Neked is van gyógyító meséd?

A pénteki nagyváradi Törzsasztal vendége Boldizsár Ildikó, szerkesztő, mesekutató, író, kritikus, esszéista, etnográfus, meseterapeuta; a Metamorphoses meseterápiás módszer megalkotója volt.

„Minden élethelyzetnek van egy meséje” – nyitotta mondanivalóját Boldizsár Ildikó a Törzsasztalnál. A jó hangulatú, „mesés” esten Kőrössi P. József kérdéseire válaszolva magáról is mesélt a meghívott. Kisfia betegségekor vette észre, hogy a mesék milyen intenzíven hatnak a gyermekre, így kórházakba járt mesével gyógyítani a beteg gyermekeket. Később a felnőtteknek is mesélt, a Törzsasztal közönségét is mesével örvendeztette meg.

Egyetlen olyan könyvet sem hajlandó kiadói kérésre megírni, amelyben az szerepelne: tüdőgyulladás X-mese, csípőficam Y-mese, ez ugyanis nem terápia, hanem sarlatánság lenne – fejtegette. Boldizsár Ildikó a Semmelweis Egyetemen pszichológusokat és pszichiátereket oktat az általa kifejlesztett módszerre.

Azt est folyamán többször is hangsúlyozta, hogy nincs egy bizonyos mese, amely mondjuk minden alkoholistának segítene, hiszen minden eset más és más. A meseterapeutának ismernie kell páciensét és meg kell találnia meséjüket. "Hozzám olyan emberek jönnek el, akik a farkas gyomrában, nádszálba zárva, vagy az Óperenciás tenger 77-ik szigetén vannak” – magyarázta Boldizsár Ildikó, akitől azt is megtudtuk: mindig maga mesél, de sohasem ugyanúgy, a pácienstől is függ, hogy hosszabb vagy rövidebb mesét mond, vagy épp ezek kombinációját.

Régen a mese a felnőtteknek szólt, az utóbbi száz évben mesélünk csak a gyermekeknek – hangzott el –, holott a mesében megvan minden élethelyzet kulcsa, a párkapcsolati problémáktól a gyász feldolgozásáig. Nincs minden mesének boldog vége, a hagyomány arra emlékszik, milyen az, amikor rend van. A mesék ahhoz nyújtanak kulcsot, hogy ki-ki megtalálja saját magában azt a kaput, amitől megnyílik gyógyulásának útja.

Csak Európában 2300-2400 mesetípust ismer a hagyomány, ezeknek 23-24 ezer változata van, és akkor még a keleti mesékről nem is beszélünk – mondta Boldizsár Ildikó, aki szerint az ember megszületik valamire, és akkor lesz boldog, ha azt megtalálja. Nem árt feltennünk magunknak a kérdést „Ki vagyok én?” – emelte ki Boldizsár Ildikó, aki annak idején főszerkesztői állást és a biztos megélhetést hagyta ott azért, hogy mesekutató lehessen.

Az est kezdetén Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője ajánlotta a megjelentek figyelmébe a folyóirat legutóbbi két számát, valamint és az október 15–17. között zajló VII. Nagyváradi Könyvmaraton programját. A soron következő Törzsasztal meghívottja Spiró György lesz, akit október 16-án, pénteken 19 órától a Szigligeti Stúdióban látják vendégül.

Kapcsolódók

Kimaradt?