 oldalas kötet, amely levéltári dokumentumokat, levelezéseket, kéziratban maradt írásokat, naplójegyzeteket tartalmaz. A kötetben egy 150 oldalas kismonográfia olvasható Rejtő Jenú pályájáról, mítoszoszlatással tűzdelve, legnagyobbrészt kiadatlan Rejtő-szövegek, valamint különböző szerzők tanulmányai, illetve a hatalmas és igen érdekes bibliográfia – ismertette Thuróczy Gergely.

A szerkesztő beszélt azokról a mítoszokról, amely Rejtőhöz kötődnek, de még az igazság magját sem hordozzák. Például nem igaz, hogy a vendéglőkben, kávéházakban kéziratokkal fizetett volna, ahogyan az sem, hogy idegenlégiós lett volna. Rejtő nem kézzel írt, művein igen sokat dolgozott, gépírőnőknek diktálta azokat, sok-sok kihúzással, újraírással, ahogy azt egy igazi író teszi. Ő maga is terjesztett önmagáról legendákat, például azt írja, hogy orvosi egyetemre járt, holott nemhogy egyetemre nem járt soha, de még az érettségit sem tette le – oszlatott el egy másik legendát a Rejtő-szakértő. Az író magánéletével kapcsolatban elhangzott, hogy első két feleségéről csak annyit lehet tudni, hogy gépírónők voltak, de azokon kívül sok szerelme volt, amiről a fennmaradt szerelmes levelek tanúskodnak, ám egyikről sem derült ki, hogy ki volt.

Rejtő és az Ady-utánzatok

A Fülig Jimmy írójáról kevesen tudják, hogy verseket is írt, igaz, ezek rossz Ady-utánzatok voltak. Próbálkozott lapalapítással, ám az csak egy lapszámot ért meg, abból egyetlen egy példány maradt fenn, a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi azt. Filmet is írt Rejtő Jenő, pletykalap-újságíróként is tevékenykedett. Életét sérelmek, kudarcélmények kísérték végig, amelyek a megfosztottság érzésével magyarázhatók. Halálát a munkaszolgálatban senki nem erősítette meg, ezért hivatalosan eltűntnek nyilvánították.

Arról is szó esett, hogy miért nem lehet a rejtői humort filmben visszaadni, reprodukálni. A szerkesztő szerint egy olyan rendező lenne képes erre, aki rendelkezik egyszemélyben mindazzal, ami külön-külön jellemzi Woody Allent, Spilberget és Fellinit.