Sokan hiszik azt, hogy nincs nyelvérzékük, pedig egyszerűen csak rosszul tanulnak nyelveket, vallja Murányi Péter, aki szerint a legfőbb érv emellett az, hogy az anyanyelvét mindenki megtanulja. A nyelvtanár komolyan gondolja: csak úgy lehet jól elsajátítani az új nyelvet, ha „lemegyünk gyerekbe”. Hogy ez mit is jelent? Murányi Péter kolozsvári előadásán konkrét tippeket adott, amelyek a román nyelvvel küszködő erdélyi magyaroknak is hasznosak lehetnek.

Tévút az iskolai nyelvóra?

Murányi Péter szerint a hagyományos egy tanár – sok diák felállás nem célravezető, mert teljesen elüt attól, ahogy az anyanyelvünket tanuljuk. Ez nem véletlen, hiszen az iskolai nyelvoktatás alapja a latin és ógörög tanítása, ezek pedig holt nyelvek. Az egyetlen sikeresen felélesztett holt nyelv az ivrit, vagyis az újhéber, ezt a nyelvet pedig azért sikerült életre kelteni, mert az izraeli gyerekek nem iskolában, hanem a szüleiktől tanulták meg, hangsúlyozta az előadó.

Mi az, ami az anyanyelvünk elsajátításakor megvan, a hagyományos nyelvoktatásból pedig hiányzik? Leginkább az, hogy az anyanyelvet totyogó korunkban nem szabályok és szavak magolásával, hanem a nonverbális kommunikációval, hanglejtéssel, kultúrával együtt, megfigyelés és ismétlés által tanuljuk. Éppen ezért segít, ha megpróbáljuk elsajátítani az új nyelv anyanyelvi beszélőinek gesztusait, hanglejtését, testtartását is, hangsúlyozta Murányi Péter. A magyarországi oktató egyébként élt Romániában, a Regátban is, itt figyelte meg, hogy míg a magyaroknál szabály, hogy nem vágunk egymás szavába, a román kultúra része, hogy egy ötfős társaságból legalább három egyszerre beszél.

A „természetes nyelvtanulás”, amelyről Murányi Péter könyvet is megjelentetett ezzel a címmel, az iskolában megszokottól gyökeresen különböző szituációt tart ideálisnak: a módszer szerint egy tanár helyett két egymással interakcionáló anyanyelvi szintű beszélő kellene, gyerekek esetében pedig legjobb az lenne, ha néhány évvel idősebb fiatalokkal próbálhatnák ki az új nyelvet.

Hogy teremtsünk anyanyelvszerű környezetet?

A nyelvtanár elismerte, hogy az auditív és vizuális készségek, amelyek a kiejtés és a helyesírás elsajátítását könnyítik meg, nem mindenkinél egyformán adottak, a hiányosságokat viszont más módszerekkel lehet pótolni. Anyanyelvszerű környezetet „szőhetünk” magunknak akkor is, ha nincs lehetőségünk hosszabb időt tölteni abban az országban, amelynek a nyelvét tanuljuk: beszerezhetünk egy anyanyelvi mentort, például kiadhatjuk neki a szabad szobánkat, javasolta a nyelvtanár. A lényeg az, hogy hétköznapi helyzetekben érintkezzünk vele, azonnal kipróbáljuk a tanult szavakat, legyen kitől kérdezzünk, ha kell. Emellett fontos, hogy olyan tevékenységet folytassunk a tanult nyelven, amelyekben jók vagyunk, amit szeretünk, a sikerélmény ugyanis segít a tanulásban.Murányi Péter, aki szenvedélyes utazó és kamaszkora óta él különböző kultúrákban, elmondása szerint „paneleket”, különböző helyzetekben használható mondatokat tanul meg, köztük „mentegetőző” frázisokat is, például olyat, hogy „elvont dolgokról nem tudok törökül beszélni”. Fontosnak tartja ugyanakkor, hogy a tanultakat azonnal kipróbálja, kilépjen a "nyelvi gettóból" és „belépjen” a másik kultúrába.

Ki oktassa a román nyelvet?

A kolozsvári előadás végén szóba került a kisebbségi elemi iskolában történő román oktatás sokat vitatott ügye is. Murányi Péter alapvetően tévútnak tartja a hagyományos iskolai oktatást, legszívesebben semmit nem tanítana a szó klasszikus értelmében a gyerekeknek, de véleménye szerint a közvetítő nyelv, például a magyar, felgyorsíthatja a tanulás folyamatát, viszont csak akkor, ha minimálisan használják, és egyébként minden az oktatott nyelven történik az órán.