Miért hasonlított a századforduló előtti mozizás egy mai focimeccshez? Miért lepték el apacsoknak öltözött arisztokraták a főteret 1913-ban? És hogyan torkollott halálos balesetbe az első filmforgatás Kolozsváron? Ezekre, és hasonló kérdésekre kaptak választ azok, akik a szombat esti Korzós sétában részt vettek.

A közel két órás séta első helyszíne az Egyetemiek Háza volt, amelynek területén egykor az első magyar színház állt. Később annak alapjaira épült rá a ma ismert épület. A kolozsváriak először a Széchenyi és a Hunyadi téren találkozhattak mozgóképekkel, ugyanis a vándorkereskedők vetíteni kezdték különleges „filmjeiket” a járókelőknek. A spanyolországi bikaviadalokkal is így ismerkedtek meg a lakosok. Ám ezeknek a kezdetleges vetítéseknek nem volt sikerük Kolozsváron.  Az első sikeres filmvetítés, amely szintén ezeken a helyszíneken zajlott, Narten György nevéhez kötődik. Felvételeket készített a járókelőkről, amelyeket másnap levetített. Természetesen nagy sikere volt, hiszen mindenki szerette volna viszontlátni magát a filmvásznon. Ezek után már a színdarabokba is építettek be filmfelvételeket. Így lassan kialakultak az állandó mozik, amelyek háttérbe szorították a vándormozisokat.

A második helyszín, Kolozsvár első mozija, az Apollo volt, amelynek helyén most egy turkáló áll a Horea úton.  1906-ban nyitotta meg Udvari András és kezdetben villanyszínháznak nevezték. Itt lehetőség volt magyarok által rendezett filmeket is megtekintetni.  1907-ben megnyílt az Apollo fiókmozija is, ahol a már kikopott filmeket vetítették olcsóbban a közönségnek. Ezekben az időkben mindössze 3-4 perces felvételeket tekinthettek meg az érdeklődők.  Ám tűzrendészeti okokból bezárták a nagy sikerű mozit. Ugyanis akkoriban nem volt szellőző rendszere az épületnek, és a filmvetítések közönsége sokkal inkább hasonlított egy mai focimeccs szurkolótáborához, mint kulturált szórakozóhelyhez. A némafilmek vetítése alatt hatalmas volt a zaj, a bekiabálások elnyomták a zongorista játékát és a vetítőmester próbált mindenkit csendre inteni. A szellőzőrendszer hiánya miatt a szag is embert próbáló volt. Az Apollo mozi szerencséjének mondható egy sajnálatos eset is: ugyanis Gyurka Béla kolozsvári polgár mozivállalkozásának bukása tette lehetővé az Apollo újranyitását. A cukrászmester moziját, amelyet a főtér mellett nyitott meg, 9 hónap után bezárták. Nem tudta feldolgozni veszteségét, és egy éjszaka hiányos öltözékben kisétált a Széchenyi-térre. Egy rendőr talált rá, hazakísérte. Másnap elmegyógyintézetbe került a csalódott kolozsvári polgár. 1908-ban az ő bezárt mozijába költözhetett át az Apollo.

A résztvevőkre egy hosszabb séta várt, ugyanis a következő megálló a Kolozsvári Magyar Állami színház volt, amely területén a XX. század elején három mozi is működött. A szervezők közben korabeli képeket adtak át az érdeklődőknek, ezzel is érzékeltetve a változásokat, amelyeken a város keresztülment az évek során. Az Urania volt a legjelentősebb mozi, ám a mai antikommunista emlékmű helyén is üzemelt egy. 1910-ben Udvari lemondott az Apollo-ról és átvette az Urania vezetését. Három év múlva Bornemissza Elemér, megrendezte az első filmet Kolozsváron. Indiánokról szólt a történet, amelynek fő helyszíne a főtér és a Bánffy-palota volt.  Főként arisztokraták szerepeltek a filmjében, amely nem aratott sikert a kolozsvári közönség körében. Az apacsoknak öltözött előkelőségek játéka ugyanis nem volt hiteles. 

A Fellegvár alsó lépcsőire felsétálva, tudomást szereztünk a halálos balesetbe torkolló filmforgatásról is. A Sárga csikó című film rendezése közben az egyik színésznő belefulladt a Szamosba. A történtek megrázták az egész várost, és a filmforgatást nem fejezték be Kolozsváron.

A séta utolsó helyszíne az Urania mozi épülete volt, ahová betekintést nyerhettek a résztvevők. Az épület a Horea úton áll, és van egy testvérépülete Bécsben. Az egykori mozi terme elhagyatott, csak egy kis színpad van benne, ahol régen vetítettek. Itt ért véget a „Mozizás Kolozsváron, feketén-fehéren” tematikájú séta. A szervezők mindenkit szeretettel várnak a további rendezvényeikre, amelyekre a kedvezményes jegy 8 lej, a teljes árú pedig 12. A Korzó-sétákat a Bethlen Gábor Alap támogatja.