Az elmúlt egy év magyar filmtermésének reprezentatív válogatását mutatta be szerdán Kolozsváron a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) és a Filmtett Egyesület. A filmeket az alkotók is elkísérték, akik csütörtökön, a Magyar Nap sajtótájékoztatóján mutatkoztak be.

Zágoni Bálint, a TIFF Magyar Napjának szervezője elmondta, hogy nincs tematika, ami alapján összeállítják a programot, de egész évben figyelik a magyar filmeket, és igyekeznek olyan reprezentatív válogatást elhozni, amit a romániai közönség még nem láthatott moziban. A kurátor hangsúlyozta, hogy az utóbbi években bemutatott alkotásokban közös, hogy kis költségvetésből, nehéz körülmények között készültek el, de fesztivál- és közönségsikert arattak, ami nagy szó.

Pálfi György, Az Úr hangja című laza Stanisław Lem adaptáció rendezője szerint a lengyel sci-fi-szerző megfilmesítése adta magát, pusztán azért, mert a kedvenc szerzői közé tartozik, és minden rendező úgy olvas könyvet, hogy az a következő filmje is lehetne. A rendező egyébként úgy látja, hogy a célt, amit kitűzött magának ezzel a filmmel, nem sikerült maradéktalanul elérnie, mint mondta, úgy érzi magát, mint a film főszereplője, akinek nem sikerült a titkot megfejtenie. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy a filmben nagyon sok mindent sikerült megfogalmazni, amit pedig nem, az egy következő projektre marad.Schwechtje Mihály szeretné, ha sok kamasz megnézné a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) című filmjét, és kicsit meglepte, ugyanakkor örült annak, hogy a filmet Magyarországon a 12 éven felülieknek szóló kategóriába sorolták, noha magasabb korhatárra számított. Az elsőfilmes rendező azért forgatott tinédzserekről, mert több erről a korosztályról szóló film van a kedvencei között, ugyanakkor egyik sem Magyarországon készült. A saját gyermekkora is inspirálta, de nem nosztalgiázni akart, a mai tinédzserek érdekelték, és hosszas interjúzás, kutatás után bizonyosodott meg arról, hogy ők a megváltozott kommunikáció miatt szembesülnek új helyzetekkel, problémákkal.

Zurbó Dorottya a kísérő nélküli kiskorú menekültekről olvasott cikk hatására vállalt önkéntes munkát az ilyen gyerekeknek kialakított fóti otthonban, és itt talált rá Könnyű leckék című dokumentumfilmjének főszereplőjére, Kafiyára, aki az egyetlen lány volt a 2-300 kamasz fiú között. Mikor a budapesti Keleti-pályaudvarnál kitört menekültválság után az otthon lakói Nyugat-Európába távoztak, Kafiya maradt – ekkor dőlt el, hogy film készül a pozitív kisugárzású, karizmatikus lányról. Zurbó Dorottya úgy véli, a személyes, emberi történetek bemutatása a legjobb módja a társadalom érzékenyítésének, a lány extrém asszimilációs kísérletei pedig azt tükrözik, amit ő a környezetében érez, amit szükségesnek talál a magyarországi túléléshez.Az Oscar-közelbe került Ruben Brandt, a gyűjtő című animációs film temesvári zeneszerzője, Cári Tibor is jelen volt a sajtótájékoztatón. Az egyébként főleg színházban dolgozó alkotó számára az volt az egyik legnagyobb kihívás a munkájában, hogy Milorad Krstić rendezőnek nagyon pontos elképzelései voltak arról, hogy bizonyos képek alatt milyen zenét szeretne hallani, annyira, hogy mintát is küldött, a zeneszerzőnek így kötött keretek között kellett alkotnia.

Reisz Gábor a múltban és jelenben regisztrált hangulatok és érzések összeségeként határozta meg második nagyjátékfilmjét, a Rossz verseket, amiben ha van is társadalomkritika, az nem volt szándékos. A rendező tapasztalatai szerint a téma szembejön, „érzelmileg becsapódik”, nem választás kérdése, hiszen nem is tudott volna mással foglalkozni.

A Rossz versek már péntektől látható a romániai mozikban is, de a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :), és a Ruben Brandt, a gyűjtő is elérhető lesz a filmszínházakban.