Tizenöt művész, több mint negyven alkotás – a hét végén nyitották meg a Romániai Képzőművészek Etnikumközi Kiállítását Gyergyószárhegyen. A kiállításoknak eddig a Lázár-kastély adott otthont, ám ennek hiányában most a művelődési ház Cika termét vették birtokba a művészek.

Tíz napon át jó hangulatban, lendületes alkotókedvvel dolgoztak azok a művészek, akik Csíkszeredából, Kolozsvárról, Temesvárról, Gyergyószárhegyről és Bukarestből érkeztek az első alkalommal szervezett Romániai Képzőművészek Etnikumközi KollokviumánakTáborába.

A kiállítást Erőss István budapesti képzőművész nyitotta meg, a táborban jelen lévő 15 művész több mint negyven alkotása került bemutatásra. A rendezvény úttörőnek számít, az utóbbi években nem volt példa hasonlóra.

„Az országban élő különböző etnikumú alkotóművészeket próbáltuk megszólítani és összehívni egy közös alkotásra, eszmecserére. Bár az 1974-es kezdetek óta jelentőset változott a tábor mondanivalója, a célját nem veszítette el, hiszen csakúgy, mint akkor, ma is meg tudtunk szólítani olyan neves alkotókat, akik képesek közös nevezőre jutni, együtt alkotni, együtt gondolkodni” – mondta lapunknak Czimbalmos Attila, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója.

A turisták nem veszik tudomásul, hogy zárva a kastély

Czimbalmos Attila frissen kinevezett menedzser a szárhegyi intézmény élén, jelenleg a kulturális központ értékeit méri fel, hogy lássa, mivel is van dolga. És, hogy mivel nincs: a Lázár-kastély működtetése egyelőre hiányzik a tevékenységi köréből, hiszen mindaddig zárva tart, amíg a tulajdonosok között nem születik egyezség az épített örökségként is számon tartott műemlék rendeltetését illetően.

„Nagyon érezhető a Lázár-kastély hiánya. Naponta ugyanazzal a gyakorisággal jönnek a turistacsoportok, mint az előbbi években, és mindenki megdöbbenve veszi tudomásul, hogy a kastélyt nem lehet látogatni. A falu és a régió is nagyon sokat veszít, tehát ha nem lehet megoldást találni rövid határidőn belül, ez nagyon sokat fog ártani Szárhegynek, a Gyergyói-medencének, de Hargita megyének is. Nem csak mint turisztikai látványosság fog kiesni az ide látogatók köréből, de műemlékként is nagyon gyorsan tönkremehet. Már jelenleg is előrehaladott károsodások vannak rajta” – mutatott rá az igazgató, akinek hatványozottan is szívügye a kastély: egyrészt, mert szárhegyi lévén mondhatni az árnyékában nőtt fel, másrészt, mert szakmáját tekintve restaurátor, így nagyon nehéz karba tett kézzel néznie, amint az enyészet lesz úrrá az épületen.

Ugyanakkor minden szárhegyi egy kicsit magáénak érzi a Lázár kastélyt, hiszen itt a 70-80-as években nagyon sokan dolgoztak, és gyakorlatilag nekik köszönhető, hogy mai napig van még kastély, egy használható épület és nem csak egy romhalmaz, mutat rá a szakember.

Ugyanakkor úgy véli, a munkaközösség meg fog tenni mindent tehetsége, képessége és jóakarata mellett, annak érdekében, hogy ez az ideiglenes helyzet a lehető legjobb rendezvényekkel legyen kitöltve, és hogy a múltjához méltó tevékenységekkel folytatódjon a jövőben is.

„Negyven éve folyamatosan működő intézményről van szó és térségünkben nem sokan büszkélkedhetnek egy ilyen hellyel, tevékenységi körrel. A kastély ráadásul az elmúlt tíz évben felkerült a világtérképre, a világ képzőművészeti vérkeringésében foglalkoznak vele, hiszen rengeteg olyan alkotó megfordul már itt az intézményben, akik jelenleg nagyon jeles művészek. Az idei év egy átmeneti időszak, a rendezvényeink e szerint alakulnak. Nagy szükség van a támogatásra, nem csak Szárhegy részéről, hanem a Gyergyói-medence részéről is. Ezek közös értékeink, a kastély és az értékes műalkotások is. Jó, ha a köztudatban jobban szinten tudjuk tartani a kastély állapotát. Mi tartjuk a színvonalat”, fogalmazott az igazgató.