Háromnapos mulatsággal búcsúztatják a telet Kalotaszegen a hétvégén, a XV. Sztánai Farsang keretében. Az esemény főszervezője, Papp Hunor református lelkész a maszol.ro-nak elmondta, tizenötödik éve élesztik, szervezik a száz éves farsangi hagyományt a faluban, melyet pontosan 101 évvel ezelőtt indított Kós Károly építész, író és grafikus.

Idén az esemény fővédnöke dr. Fazekas Sándor, Magyarország földművelésügyi minisztere.

Számos kulturális esemény várta a hét végén a Sztánára látogatókat. Az alig 135 lelkes falu utcái benépesedtek, a kalotaszegi házak előtt külföldi rendszámú autók várakoztak, a vendégek egy része panzióban vagy a helybélieknél szállt meg. A péntek esti ünnepélyes megnyitó, színdarab, táncelőadás és hajnalig tartó táncház után szombaton délelőtt a Varjúvárhoz - Kós Károly lakóházához - szerveztek kirándulást a farsang szervezői. A koradélutáni órákban a művelődési házban egymást érték a minőségi népművészeti, népzenei és színházi előadások, de a táncház, a táncoktatás, sőt a farsangi bábkészítés is itt zajlott.

A volt iskola épületében, a Kós Károlyról elnevezett teremben két kiállítás fonódott össze. Egyiken Kós Károly építészeti hagyatékából készült fényképes összeállítás tekinthető meg, a másik pedig egy húsztagú fiatal építészcsapat nyári táborának dokumentációja. A budapesti Szent István Egyetem Ybl Miklós Építástudományi Kar Népi Építészeti Tudományos Diákkör tagjai 2014  nyarán egy elhagyott, félig összeomlott sztánai faházat építettek újra, hagyományos népi módszert alkalmazva. A tábor teljes fényképes dokumentációja is látható a sztánai régi iskolaépületben.

https://www.youtube.com/watch?v=4_8J1J-7IUE

A szombati nap fénypontja a farsangi lovas felvonulás volt a faluközpontban, melyet Farsang Józsi megtáncoltatása, majd máglyán való elégetése követett. A falu apraja-nagyja kíváncsian várta Farsang Józsit, elkísérték őt háztól házig, majd a lovasok díszsora mellett végignézték, ahogy a csaknem három méteres báb kevéssel napnyugta előtt a máglyán lelte végzetét.

A kicsik farsangját a sztánai Sz-faktoros csapat zsűrizte, majd késő estétől hajnalig jelmezbál várta a nagyokat a Somvirág Közösségi Házban, amelyben – kevesen tudják –  Móricz Zsigmond is járt egy farsangkor, és az ott rendezett mulatság ihlette az írót a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regénye megírására.