Az eltervezettekhez híven rendkívüli biztonsági körülmények között, elképesztő pompával és nagyon szigorú menetrend szerint megkoronázták III. Károlt királyt, Nagy-Britannia uralkodóját. Ezzel történelem íródott a szemünk előtt, sőt ez volt az első olyan királykoronázás, amelyet az egész világ élő közvetítésben követhetett végig. 

A királyt és hitvesét, Kamillát 2300 vendég, köztük hozzávetőleg száz államfő jelenlétében koronázta meg Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház első számú vallási vezetője a londoni Westminster-apátságban. Az udvar a brit kormánnyal egyeztetve 203 országból hívott meg vendégeket a ceremóniára.

Jelen volt Klaus Iohannis román államfő és felesége, illetve Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke is férjével. Mindketten Facebook-bejegyzésben közölték, hogy megérkeztek és jelen vannak a rendkívüli jelentőségű ceremónián.

Már a helyszín sem mindennapos, a brit hagyományoknak megfelelően a Westminster apátságban zajlott le az ünnepség. Amint a Maszol Facebook-oldalán bemutattuk, káprázatos maga az épület is, de azt is érdemes kiemelni, hogy a királykoronázás során olyan rendkívüli ereklyéket és regáliumokot láthatott a közvetítést követő publikum, amire immár több mint hét évtizede, II. Erzsébet megkoronázása óta nem volt lehetőség.

A szombati ceremónián III. Károly feleségét, Kamillát is megkoronázták, mivel a brit monarchikus szokásjog alapján a férfi uralkodók hitvesét a királynői cím, saját korona és a felség megszólítás illeti meg.

III. Károly koronázására visszaszállították Edinburghból Londonba a skót történelem egyik legnagyobb becsben tartott ereklyéjét, a Sors Kövét. A 150 kilogrammos, 66 centiméter hosszú, 42 centiméter széles vörös homokkőtömb évszázadokon át a skót királyok koronázási trónja volt. E különleges státusa késztette I. Eduárd angol uralkodót arra, hogy 1296-ban Londonba hurcolja a már akkor történelmi múltú szikladarabot, azt remélve: a Sors Kövének birtoklása önmagában elegendő lesz ahhoz, hogy Skócia meghódoljon az angol korona fennhatósága előtt.

Pontosan 700 évvel később, 1996-ban II. Erzsébet királynő – John Major akkori brit miniszterelnökkel egyeztetve – visszaadta az ereklyét Skóciának, de azzal a megállapodással, hogy a Sors Kövét a következő brit uralkodók koronázásának idejére, vagyis III. Károly beiktatásának idejére London visszakapja. A követ annak a koronázó trónnak az aljában helyezték el, amelyet I. Eduárd rendeletére 1300-ban készítettek, és azóta is eredeti céljára használják koronázások alkalmával.

A mintegy kétórás koronázási ceremónia után a királyi házaspár díszfelvonulás (The Coronation Procession) élén visszatér a Buckingham-palotába. Ezután III. Károly és felesége, valamint a királyi család több tagja megjelenik a palota híres erkélyén és üdvözli a tiszteletükre összegyűlt tömeget. Ez lesz III. Károly király első ceremoniális megjelenése uralkodóként a Buckingham-palota teraszán, amelyre a királyi család tagjai rendszerint történelmi jelentőségű események alkalmából lépnek ki.

Az erdélyi magyar származás

Amint a Maszolon megírtuk, III. Károly brit király walesi hercegként az elmúlt években végérvényesen belopta magát az erdélyi és általában a romániai emberek szívébe. Pár éve még az is felmerült, hogy III. Károly néven román király lehet. Károly erdélyi felmenőkkel rendelkezik, mellesleg rokonságban áll a román királyi családdal, de a szimpátia elsősorban nem ennek szól, hanem a hazánk iránti leplezetlen bűvöletének a viszonzása.

Sokan idézték tőle, hogy szerinte Erdély szeretete „a vérében van” (például itt), utalva ezzel a hazánkhoz fűződő rokoni kapcsolataira. III. Károly szépanyja a Maros megyei Erdőszentgyörgyön 1812-ben született Rhédey Klaudia volt. A fáma szerint a grófkisasszony egy bécsi sétalovaglás alkalmával ismerkedett meg Sándor württembergi, későbbi tecki herceggel. A német család ellenezte a házasságot, mégis három évvel később a fiatalok egybekeltek. Három gyermekük született, egyetlen fiuk, Ferenc pedig feleségül vette Mária Adelaida cambridge-i hercegnőt. Négy gyermekük közül a legidősebb, Mária a későbbi V. György brit király hitvese lett. Tecki Mária, azaz Rhédey Klaudia unokája összesen hat gyereknek, köztük két uralkodónak adott életet: az 1936-ban megkoronázott VIII. Eduárdnak – aki még abban az évben lemondott a trónról, hogy elvehesse a nem nemesi származású, ráadásul elvált amerikai Wallis Simpsont – és az 1952-ig uralkodó VI. Györgynek, a tavaly szeptemberben elhunyt II. Erzsébet apjának.

