Déli szomszédjaink féléven belül a második, három év alatt sorban a hetedik parlamenti választást tarthatják októberben.

A harmadik kormányalakítási kísérlet is kudarcot vallott a júniusi előrehozott parlamenti választások után összeállt szófiai törvényhozásban, így a bolgár államfőnek nem marad más választása, mint a testület újbóli feloszlatása. Így három év alatt a hetedik parlamenti választás elé néz Bulgária.

Az alkotmány szerint Rumen Radev októberre tűzheti ki a voksolás időpontját. Addig is ügyvivő miniszterelnöknek Gorica Grancsarova-Kozsarevát, a Számvevőszék elnökhelyettesét nevezte ki. Nem volt könnyű dolga, ugyanis a szóba jöhető jelöltek rendre visszautasították a megtiszteltetést. Márpedig Radev lehetőségei korlátozottak voltak. Egy márciusban elfogadott alkotmánymódosítás értelmében kormányválság esetén az államfőnek szigorúan meghatározott névsorból kell kiválasztania az ügyvivő személyét. Ezen a parlament elnöke, valamint a jegybank, az ombudsman és a számvevőszék vezetője és helyettesei szerepelnek. Az alkotmánymódosítás célja a túlzott oroszbarátsággal gyanított államelnök mozgásterének szűkítése volt.

A balkáni országban egymásnak adják a kilincset a kormányok, mióta a 2020-ban indult korrupcióellenes megmozdulások nyomán lemondott a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) miniszterelnöke. A párt és vezetője, a bolgár politikát másfél évtizede domináló és korrupcióval vádolt Bojko Boriszov azóta is meghatározó szereplője a szófiai politikának, amely azonban képtelen kilábalni a politikai válságból. Márciusban összeomlott a GERB és a protestpártokból létrejött választási szövetség (PP-DB) koalíciója, azonban a parlamenti erőviszonyok a júniusban tartott előrehozott választás nyomán sem változtak számottevően. A szófiai törvényhozásban a legnagyobb frakcióval továbbra is a GERB rendelkezik. Júniusban egyetlen képviselőt veszített, szemben a kormányzásból lényegében kihátrált Folytatjuk a változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) szövetségével, amely 25-tel kevesebb mandátumot szerzett, mint egy éve.

Az ügyvivő miniszterelnök kinevezése változatos reakciókat váltott ki a parlamenti pártok részéről. Bojko Boriszov megelégedett azzal, hogy emlékeztetett: Grancsarova-Kozsarevát korábban a Bolgár Szocialista Párt (BSP) részéről került a számvevőszék élére. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hatalmat „megfelelő csatornákon” keresztül kell megszerezni, és nem „a hátsó ajtón, amely jellemzően távozásra szolgál”.

A márciusban ellenzékbe vonult Folytatjuk a Változást társelnöke, Kiril Petkov a belügyminiszter kinevezését jelölte meg Grancsarova első jelentős próbatételeként. „Ha Kalin Sztojanovot, Atanas Ilkovot vagy Sztojan Temelakijevet választja, az azt sugallja majd, hogy Deljan Peevszki befolyásolja a miniszteri kinevezéseket a kabinetjében” – jelentette ki Petkov.

A PP-DP és a GERB koalíciója lényegében a belügyminiszter személye körüli nézeteltérések miatt bomlott fel márciusban. A romániai mintára létrejött rotációs rendszerben a kormányfői széket elfoglalni készülő Marija Gabriel megtartotta volna a poszton Sztojanovot, amit a Folytatjuk a Változást ellenzett. Aszan Vaszilev, a PP másik társelnöke szerint a kinevezéseket a háttérből Boriszov, rajta keresztül pedig Deljan Peevszki, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) társelnöke dirigálja.

A DPS a Bulgáriában hivatalosan el nem ismert török kisebbséget képviseli 47 törvényhozóval a 240 fős szófiai parlamentben (mandátumai száma 11-gyel nőtt 2023 áprilisához képest). Társelnöke, az oligarcha és médiamogul Peevszki szerepel az Egyesült Államok szankciós listáján. Az ott olvasható indoklás szerint „rendszeresen részt vett korrupcióban”, és az ellenőrzése alatt lévő sajtorgánumokkal próbálta „lekenyerezni” a befolyásos politikusokat, akiktől a pozitív médiavisszhangért cserébe azt kérte, hogy biztosítsanak számára védelmet a bűnügyi nyomozásokkal szemben. 2013-ban a parlament kinevezte a nemzetbiztonsági ügynökség élére, és csak a hirtelen kirobbant tömegtüntetések miatt nem foglalhatta el a posztot. Ezután Dubaiban élt, 2021-es hazatérésekor pedig stílusosan a korrupció és az oligarchák elleni kampánnyal robbant be ismét a politikába. A török kisebbséghez természetesen nem sok köze van.

Mindez nem gátolta meg abban, hogy az ügyvivő miniszterelnök kinevezése ürügyén az ellenzéki PP-DP társelnökeit vádolja meg azzal, hogy megpróbálnak ellenőrzést gyakorolni a belügyminisztérium és a digitális tárca fölött, azaz kézben tartani a nyomozásokat és az állampolgárok tájékoztatását.

Rumen Radev figyelmeztetett, hogy a politikai patthelyzet „spirálja nemcsak irritációt okoz”, de „utat nyit romboló folyamatoknak" azáltal, hogy egyre többen látják értelmetlennek a választást. Ezért „érdemi politikai vitára és fair playre” buzdította a politikai pártokat a következő hetekben.