A `89 előtti diszkókról szóló multimédiás kiállítás nyílt szombaton Disco BTT címmel egy régi Hunyadi (Ştefan cel Mare) téri polgári lakásban Kolozsváron. A megnyitón néhány percig Emil Boc polgármester keverte a zenét.

A lakásba belépőket az első szobában a rendszerváltás előtti korszakot idéző hangulat fogadta: csipke lógott a porcelán halacskákkal díszített polcokról, egy régi tárcsás telefonkészülék hevert az asztalon, egy fiatal házaspárról készült fekete-fehér fotó lógott a falon.

Egy másik szobában félhomály volt, fény csak néhány régi televízióból áradt. Az elsőn a kommunista időszakban jól ismert Teleenciclopedia című tudományos ismeretterjesztő műsor ment, a második készülék pedig – az akkori korszakból jól ismert – adásszünetet jelző fekete-fehér sávokat mutatta. A harmadikon Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár egyik emlékezetes beszédét lehetett hallgatni, mellette pedig egy negyedik fekete-fehér képernyőn régi rajzfilmeket mutattak.

A harmadik helyiségben háromperces dokumentumfilmet lehetett megtekinteni a nyolcvanas évek zenei világáról, a negyedikben pedig a nyolcvanas évek kazettás magnóiból állítottak ki néhányat. E közben az ötödik szobából az Eruption együttes One way ticket című dalának refrénje szólt a hangszórókból. Ez a helyiség már a nyolcvanas évek legkedveltebb tengerparti üdülőjét, Costinești-et idézte.

A nyolcvanas évekbeli diszkót a hatodik szobában rendezték be. A keverőpultnál a kor ismert dj-je, Sorin Lupaşcu biztosította a hangulatot korabeli slágerekkel. És hogy teljes legyen a kép: mennyezeten diszkógömb szórta a fényeket.

Boc a keverőpult mögé állt

„Elbűvölő élmény, lehetőség arra, hogy tanuljuk a történelemről. Mindenekfelett a fiatal generációnak nyújt lehetőséget arra, hogy megtapasztalják, milyen volt az élet 30-40 évvel ezelőtt. Tudatosítani kell bennük, hogy az emberek 30 évvel ezelőtt is jó zenét hallgattak és ugyanúgy szórakoztak” – mondta a megnyitón Kolozsvár polgármestere.

Emil Boc együtt szórakozott a jelenlevőkkel, megnézte a kiállítást, fényképezett és videózott is, néhány percre a keverőpulthoz állt, és önfeledten táncolt a diszkózókkal. A Maszol kérdésére elmondta: a nyolcvanas években Ricchi e Poverit, Abbát és Boney M-et hallgatott a legszívesebben.

Színes foltok egy szürke világban

A kiállítás egyik ötletgazdája és szervezője, Iulia Rugină filmrendező portálunknak arról beszélt: egy időutazásra akarták invitálni az érdeklődőket, az ihletet pedig a Sorin Lupaşcuval való találkozása, a kiöregedett dj történetei adták.

"Hét éves voltam a rendszerváltáskor, utána ezek a diszkók lassan-lassan eltűntek. Az általam hallott történetekből úgy tűnt, hogy ezek nagyon színes foltok voltak egy nagyon szürke világban. Azon gondolkodtam, hogy valamilyen módon meg kell mutatni a mai fiataloknak az akkori világot, és lehetősét kell adni a középkorúaknak, hogy újraéljék emlékeiket. Ez egy időutazás a múlt és a jelen határán” – magyarázta a rendező.