A francia elnök szombaton kihirdette azt a törvényt, amely megkönnyíti a gyarmati korszakban elrabolt műalkotások visszaszolgáltatását. Ezt a lépést Afrika évek óta szorgalmazta, Kína pedig üdvözli.

A vasárnapra virradó éjszaka a hivatalos közlönyben közzétett törvény lehetővé teszi a francia kormány számára, hogy rendelettel rögzítse egy mű „közvagyonból való kivonását”, számol be az MTI.

A jogszabály ugyanakkor kimondja, hogy azon kulturális javak közvagyonból való kivonását, amelyek az államtól eltérő közjogi jogi személy tulajdonát képezik, csak az adott jogi személy jóváhagyását követően lehet kimondani.

A törvény az 1815. november 20. és 1972. április 23. között szerzett javakra vonatkozik, amelyek a második francia császárság kezdetét és az UNESCO kulturális javak átruházásáról szóló egyezménye hatálybalépését jelzik.

Ez egy 2017-ben, Burkina Faso fővárosában, Ouagadougouban tett ígéret volt Emmanuel Macron francia elnök részéről, aki új fejezetet kívánt nyitni a Franciaország és a korábban gyarmatosított országok közötti kapcsolatokban.

Az államfő vasárnap afrikai körútra indult, amelynek keretében Kenyában tesz látogatást.

A Franciaország által – főként Afrikából – elrabolt műalkotások visszaszolgáltatására irányuló kérelmek régóta fennállnak és számosak. A francia állami gyűjtemények elidegeníthetetlenségének elve miatt ugyanakkor eddig minden egyes ilyen ügyben külön törvényeket kellett elfogadni.

Párizs azonban 2020-ban úttörő szerepet játszott Európában az első visszaszolgáltatással, amikor régiségeket adott vissza Beninnek és Szenegálnak. Elefántcsontpart idén, öt év várakozás után visszakapta az 1916-ban elvitt, „beszélő dobnak” is nevezett Djidji Ayokwe résdobot.

A törvényt Kína is üdvözölte, amely kijelentette, hogy „nagy jelentőséget” tulajdonít a döntésnek, és szeretné megerősíteni együttműködését a francia féllel ebben a kérdésben. 1860-ban a francia–brit fegyveres erők kifosztották az egykori császári, Nyári Palotát Pekingben.