Honfoglalás előtti népek a Kárpát-medencében

Bálint Csanád régész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja tartott előadást Marosvásárhelyen a Kós Károly Akadémia 2014-es történelmi előadássorozatának első, nyitó rendezvényén.

A Kárpát-medence népei volt a címe az előadásnak, amelyen Bálint Csanád arra próbálta ráirányítani a nézők figyelmét, hogy mit is jelentett a nép, kik voltak a népek a kora-középkor idején és miért fontos erről tudni, miért hasznosítható, gyarapítható a mai tudásunk ez által. „Nyelvében él a nemzet” – mondta a sokszor elhangzó Széchenyi-idézetet az előadó, figyelmeztetve ugyanakkor arra is, hogy ez nem érvényes az írekre, akiknek nyelve a középkorban elangolosodott, de ők még mindig léteznek.

Arról is beszélt: a török-görök konfliktusok lezárását célozta a lakosságcsere a két ország között: a törökországi görögök Görögországba, míg a görögországi törökök Törökországba költöztek, ám ez az elköltöztetett népek számára mégsem hozott megnyugvást. Hiszen az a tény, hogy nyelvükben törökök, vagy görögök voltak, nem bizonyult elégségesnek egyikük anyaországában sem. A kiköltöztetett görögök muzulmánok, míg a törökök keresztények voltak, ami akadályozta az anyaországba való beilleszkedésüket.

A Gotland szigetéről elvándorolt és egész Európát, majd észak-Afrikát bejáró, meghódító gótokról is beszélt Bálint Csanád, aki ismertette az avarok feltételezett származását, illetve példákat hozott fel a népnevek alakulására is. Az, hogy hogyan változott egy-egy kisnép neve a honfoglalás előtti korban, csupán egy-egy említésből derül ki, de sok-sok olyan kisnép is létezhetett, akiket meg sem említenek a dokumentumok, tehát nincs is ahonnan tudni róluk – fejtegette a történész.

A népek alakulásának egyik példájaként azt a száz évet említette, amely Szent István megkoronázását kísérte. A régészek olyan leleteket tártak fel, amelyek a korábbinál mintha egy teljesen más népre vonatkoznának, más lett száz év alatt az életmódjuk, az építkezési szokásaik, az eszközhasználatuk. „Ha nem tudnánk, hogy mi történt Szent István idejében, azt gondolhatnánk, hogy egy másik nép telepedett be ide” – mutatott rá a szakember.

A kutatás, a tudományos munka nehézségeire is rávilágított Bálint Csanád, arra, hogy a szakembereknek mi mindenre kell figyelniük, nehogy elhamarkodott következtetések szülessenek. Ezért is fontos a tévhitek eloszlatása, amely napjainkban egyre nehezebb és Bálint szerint egyre reménytelenebb, hiszen dilettánsok és amatőrök magyarázzák a történelmet, terjesztenek olyan áltudományos nézeteket, amelyek nem egyeztethetők össze a tényekkel.

Kimaradt?