Egyes források megemlítik ugyanakkor, hogy III. Károlyban az Árpádok vére is csörgedez. A Rhédey grófok ugyanis Aba Sámuelig vezetik vissza a családfájukat, márpedig köztudott, hogy a velencei származású magyar király hitvese I. István király húga volt.

III. Károly apja, Fülöp görög és dán királyi herceg – később edinburghi herceg – révén rokoni kapcsolatban áll a román királyi családdal is. Az 1837 és 1901 között uralkodott Viktória királynő anyja ugyanabból a Szász–Coburg–Gotha dinasztiából származott, amelyből a román fejedelemségek 1866-ban királyt választottak maguknak I. Mihály személyében.

Kulisszatitkok a koronázási ünnepségről

A 440 drágakővel és féldrágakővel ékesített, 2,3 kilogramm súlyú 22 karátos aranykoronát – amely 1661-ben, II. Károly koronázására készült, de az utolsó előtti angolszász király, a normann hódítás évében, 1066-ban elhunyt Hitvalló Eduárd emlékét őrzi – csak egyszer, a koronázás napján helyezik minden uralkodó fejére, utána visszaviszik a londoni Tower ősi erődjének kincstárába.

A koronázás pillanata után Welby érsek, majd az apátságban összegyűlt 2300 meghívott vendég egyszerre kiáltotta, hogy „God Save the King” („Isten óvja a királyt!”).

A koronázás után Justin Welby, majd Vilmos walesi herceg, Károly és az 1997-ben elhunyt néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, a brit trón várományosa is hűséget esküdött az uralkodónak.

Az érsek hűségesküjének hátterében az áll, hogy az anglikán egyház államegyháznak számit 1534 óta, amikor VIII. Henrik - miután kudarccal végződtek arra irányuló diplomáciai erőfeszítései, hogy a pápa semmisnek mondja ki házasságát Aragóniai Katalinnal - szakított Rómával, és külön törvények alapján saját magát tette meg az új anglikán államegyház, az Anglicana Ecclesia vezetőjévé.

VIII. Henrik megtartotta és a hivatalos uralkodói címek közé emelte a Hit védelmezője (Defender of the Faith) funkciót is, jóllehet ezt még a katolikus egyházfő adományozta neki csaknem másfél évtizeddel az egyházszakadás előtt.

A mindenkori brit uralkodó a mai napig az anglikán egyház főkormányzója – vagyis világi vezetője –, és a Hit védelmezője cím birtokosa. Az ő személyes felelősségi körébe tartozik a két legfőbb anglikán vallási méltóság, a canterbury-i és a yorki érsek, valamint az anglikán egyház püspökeinek kinevezése.

III. Károly a 39. uralkodó, akit a Westminster-apátságban koronáztak meg. Az első angol király, akinek fejére a történelmi dokumentumok tanúsága szerint kétséget kizáróan itt helyezték a koronát, a normann hódító, I. Vilmos volt 1066 karácsonyán.

A szombati ceremónián III. Károly feleségét, Kamillát is megkoronázták, mivel a brit monarchikus szokásjog alapján a férfi uralkodók hitvesét a királynői cím, saját korona és a felség megszólítás illeti meg.

Kamillát, az uralkodó második feleségét Mária királynő koronájával koronázta meg Welby érsek. Ez a korona 1911-ben készült V. György király felesége, Mária királynő számára. V. György és Mária gyermeke volt a jelenlegi uralkodó nagyapja, az 1952-ben elhunyt VI. György király, aki II. Erzsébet királynő, III. Károly néhai édesanyja követett a trónon.

II. Erzsébet tavaly szeptemberben, életének 97., uralkodásának 71. esztendejében hunyt el, és halálának pillanata óta Károly a brit uralkodó.

III. Károly, aki novemberben tölti be 75. életévét, az angol-brit monarchia történetében a legidősebb uralkodó, akit megkoronáztak.