Egy újonnan előkerült felvétel nyugati elemzők szerint is megerősíti a feltételezést, miszerint amerikai rakétatalálat érhette a minabi leányiskolát, ahol 175-en vesztették életüket a háború első óráiban. A bizonyítékok ellentmondanak Trump elnök állításának, miszerint az incidensért maga Irán a felelős.

Előbb a Bellingcat oknyomozó portál, majd a New York Times szúrta ki azt a videót, amelyet a Mehr félhivatalos iráni hírügynökség tett közzé az Irán déli részén fekvő Minab egyik általános iskoláját ért rakétatámadásról. A felvételen egy Tomahawk‑rakéta látható közvetlenül a becsapódás előtt. Mivel a harcoló felek közül az Egyesült Államok az egyetlen, amely ilyen fegyvert használ, jóformán biztosra vehető, hogy az iskolát amerikai találat érte.

A történteket egyik támadó fél sem vállalta magára, a közösségi médiában pedig valóságos kampány indult, amely Iránra próbálta áthárítani a felelősséget. Ebbe később amerikai politikusok is beszálltak. Donald Trump elnök még szombaton is azt hangoztatta, hogy az iskolát iráni rakéta találta el. „Nem! Véleményem szerint és az eddig látottak alapján Irán tette. Mint tudják, nagyon pontatlanul lőnek” – bizonygatta az amerikai elnök az Air Force One fedélzetén az őt kísérő újságíróknak. A mellette álló hadügyminiszter, Pete Hegseth hozzátette, hogy a Pentagon vizsgálatot folytat, „de az egyetlen fél, amely civilekre lő, az Irán”.

Az újonnan előkerült videó hitelességét a Bellingcat és a New York Times is megerősítette a felvételen látható természeti adottságok és építészeti jellegzetességek, valamint a csapás óta készült műholdfelvételek összevetésével. A képeken az látszik, amint becsapódik egy rakéta az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) tengerészeti bázisán, a támaszpont klinikájaként azonosított épületbe. Füst és törmelék csap fel, miközben szemtanúk sikolya hallatszik. A videón az is látszik, hogy por- és füstfelhő emelkedik a magasba az általános iskola környékéről, ami azt bizonyítja, hogy azt az épületet már a haditengerészeti bázis előtt eltalálták.

Független fegyverszakértők szerint a műholdképek alapján az iskola és a szomszédos IRGC‑létesítmény több, közel egyidejű légicsapást szenvedett el.

A Times hangsúlyozza, hogy a történtek pontos rekonstruálását megnehezíti a helyszíni vizsgálat hiánya, valamint az, hogy a lap nem fér hozzá közvetlenül a rakéta törmelékeihez, amelyekről szintén a Mehr közölt fotókat. A rendelkezésre álló vizuális bizonyítékok – videók és műholdfelvételek – alapján az újság határozottan állítja, hogy a felvételen látható csapásmérő eszköz egy Tomahawk cirkálórakéta. Ezt két független szakértő is megerősítette. Egyikük a Bellingcattel együttműködő Trevor Ball tűzszerész-technikus, aki korábban az amerikai hadseregben robbanóeszközök hatástalanításával foglalkozott.

A Tomahawk kizárólag az Egyesült Államok arzenáljában szerepel a jelenlegi konfliktusban, bár keddi floridai sajtótájékoztatóján az amerikai elnök tévesen azt állította, hogy Irán maga is rendelkezik a fegyverrendszerrel. A Times cikke azt is hangsúlyozza, hogy február 28. óta több tucat ilyen cirkálórakétát lőttek ki amerikai hadihajók Iránra, Dan Caine vezérkari főnök múlt szerdai tájékoztatása szerint Minab térségére is. A hadműveleteket irányító Középső Parancsnokság (CENTCOM) ugyanakkor megerősítette, hogy a Tomahawkok indításáról a sajtónak korábban kiadott vágóképeket február 28‑án filmezték a haditengerészet hajóin, vagyis pontosan azon a napon, amikor súlyos találat érte a leányiskolát.

