A IV. Székelyföld Napok rendezvénysorozat egyik kiemelkedő konferenciáját Csíkszeredában tartották szerdán a Hargita Megyei Kulturális Központ pinceklubjában. Az előadássorozat Szimbolikus térhasználat a Székelyföldön címmel zajlott, amelyen kutatók, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai mutatták be kutatásaik eredményét.

A konferencia résztvevőit Bodó Julianna egyetemi tanár köszöntötte, aki a szimbolikus térhasználat jelenséggel kapcsolatban elmondta, a rendszerváltás után a ceremoniális események megszaporodásának köszönhetően foglalkoznak annak vizsgálatával.

"Kinyílt a társadalom, és olyan identitások megnyilvánulására adódott lehetőség, amelyek eddig privátak voltak. A rendszerváltás után a globalizálódó világban az identitás és partikularitás felmutatása, a lokalitások megerősítése vált elsődleges kitűzött céllá" – mondta Bodó Julianna a konferencia felvezetőjében.

A előadás-sorozat következő felszólalója Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója volt, aki Örökségesítés és emlékhelyteremtés egy csíki település példáján címmel a csíkszépvízi Szent László-kultuszról beszélt. Mint mondta, a mai gyakorlat az, hogy a hagyományt fogyasztásra kínálják fel, tömeges hagyományteremtés folyik. A lokális termelés hasznos platform a turistacsalogató vonzerő megteremtésére.

"Mindebben nagy szerepe van a médiának és a kommunikációnak, általa formálódik az a gondolkodásmód, amely a településfejlesztést támogatja. A letűnt, megszépült korok bemutatásával csalogatják az embereket, akik közül az elit tagjai döntik el, hogy mi az, ami kanonizálódhat a felhozatalból, és mi az, amit a közösség nem fogad el" – magyarázta Ferencz Angéla.

A következő előadást Oláh Sándor, a Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának alapító tagja Szimbolikus térépítés és lokális identitás címmel tartotta. Mint elmondta, megfigyelései szerint a szimbolikus térteremtés gyakorlata körülbelül százéves múltra tekint vissza, arra az időre, amikor az első világháborús hősöknek állami megrendelésre emlékműveket kezdtek építeni.

"Ebben az időszakban kezdődött el az oktatás államosítása, a településeken megjelent a helyi elit, amelynek legitimációs igénye volt a szimbolikus térteremtés. A testvértelepülési kapcsolatok kialakítása is elindult idővel: a székely falvak például székely kapukat állítottak a testvértelepüléseiken" – mondta Oláh Sándor. Hozzátette, az ősiség, egyediség, ritkaság, a nemzeti múlt elemei, szimbólumai mind az identitástudatot hivatottak erősíteni.

A kutatók után a diákok mutatták be tudományos dolgozataikat.  Az elhangzott előadások anyagából egy kötetet is összeállítanak, amely a kutatópalánta egyetemisták munkájában mérföldkövet jelent majd.