Kolozsvár vagy Sepsiszentgyörgy lesz Európa Kulturális Fővárosa?

Sepsiszentgyörgy vagy Kolozsvár érdemli meg az Európa Kulturális Fővárosa titulust 2021-ben? A beszélgetésen koncepciók, elvárások fogalmazódtak meg, a két város erősségei kerültek terítékre.

Sepsiszentgyörgy néhány évvel ezelőtt készíttetett egy kulturális felmérést, amelyet az országos viszonyokhoz mértek - vázolta fel Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. Kiderült, arányaiban a legnagyobb összegeket fordítja kultúrára, ez pedig lendületet adott a városházának. A városban évek óta fejlődik a kulturális élet, Székelyföldön vezető szerepük van - jelentette ki az alpolgármester.

Veres-Nagy Tímea, a Sepsiszentgyörgy 2021 – Európa Kulturális Főváros munkatársa elmonta, az első perctől világos volt, hogy regionális megközelítésre van szükség, a problémák és fejlődési lehetőségek is eléggé hasonlóak Kovászna és Hargita megye városaiban. Tavaly négy várossal, Csíkszeredával, Kézdivásárhellyel, Székelyudvarhellyel és Gyergyószentmiklóssal kötöttek egyezséget, valamint a két megyei tanáccsal. A projekt kiiundulópontja az identitások, konfliktusok köré épül, amelyeket konstruktívabb módon lehetne továbbvinni - hangzott el.

Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere arra emlékeztetett, Kolozsvár nevéhez kapcsolódik a főváros cím, nem volt kérdés, hogy a kulturális fővárosi címért is indul. A város vitalitásáról beszélt, azokról a kulturális intézményekről, amelyek erőssé teszik Kolozsvárt. Véleménye szerint az egymás mellett létező, gazdag etnikai, vallási közösségek között olyan hidat kell megteremteni, amely elvezet oda, hogy egymásból építkező kultúrákról beszélhetünk majd.

Már öt évvel ezelőtt tervezték a város jelölését, azzal a céllal, hogy a kulturális élet minőségét felsrófolják, a magyar-román viszonyt, a diákéletet megerősítsék - mondta el Florin Moroşanu, a Kolozsvár 2021 – Európa Kulturális Fővárosa munkatársa.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős helyettes-ügyvezető elnöke kifejtette, amikor tavaly elkezdték kidolgozni, hogy mit is jelentsen az országnak ez a cím, azokból az európai értékekből indultak ki, amelyek eléggé tiszták, mint például, hogy a kultúrának a jobb élethez kell hozzájárulnia.

Minden csapatnak, aki készül az Európa Kulturális Fővárosa címre, októberig kell leadnia a pályázatát, amelyet egy 12 tagú zsűri értékel. Ekkor három város maradhat a versenyben, hogy majd jövőre, a második második pályázási szakaszt átléve, eldőljön, melyik város lesz a cím birtoklója - megosztva egy görögországi várossal.

Hangsúly a kisebbségi közösségeken

Az egyik legfontosabb szempont, mondta, hogy új embereket és új projektekkel szólítsanak meg. Ehhez kapcsolódva Florin Moroşanu elmondta, egy szeptemberi felhívás után hatvan új projektet kaptak, ugyanakkor odafigyelnek különböző vallási közösségekre is, arra is törekedtek, hogy megcélozzák a magyar és roma kisebbséget, együttműködjenek vele - utóbbi sajnálatos módon nehéz helyzetben van, nem volt könnyű olyan képviseletet találni, akivel együtt lehetne működni a projektben.

Sztakics Éva rámutatott, úgy szeretnének közelíteni a román közösséghez, hogy ahol az többségben van, megtisztelje a magyarokat. Olyan közös találkozási pontokat kell találni, amelyek garantálják, hogy mindkét közösség jól érezze magát - mondta.

Veres-Nagy Tímea arról számolt be, minden jel szerint sokan vártak már arra a lehetőségre, hogy a romák helyzetéről beszélhessenek, a művészet, a kultúra segítségével pedig a többségi társadalom empátiáját erősítsék.

Képviselni Romániát

Szakáts István, a Kolozsvár 2021 – Európa Kulturális Fővárosa munkatársa rávilágított, a kulturális közösségek produktív összekapcsolása köré épül a kolozsvári koncepció. Egy informális, de funkcionális szerkezetről van szó, amely bárkit aktívan bekapcsolhat, amely "a változás nyitott akadémiája", mint fogalmazott. Azt szeretnék, hogy mikor megjelenik egy turista, ezen a rendszeren keresztül találja meg a maga aktív helyét, hogy többet tegyen a kempingezésnél, egy programban való résztvételnél.

Veres-Nagy Tímea elmondta, hosszú időbe telt tudatosítaniuk, hogy bár székelyföldi városról van szó, Sepsiszentgyörgy romániai város is, és ezt az országot kell képviselnie Európában. Az identitás, a tabuk a mainstream bejáratott diskurzusától távol eső kezelésében újat tudnak hozni, ugyanakkor amennyiben ők nyerik meg a címet, minden eddig pályázó jelöltet meghívnak, hogy saját tervezett projektjeikkel szálljanak be - árulta el.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?