Pete Hegseth idézett kijelentése azért is érdekes, mert a Reuters napokkal korábban megírta: noha a Pentagon belső vizsgálata még nem zárult le, az előzetes következtetése az, hogy nagy valószínűséggel amerikai csapás érte a minabi iskolát. A hírügynökség pontosította, hogy nem ismert, milyen bizonyítékok támasztják alá az előzetes következtetést. A Reuters megtudta viszont, hogy Izrael és az USA előre egyeztetett, összehangolt hadműveleti terv szerint megosztotta egymás között a célpontokat és a földrajzi területeket. Izrael főként Nyugat‑Iránban csapott le, és elsősorban rakétaindító állásokat támadott. Minab a déli hadműveleti zónában található, ahol az amerikai erők hajtottak végre csapásokat rakétaindító helyek, illetve haditengerészeti létesítmények ellen – mondta el a Reutersnek egy magas rangú izraeli tisztviselő és egy, a közös tervezést ismerő forrás.

A Reuters által megvizsgált archív adatok szerint az iskola közvetlenül az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) tengerészeti bázisa mellett állt. Ez azonban csak részben magyarázhatja, miért került tűz alá. Az al-Dzsazíra által megvizsgált archív felvételek szerint az iskola épülete 2013-ban még a szomszédos laktanya része volt, azonban legalább tíz éve levált a katonai létesítményről. A kaszárnyát körülvevő falat az iskola körül lebontották, és három új bejáratot építettek, az udvaron pedig sportpályát. Az iskola bombázása vagy súlyos hírszerzési kudarc következménye – egy évtizede nem frissült adatokra támaszkodott –, vagy szándékos csapás volt, amely az iskolát a katonai rendszer részeként kezelte. Az oktatási intézménybe ugyanis legnagyobbrészt a szomszédban elszállásolt tengerészek gyerekei jártak – bár ettől az iskola nem veszíti el polgári jellegét a nemzetközi jog szerint.

A Times elemzése szerint a műholdképek és a helyszíni felvételek azt mutatják, hogy a Forradalmi Gárda komplexumának legalább hat épületét érte precíziós csapás. A haditengerészeti bázison négy létesítmény szinte teljesen eltűnt, két másik épület tetején pedig középen látható a becsapódási pont, ami szintén precíz találatra utal.

Az ENSZ emberi jogi hivatalának szóvivője, Ravina Shamdasani múlt heti genfi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a támadást végrehajtó erők felelőssége kivizsgálni, pontosan mi történt.

Ha be is igazolódik az amerikai hadsereg felelőssége, annak valószínűleg semmiféle jogi következménye nem lesz. Egy iskola szándékos vagy gondatlan támadása háborús bűncselekménynek minősülhet, de az Egyesült Államok nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), és aktívan védi saját állampolgárait a külső joghatóságtól.

Az ICC elvileg vizsgálhatja nem tagállamok polgárainak tetteit is, ha a bűncselekmény tagállam területén történt, azonban Irán szintén nem tagja a büntetőbíróságnak. Ugyancsak elméleti lehetőség, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa átutalja az ügyet a Hágában székelő ICC‑hez, viszont az USA állandó BT‑tag, így vétójával blokkolhatja az eljárást. Ráadásul 2002 óta törvény rendelkezik az amerikai katonai személyzet védelméről, amely felhatalmazza a washingtoni kormányt, hogy akár erővel is megakadályozza amerikai katonák kiadását az ICC‑nek. A jogszabály legvitatottabb része kimondja, hogy az USA akár katonai eszközökkel is felléphet, ha amerikai katonákat vagy tisztviselőket Hágában őrizetbe vennének. Ezért a törvényt ironikusan „Hágai Inváziós Törvényként” (Hague Invasion Act) is emlegetik.