Rendezvényekben rendkívül gazdag napot zárt kedden a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozata. A főtéri nagyszínpadon eset fellépett a Budapest Ragtime Band és a Hooligans együttes.

Bemutatkozott az ODFIE

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) az Erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, vallásos fiatalok szervezete. A Kolozsvári Magyar Napok keretében, kedd reggel 10 órától, a Mátyás utcában lévő MIT sátornál álltak a rendelkezésére azon érdeklődőknek, akik többet meg szerettek volna tudni az egyesületről.

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet tagjai a MIT sátorban bemutatott rengeteg fényképpel, plakáttal és más bemutatóanyaggal próbálták szemléltetni szervezetük működését és annak fontosságát. A körülbelül 1500 tagot számláló egylet a kilencvenes években újult meg, és vette fel mostani nevét. Az Unitárius Egyház jelentősen támogatja őket, mind szellemileg, mind anyagilag.

Térszobrok a Szépművészeti Múzeum udvarán

A gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban 1974 óta folyamatosan működő művésztelep hazai és külföldi alkotói által készített térszobrait tekinthetik meg az érdeklődők a Szépművészeti Múzeum udvarán, a III. Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt.

A kiállítást Siklódi Zsolt, a Gyergyószárhegyi Művésztelep művészeti igazgatója nyitotta meg, és mutatta be az érdeklődőknek kedden, 17 órakor. A munkák a KorkéP nevet viselő művésztelep anyagai, amelyet az elmúlt két évben készítettek európai és koreai művészek. A szervezők minden év őszén nemzetközi művészeket is fogadnak. A kiállított szobrok a kortárs művészet jellegzetességeit magukon viselő alkotások, amelyek egyik fő célja a természetművészeti irányzatok képviseltetése Kelet-Európában.

Bemutatkozott a Magma Kortárs Közeg

Két éve, 2010. áprilisában nyílt meg a Magma Kortárs Közeg kiállítótér, amely a kortárs művészeti alkotásoknak ad otthont. Az Insomnia Kávézóban tartott bemutatón kiderül, főleg a médiaművészetre koncentrálnak, eddig közel 60 videóművet sikerült bemutatni. A műveket azonban nem csak a kiállítótérben mutatják be, a projekciókat kávézókban, sörözőkben is le szokták vetíteni. A Kolozsvári Magyar Napokon 11 videót vetítettek le.

Világháborús könyvkiállítás a fesztiválon

Közel hét évtizedes, megsárgult lapú, repedezett borítójú könyvek tucatjai várták a Kolozsvár Társaságnál az Aradtól Zilahig kiadványkiállítás megnyitójának közönségét. A Kolozsvári Magyar Napok rendezvényén mintegy száz, 1940 és 1945 között kiadott könyv, naptár és évkönyv, így Erdélyi Helikonok, Korunk folyóiratok, Kós Károly, Jékely Zoltán, Vámszer Géza könyvei sorakoznak, de láthatunk a korszak történelmi viharait tükröző vörös fedelű, Népi Egység Naptára vagy Munkások és Földművesek Naptára című füzeteket is.

A megnyitón Szabó Zsolt irodalomtörténész elmondta: elsősorban kolozsvári kiadványokat mutatnak be, de más erdélyi városok munkái is megtekinthetőek. A világháborús hadi eseményeknek, a magyar kultúrát diszkrimináló későbbi intézkedéseknek és a kommunista diktatúrának köszönhetően a könyvek többségének hányattatott sorsa volt. A magyar közigazgatás bevezetése után Észak-Erdélyben a könyvkiadás egésze, de kiemelkedő módon a tudományos kiadványok megjelentetése kapott új lendületet – mutatott rá Szabó Zsolt.

Az anyag a Szentimrei Alapítvány könyv- és lapgyűjteményének része, amelyet a Kós Károly tervezte sztánai Szentimrei-házban őrzik. Az alapítvány alkalmi jelleggel tematikus válogatásokat mutat be a nagyközönségnek, a tavalyi Kolozsvári Magyar Napok alkalmával az 1918-1940 közötti magyar irodalomból mutattak be szemlét. A kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok egész ideje alatt, a Kolozsvár Társaság székhelyén (Főtér 22/8. szám) látogatható.

Bemutatkoztak a nemzetgazdasági intézmények

Kiemelt szerepet kaptak a különböző gazdasági témák a III. Kolozsvári Magyar Napok keretén belül. A kedd délutáni Kárpát-medencei gazdaság – magyar gazdasági intézmények: A kamarák szerepe a gazdaság fejlesztésében című előadás kiváló lehetőséget biztosított néhány nemzetgazdaságilag kiemelten fontos intézmény bemutatására, bemutatkozására.

A Bocskai-házban zajlott rendezvényen szinte mindenik előadó a londoni Olimpia valamely eseményével kereste az összefüggést. Elsőként Radetzky Jenő, miniszteri biztos jegyezte meg, hogy bizonyos folyamatokat az utolsó percben meg lehet fordítani – utalva itt a magyar-francia kézilabda mérkőzésre.

Előadásában Radeczky kiemelte: az európai gazdasági válságra valamilyen kitörést kell találni. Főként, mivel a közgazdászok egy pozitív irányt mutatnak ki, amennyiben igaz a megállapítás, hogy az Európai Unió növekedési zónája Közép-Kelet Európában és azon belül a Kárpát-medencében lesz.

