Kevesebb mint egy éven belül másodszor bukhat a francia kormány, miután François Bayrou miniszterelnök bizalmi szavazást kért a nemzetgyűlésben szeptember 8-ra, megelőzve két nappal a kormány fájdalmas megszorításai ellen meghirdetett tiltakozó megmozdulásokat.

Kockázatos lépésre szánta el magát François Bayrou francia miniszterelnök. A centrista politikus bizalmi szavazást kért a nemzetgyűlésben, miután nem sikerült társadalmi támogatást szereznie deficitcsökkentő csomagjához.

A miniszterelnök szerint Franciaországot „adósságátok” sújtja, amit sürgősen kezelni kell „kevesebb költéssel és több termeléssel”. Hangsúlyozta, hogy a különböző irányzatú kormányok alatt az államadósság kétbillió euróval nőtt az elmúlt két évtizedben.

A júliusban bemutatott költségvetés-tervezet szerint a kormány mintegy 44 milliárd eurót faragna le az állami kiadásokból 2026-ban. A takarékossági intézkedések között szerepel ünnepnapok – köztük a húsvéthétfő – eltörlése, nyugdíjak és szociális juttatások befagyasztása.

A tervezet komoly társadalmi ellenállást váltott ki. A radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) bejelentette, hogy már a szeptember 23-án kezdődő parlamenti ülésszak legelején bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. A kezdeményezést a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) is támogatná. Azonban a bizalmatlansági indítványnál is fenyegetőbbnek ígérkezik a széles körű tiltakozó mozgalom, amely szeptember 10-től kezdődően az ország megbénításával fenyeget. A bizalmi szavazással tehát a kormány lényegében előremenekül.

Francois Bayrou hangsúlyozta: az országnak sürgősen tisztáznia kell, hogy „van-e vagy nincs nemzeti vészhelyzet az államháztartás egyensúlyának helyreállítására és a túlzott eladósodás átkának elkerülésére”. Amíg erről nincs konszenzus a parlament és a közvélemény között, a kormányfő szerint felesleges tárgyalásokat kezdeni a korrekciós intézkedések részleteiről.

Megfigyelők szerint azonban ez az indoklás ürügynek tűnik. A valóságban a pénzügyi nehézségek súlyossága már régóta nem képezi vita tárgyát. A közvélemény-kutatások szerint az államadósság a franciák fő aggodalmai közé tartozik. Vita az eladósodás okairól és a jövőbeni terhek elosztásáról zajlik, vagyis a társadalmi igazságosságot érinti.

A miniszterelnök hagyhatná lefolyni a költségvetési vitát, de ezzel – miközben az utcán tömegek tüntetnek – legfeljebb ideig-óráig tudná elkerülni a bizalmi szavazást. Vélhetően ezért tett fel mindent egy lapra, megpróbálva egyúttal elválasztani a megszorító terv szükségességét a végrehajtás részleteitől – írja a Le Monde, amely szerint a miniszterelnök lépése erősen hasonlít a parlament tavalyi feloszlatására. A júniusi európai választások kiábrándító eredményei után Emmanuel Macron elnök arra számított, hogy az előrehozott választás megtöri a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) lendületét. Ehhez képest a radikális párt csaknem megduplázta eredményét 2022-höz képest, miközben a Macront támogató Ensemble (Együtt) szövetség elveszítette a mandátumai több mint harmadát a nemzetgyűlésben. Az elnöki kisebbség 166 főre apadt, miközben a parlamenti többséghez legalább 289 mandátumra van szükség.

Ahogy akkor, most is csekély a siker esélye. A kisebbségi kormány túléléséhez szükség lenne legalább a Szocialisták (PS) támogatására. A baloldali formáció korábban visszafogta magát Bayrouval szemben: a 2025-ös költségvetés kapcsán úgy döntöttek, hogy néhány engedményért cserébe nem buktatják meg a kormányt. Időközben azonban megszakadt a párbeszéd a PS és a kormányfő között. Olivier Faure szocialista elnök a Le Monde-nak adott interjújában kizárta, hogy ezúttal is a kabinet mellett szavazzanak, miközben – figyelembe véve a parlamenti erőviszonyokat – már a tartózkodásuk is megpecsételheti Bayrou sorsát.

Ha a kormány megbukik, az tovább súlyosbíthatja Franciaország pénzügyi válságát. Az Európai Unió túlzottdeficit-eljárást folytat Franciaország ellen, ráadásul az ország az előző években is rendszeresen túllépte a vállalt deficitmutatókat. Bayrou elődje, Michel Barnier ugyancsak a költségvetési megszorítások miatt bukott meg 2024 decemberében, a hivatalban lévő miniszterelnök pedig nyolc bizalmatlansági indítványt élt túl.

A Bloomberg korábban arról írt, hogy a francia államfő – akinek második, egyben utolsó mandátuma 2027-ben jár le – ősszel ismét feloszlathatja a parlamentet, azonban végleges döntés még nincs az ügyben. Macron népszerűsége valamelyest növekedett az elmúlt hónapokban, de a felmérések szerint nagy valószínűséggel ismét a Nemzeti Tömörülés szerezné a legtöbb szavazatot egy esetleges voksoláson annak ellenére, hogy a pártot de facto irányító Marine Le Pent márciusban sikkasztásért elítélte a bíróság.