Erdély újranemesítői – Arisztokraták honfoglalása: ez a címe annak a kötetnek, amely azokat az erdélyi nemesi családokat mutatja be olvasmányos, regényes formában, akik a rendszerváltás után úgy döntöttek, visszatérnek őseik birtokára, és új értelmet-értéket adnak patinás nevüknek.

A kötet szerzője, Csinta Samu újságíró hat család – Kálnoky, Apor, Mikes, Haller, Bethlen és Teleki – tagjaival folytatott, több mint 100 órányi rögzített beszélgetés anyagát dolgozta fel dokumentumregénye megírásakor. „Minden történet önálló regényért kiált” – fogalmazta meg a szerző a Kolozsvári Magyar Operában tartott könyvbemutatón, ahol egykori szerkesztőségi kollégája, Demény Péter faggatta a könyv születésének körülményeiről.

Egy újságíró, még ha annyi év szakmai tapasztalat is van a háta mögött, mint Csinta Samunak, nem tud csak úgy besétálni egy nemesi kastély kapuján azzal, hogy „Jöttem, hogy könyvet írjak Önökről!” Az arisztokrácia évtizedeken át felszámolásra ítélt társadalmi réteg volt: megtanulták, hogy nem szabad kitűnni, és tartózkodásukat, nyilvánosságtól való ódzkodásukat nem vetkőzték le a rendszerváltás óta eltelt 25 év alatt sem. Éppen ezért a szerzőnek „belső” emberre volt szüksége. Idegenvezetőjére és szakmai tanácsadójára gróf Kálnoky Tibor személyében lelt rá, „ő telefonált oda, hogy megkössék a kutyát” – viccelődött Csinta. Valójában ennél sokkal többet segített a kőröspataki nemes, hisz, mint az nagyon hamar kiderült a szerző számára, nem elég a kékvérű famíliák történetének utóbbi negyedszázadát ismerni. Évszázadokra visszanyúló krónikák, örökösödési rend, címerek: munka közben derült ki, mekkora ismeretanyag szükséges egy ilyen igényességű dokumentumregény megírásához.

A személyes hangvételű történetek mindegyikét rövid, tárgyilagos családtörténeti áttekintés előzi meg, erre az érthetőség kedvéért volt szükség, mondta a kötet szerzője. A megidézett helyszínek és profilok közötti eligazodásban mai és korabeli fotók, valamint szakember által rajzolt címerek is segítik az olvasót. Az igényes kötetet a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó adta ki.

Hogy a történetek mennyire „olvastatják magukat”, arra Csutak Réka, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze világított rá, aki felolvasott két részt, Kálnoky Tiborné Boga Anna, illetve Mikes Borbála történetét. „A kiadóval attól tettük függővé a folytatás megírását, hogy mekkora érdeklődés lesz az első kötet iránt” – árulta el a szerző. Nos, a kolozsvári vásárlók, dedikálásra várók hosszú sorát látva, nem kérdéses, hogy lesz második kötete is az Erdély újranemesítőinek.