Az idei Szent György Napok egyik rendkívüli eseményeként Csákányi Eszter tart felolvasóestet a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A magyarországi színésznő felolvasóestjének címe Részletek Rubin Eszter Barhesz című regényéből, és április 29-én, szerdán, 17 órától kezdődik. Az esemény a Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művész ajándéka: a belépés ingyenes.

Történet a családról, zsidó életről, hazatalálásról, gasztronómiáról, szerelemről. Egy olyan történet, amely helyenként túlfűtötten szexuális, mégis mindeközben igaz elbeszélés az istenkeresésről. Mindez, és még valamivel több is a Barhesz.

A számtalan szimbólumot rejtő, többrétegű szöveg cselekménye ironikus és önironikus monodráma, amely két zsidó család életének epizódjait villantja fel a XX. század elejétől napjainkig. A főszereplő Kohav Virág meséli el családja krónikáját, amely nagy szerelme, Stier Nátán családtörténetéhez kapcsolódik.

Emellett általános érvényű dráma a női létről. Virág szinte szerelembe esik a kelt tésztával, szívét belefőzi a húslevesbe. Abból lesz a cserkeszív. Vagy inkább tyúk. Főzés közben a szórakoztató, vicces, egzotikus vagy szomorú történetek után végül elmeséli saját személyes tragédiáját is, amit korábban csak egy-egy szimbolikus utalás sejtetett, hogy második gyermeke pár napos korában meghalt. De történhet velünk bármilyen tragédia – hiszen mindannyiunkkal megtörténik –, mindig az életet kell választani. Mindenáron.

A történet szövése a felszín alatt végig szorosan követi az istenkeresés vezérfonalát, mely utat megtalálni minden zsidónak kötelessége. Isten azonban meglelhető a barhesz kelő tésztájában, vagy akár egy úszómedencében.

A szerző a zsidóság ábrázolásában is szakít a kortárs irodalomban megszokott szomorkás, nosztalgikus, akár tragikus móddal, és a pozitív, magától értetődő identitást helyezi előtérbe. Újszerű nyelvezettel, szatirikus, néhol groteszk módon jeleníti meg a zsidó lélek összetettségét, a mai budapesti zsidó élet ambivalenciáját. Nem riad vissza a „fityma” szó használatától.

Nagy szerepet kap a darabban a hagyományos zsidó gasztronómia, valamint a napjainkban nagyon hangsúlyos, alapanyag-fetisiszta gasztrománia, és ennek szatirikus ábrázolása. Kifigurázza a zsidó szorongást. A vallást, a főzést és a híres jiddise máme-féle etetést mint a szorongásra adható válaszként mutatja be.

 A mű nemcsak szórakoztat, de katarzist ad, utat mutat.