Magyar építészről nevezték el James Bond főellenségét

Goldfinger Ernő magyar származású modernista építész jelentős karriert futott be Nagy-Britanniában. Itt került konfliktusba Ian Fleming íróval, aki bosszúból róla mintázta meg a Goldfinger című James Bond regény főgonoszát, írja az MTI-re hivatkozva a Mult-kor.hu portál.

Goldfinger Ernő éppen 31 éve, 1987. november 15-én halt meg. 1902. szeptember 11-én született Budapesten. Az első világháborús összeomlás összeomlás után családja Ausztriába költözött, az egyetemet már Párizsban végezte, ahol megismerkedett a korabeli francia építészet legnagyobbjaival, köztük August Perret-vel és Le Corbusier-vel, akik életre szóló hatást gyakoroltak rá. 1934-ben feleségül vette Ursula Blackwell angol festőnőt, egy gazdag gyáros lányát, majd áttelepült Angliába.Itt a radikális építészeti elveket valló MARS-csoporthoz csatlakozott, barátságot kötött a Bauhaus mozgalom londoni emigrációban élő vezetőivel, Walter Gropius-szal, Moholy-Nagy Lászlóval és Breuer Marcellal. Ekkoriban tervezte London legelegánsabb városrészében, a Willow Roadon saját házát, amely szándékai szerint tiszteletadás lett volna a György-kori építészet előtt, mégis hatalmas vihart kavart. Az ott lakók próbálták meggátolni a ház megvalósulását, a végül mégis elkészült építmény mára műemléki védettséget élvez.

A második világháború idején megbízások híján az építészet elméleti kérdéseivel foglalkozott, 1945-ben elkészítette London általános rendezési tervét. Az angol kormány sokemeletes épületek felhúzásában látta a háborúban elpusztult közel négy millió lakóház pótlásának megoldását, így vált a szigetországban Goldfinger a toronyblokkok építészeként híressé. Konstruktivista stílusa saját modulrendszerén alapult.

Egyik jelentős műve az Egészségügyi Minisztérium öt épületből álló együttese, amelynek 4-17 emeletes tagjait hidak kötik össze. Rowlett Street-i lakóházainak kiemelkedő eleme a brutalista jellegű, 22 emeletes Trellick-torony. Goldfinger élete végéig marxista maradt, így nem csoda, hogy ő tervezte a brit kommunista párt székházát és a kommunista pártlap, a Daily Worker irodaházát is. 1971-ben Goldfingert – első magyar építészként – megválasztották a Royal Academy of Arts rendes tagjának. Állandó kapcsolatban állt a hazai építészekkel, szorgalmazta, hogy a fiatal szakemberek Angliában tanulhassanak. Utolsó éveiben felhagyott a tervezéssel, főleg előadásokat tartott 1987-ben bekövetkezett haláláig.

Goldfinger humortalan, nehézkes és dühkitörésekre hajlamos ember volt, terveivel kapcsolatban pedig semmilyen kompromisszumra nem volt hajlandó. Még a második világháború előtt, Willow Road-i háza építése miatt került konfliktusba Ian Fleminggel, aki bosszúból az építészről nevezte el regénysorozata leghíresebb bűnözőjét. Goldfinger üzlettársa a legenda szerint erről azt mondta: a valódi és a kitalált Goldfinger között egy lényeges különbség van, az egyik keresztneve Ernő, a másiké Auric.A regény megjelenése után Goldfinger élete pokollá vált, felháborította, hogy egy alacsony termetű, nagyzási hóbortban szenvedő gyilkost neveztek el róla. Azonnal ügyvédet fogadott, hogy beperelje az írót, de a Jonathan Cape könyvkiadó lebeszélte erről. A kiadó beleegyezett, hogy kifizeti minden költségét és sikerült az építésszel bíróságon kívül megegyezniük. A Jonathan Cape ígéretet tett, hogy minden reklámjukban feltüntetik, a történet szerepelői kivétel nélkül pusztán a képzelet szülöttei.

Kapcsolódók

Kimaradt?