Egy hatvan éves, perecet áruló, kirúgott egyetemi tanár és egy harminc éves, Svédországban élő dúsgazdag tudósnő beteljesületlen szerelméről szól az a regény, amelynek a Mindörökké címet adta Kincses Elemér. A Mentor Kiadó gondozásában megjelent könyvet a Bernády Házban Káli Király István méltatta a szerző jelenlétében.

A Soha című regény az első szerelemről szól – mondta Kincses Elemér –, a Mindörökké az utolsóról. Vagyis egy olyan történetről, amely megtörténhetett volna, de mégsem történt meg. A regény részben a valóságra, valós tényekre, élményekre, sztorikra alapszik, részben pedig a fantáziára. „Azt mondják, az ember egy darabig írja csak a regényt, mert aztán a regény írja önmagát” – fogalmazott a szerző, aki Káli Király István szerint a két regényhős szövegeibe beépíti azt a közeget is, amelyben azok élnek, így benne van abban Marosvásárhely is, Svédország is és Brazília is. Dél-Amerikában nem járt Kincses, ezért azt a részt, amely ott történik, a fantáziája alapján írta meg, egy-egy kis dologból kiindulva, „elszabadítva” azt.  A szerző vallott arról a különös szerelemről is, amely egy hatvan éves férfi és egy húsz éves lány között alakult ki. „Bevallom, az én életemben is volt egy szerelem, amikor hatalmas korkülönbség volt köztünk, amelynek én vetettem véget, mert úgy véltem, Istennek nem tetsző ez. Úgy estem bele ebbe a szerelembe is, mint még sok más bolondságba az életemben, hogy nem én kezdtem” – mesélt a szerző saját életéről is.

Míg az első regényben, a Soha címűben az történt, hogy a lány kiment Budapestre és itthon hagyta szerelmét, a másodikban, a Mindörökkében egy különös találkozásról és különös kapcsolatról van szó. Káli Király István azt kérdezte Kincses Elemértől, hogy ha esélyt adna a két embernek, hogy ne az elválás mellett döntsenek, hanem a belső kényszer hatására a szerelmük beteljesülésével érne véget a történet, utána milyen sorsot képzelne el nekik? „Kétlakiságot, hiszen az egyik gazdag és nem akar Svédországból visszajönni, a másik szegény, perecet árul, de nem akar kitelepedni Svédországba” – válaszolt a szerző, aki annyit árult el csupán a regény csattanójáról, hogy olyan, mint „derült égből a villámcsapás, vagy mint egy lórúgás, senki sem számít rá” – fogalmazott Kincses.