FRISSÍTÉS: "Köszönet illeti a szerzőt és a TV2 Naplójának stábját, amiért a széles nyilvánosság elé vitte a csángó ügy egy darabkáját"- írta Vujity Tvrtkoról és stábjáról annak a nyílt levélnek a szerzője, akinek korábbi, a "legkeletebbi magyar faluról" szóló facebookos bejegyzése előzőleg félreértésekre adott okot. Ezzel még pozitív irányt is vehet a Konstanca megyei Oituz ügye, amiről Hegyeli Attilát, a csángószövetség volt oktatási felelősét is kifaggattuk. 

A Facebookon közölt nyílt levelében Posch Dániel – egy magyarországi utazási iroda alapítója – szerdán még arra hívta fel  a TV2 riporterének a figyelmét, hogy a csatornán bemutatott, Magyarok Konstancán című riportjában egy már régóta ismert csángó települést "fedezett fel" a Fekete-tenger partján, vagy legalábbis azt a benyomást keltette a nézőkben, hogy ő a "legkeletibb magyar falu" első feltárója. Csütörtökön azonban már elismerte: Vujity Tvrtko nem állította azt, hogy a település felfedezője lenne, és közölte, már nem vonja kétségbe a riporter jóhiszeműségét.

A nyílt levél szerzője korábban a közösségi oldalon azt írta, hogy a faluról már kereken 10 éve tud a világ. Beszámolója szerint a Konstanca megyei Oituzról maga is felvételeleket készített korábban. Az egyik itt tekinthető meg, a másik pedig alább:

https://www.youtube.com/watch?v=q-ltDjZxCbU

A településen évekkel ezelőtt a csángószövetség munkatársai is jártak. „Hegyeli Attila, Farkas Endre, Solomon Adrian és Ferencz Éva (...) legnagyobb döbbenetükre felfedezték a legkeletibb, magyar származásúak által lakott falut, ahol meglepően jók a nyelvi állapotok, hiszen az 50-60 év felettiek nagyobb része tud magyarul" – olvasható a nyílt levélben.

Hegyeli: a falut lujzikalagoriak lakják

Az ügyben megkerestük Hegyeli Attilát, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének volt oktatási felelősét, aki elmondta: a faluról valóban tudtak korábban is. "Nem hinném, hogy Tvrtko szándékosan ferdített, de ha az utánanéz az interneten, akkor rátalálhat a faluval kapcsolatos információkra, ráadásul egy sepsiszentgyörgyi rendező, Vörös T. Balázs is forgatott dokumentumfilmet, amelyben többek között Ojtozról lehet tájékozódni" – magyarázta.

Tájékoztatása szerint ez egy pici falucska, amit lujzikalagoriak alkotnak. "A világháború után a győztes román hadseregben harcoló kalagori csángóknak megígérték, hogy ha nyernek, földet kapnak, lévén Bákó környékén nem volt föld, itt meg igen – mesélte. – Amikor mi ott jártunk, az ötven éven felüliek még beszélték a kalagori nyelvjárást, és a rokonsági kapcsolataik is elég jók voltak velük, nem felejtették el, honnan származnak." Hegyeli elmondta azt is, hogy  falut borzasztó szegénység uralja, és a nyelvromlás is jellemzi a közösséget.

Mivel Posch Dániel nyílt levélében arról is szó esett, hogy "zavaró tud lenni a sok turista, akik, mint egy állatkertben, nézik őket és hallgatóznak, meg hülyeségeket kérdeznek" a csángó falvakban, Hegyeli Attilát erről is megkérdeztük. 

„Úgy mondanám, felkészületlen, a témával nem barátkozó emberek jönnek, és próbálnak magyarkodni, hogy »a mocsok románok magukat ugye, hogy elnyomják«, miközben nem tudják azt, hogy a moldvai csángóknak milyen jellegzetes identitástudatuk van. Ez nem azt jelenti, hogy ők románok, nekik a vallási identitás számít" – mondta Hegyeli Attila.

Posch végül megbánta a levelét

FRISSÍTÉS: Utóbb, csütörtökön Posch Dániel már azt írta a Facebookra: csütörtökön felvette a kapcsolatot Vujity Tvrtkóval, és már másként ítéli meg a TV2-n sugárzott riportfilmet.

"Nem vonom kétségbe jószándékát és jóhiszeműségét a tárgyban. Ismét megnéztem az ominózus riportfilmet, és meg kell állapítanom, hogy ebben valóban nem hangzik el konkrétan, hogy Ő fedezte fel a falut - jóllehet nekem és sokaknak a nézők közül így jött át a történet. Közös a célunk: minél nagyobb figyelem fordítódjon a moldvai és immár a dobrudzsai magyarok helyzetére. Ezért köszönet illeti a szerzőt és a TV2 Naplóját, amiért széles nyilvánosság elé vitte a csángó ügy egy darabkáját" – írta békitően az utazási iroda alapítója.