A miniszteri biztos szerint az integrátori szerep Magyarországra fog hárulni. Ehhez viszont fel kell építeni egy komplex gazdasági struktúrát, utalva az Új Széchenyi Tervre, valamint a magyar kormány által nemrég elfogadott Wekerle Tervre. (A Wekerle Terv fontosabb kitörési pontjai között szerepelnek: egy nemzetgazdasági kataszter kiépítése, kreatív-, teljes mértékben magyar tulajdonú magyar cégek fejlődésének támogatása, nemzeti-, regionális nagyvállalatok kiépítésének bátorítása, megsegítése.)

Mihály Erzsébet, a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatás-finanszírozási osztályvezetője röviden ismertette az általa képviselt intézményt, majd ő is kiemelte a Wekerle Terv, továbbá a Mikó Imre Terv fontosságát: „Ha a Wekerle Terv tudatformáló szerepet szán magának, kívánom, hogy a Mikó Imre Terv szintén." {loadposition OTP}

Tordai György, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vezérigazgatója, rövid ismertető után, előadásában kiemelte: arra törekednek, hogy támogatásaik révén a magyar nemzeti vállalatok ne egymás ellen, hanem egymást segítve termeljenek.

Mátis Jenő, az Erélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gazdasági alelnöke felvezetőjében ismertette az EMNT által kezdeményezett Mikó Imre Tervet, mely tulajdonképp egy erdélyi gazdaságfejlesztési stratégia. Mátis szerint a Mikó Imre Terv azzal teljesebb a Széchenyi Tervhez mérten, hogy kitörési pontjai között kitér a mezőgazdasági ágazatra is.

Irodalom és újságírás

Kultúra és irodalom a kolozsvári magyar lapokban (1940-44 között) témával tartott előadást Dávid Gyula, irodalomtörténész, dr. Szász István Tas orvos, illetve Vallasek Júlia, irodalomtörténész a Kolozsvár Magyar Napokon, kedden. A házigazda Kántor Lajos, a szervező Kolozsvár Társaság tagja volt.

A Minerva Művelődési Egyesület terme megtelt érdeklődőkkel. Amint Kántor Lajos bevezetőjében említette, a nagy érdeklődés oka nyílván annak köszönhető, hogy az adott periódusból viszonylag kevés írás származik irodalom és újságírás kapcsolatáról az 1940-44 évekből, Kolozsvárról.

Az előadások sorát Vallasek Júlia kezdte, aki elsősorban az irodalom és az újságírás szerepét méltatta az 1940-44 évekből, illetve azt, hogy miért volt akkoriban könnyű összemosni a szépirodalmat és az újságírást. Mint elmondta, abban az időben a két viszony sokkal erősebb volt, mint napjainkban. Sok neves író dolgozott újságíróként és a kisebbségi helyzet miatt a szövegek megjelentetésére a legalkalmasabb az írott sajtó volt, többek között azért, mert nagyobb példányszámban lehetett megjelentetni az írásokat.

Emellett bővebben kifejtette az Ellenzék valamikori napilap szerepét az irodalom tekintetében, keletkezésétől az előadás témájaként meghatározott időpontig, ami kisebb „hullámvölgy" után, 1943-ban ismét előtérbe került irodalmi szempontból, ebben az évben feltűnően megerősödött az Ellenzék szerepe.

Dávid Gyula irodalomtörténész előadásában az Erdélyi Helikon folyóirat létezésének fontosabb eseményeiről beszélt. Az Erdélyi Helikon havonta megjelenő lapként indult, egy év alatt tíz lapszámban jelent meg. A kezdetleges munkatársi közösségben olyan nevek említődtek fel, mint: Kós Károly, Kis Jenő, Nyírő József, Tamási Áron. Az egyik, első ízben megjelent lapszámot Dávid Gyula részletesen áttekintette, mivel elmondása szerint az Erdélyi Helikon azonos struktúrára, tartalomra épült. Több idézetet felolvasott megjelent lapszámokból, amikkel az adott kor eszméjét, gondolkodását tükrözi.

Szász István Tas, orvos, előadásának elsődleges témája a már viszonylag feledésbe merült, mára legkevésbé ismert folyóirat volt a Hitel. Az előadó elmondta, a Hitel keletkezésének előzményeit, ami politikai folyóiratként emlegetett lap volt a maga korában, emellett méltatta, hogy milyen célokat tűzött ki akkoriban az alapító csapat. Összefogást akartak, új magyar szemléletet kialakítani, sokszor tárgyalták a korszakban felmerülő problémákat, amelyek az előadó szerint változatlanok maradtak napjainkig, és ezért lenne érdemes a lap szellemiségét megtartani.

1940-től a Hitel szellemi köre jelentősen kibővült: országosan terjedő folyóirattá válik. A Hitel történetének átfogó állomásait is vitatta, a népszerűségétől annak elhalványodásáig.

A Kolozsvári Magyar Napok második napján a MIT sátorban koncertezett a Graphic együttes, a főtéri nagyszínpadon fellépett a Budapest Ragtime Band és a Hooligans együttes.