Bohumil Hrabal Őfelsége pincére voltam című regényének színpadi változatát mutatják be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban szerdán. A darabról rendezője, színpadi írója és főszereplője beszélt hétfőn.

Michal Dočekal rendező, a Prágai Nemzeti Színház igazgatója Hrabal méltatásával indított: Milan Kundera és Václav Havel mellett ő az, aki a huszadik század második felének cseh irodalmát képviseli, de világviszonylatban is kiemelkedő. A most feldolgozott regénye pedig különösen kedves a rendező számára, ezért is választotta ezt a művet, amikor Tompa Gábor felkérte őt a rendezésre. Elmondta, szeretné, ha nem csak a múltról szólna az előadás, hiszen Európa jövője és jelene ma éppen annyira kétes, mint amennyire a huszadik század elején is volt:

„Az Európai Unió projektje, ahogy az mára kiderült, korántsem annyira fényes és megnyugtató, mint ahogy azt annak idején sokan gondolták, és sok nehézségre számíthatunk” – fogalmazott.

Dočekal arról is beszélt, a darabban a történelmi eseményekkel párhuzamosan egy hétköznapi emberi sors zajlik. A terjedelmes regény ágát-bogát igyekeztek úgy lecsupaszítani, hogy az érthető legyen a közönség számára. Mindez nem jöhetett volna létre a társulat odaadó, rátermett, tehetséges, alázatos munkatársai nélkül.

A regényt színpadra adaptáló David Jarab azt fejtette ki, izgalmas kihívás volt számára megvalósítani azt, hogy a néző ne az irodalmat érezze a színpadon, hanem egy színpadi művet, vérbő szereplőkkel. Igyekezett úgy dolgozni, hogy a helyi közönség számára az utolsó sorig érthető legyen a mű, de közben a regény hangulatát is át tudja adni maradéktalanul, mondta.

„Nagy kihívás ötvenéves fejjel gyereket játszani” – fogalmazott Bogdán Zsolt, a darab főszereplője, aki azt is elárulta, nem annyira nyugodt a bemutató előtt, mint amilyennek látszik. Arról is beszélt, hogy a próbák alatt rácsodálkozott, milyen erős társulatot képeznek valójában, mennyire egymásra tudnak hangolódni. Dočekal biztos kézzel segítette őket, hogy ez az utazás ne legyen nyaktörő feladat számukra, ezzel szemben, amikor a művet olvasta, nem is tudta elképzelni, hogyan lesz belőle színdarab.

„Alapvető életigazságokról úgy beszél az előadás, hogy közben szórakozni is lehet” – fogalmazott, hozzátéve: örvend, hogy Dočekal „pincére” lehetett.