Találat érte a kijevi tévétornyot, öt személy meghalt – percről perce
Az orosz–ukrán háború hatodik napján annak ellenére sem csillapodnak a kedélyek, hogy hétfőn béketárgyalás céljával egy asztalhoz ült a háborúban álló két ország küldöttsége. Eközben Emmanuel Macron francia elnök óvatosságra intette hadseregét, és kiderült az is, hogy Ukrajnában tévedésből lőttek le egy izraeli lemezlovast. A magyarországi Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) szakértői szerint Oroszországot meglephette az ukrán ellenállás mértéke, ám azt nem tartják valószínűnek, hogy ennek ellenére tartósan lassítható az orosz előrenyomulás. Kedden reggel Oroszország újabb rakétatámadást indított Ukrajna ellen, méghozzá 17 kilométerre a román és csaknem 30 kilométerre a moldáv határtól. Percről percre követjük az eseményeket.
Kétmillió rubelt kapnak az elhunyt orosz katonák hozzátartozói
Bár az orosz védelmi minisztérium vonakodik elismerni, hogy a múlt csütörtökön megindított ukrajnai offenzívának orosz áldozatai is vannak, a különböző orosz regionális hatóságok bejelentették, hogy „nem hagyják magukra” a hozzátartozókat.
Az Ekho Moskvy rádió szerint RamzanKadirov Putyin-barát csecsen vezető arról beszélt, hogy az elhunyt katonák hozzátartozói 2 millió rubelt (mintegy 20 ezer amerikai dollárt) kapnak majd kárpótlásként. Hasonló összegről beszélt Krasznodarszk kormányzója Venjamin Kondratyev is. (BBC)
Blinken: Oroszország bűncselekményei óráról órára tornyosulnak Ukrajnában
Oroszország bűncselekményei óráról órára tornyosulnak Ukrajnában – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Genfben tartott tavaszi ülésszakához intézett videóüzenetében.
Hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni az elkövetők felelősségre vonása érdekében. „Orosz csapások érnek kórházakat, iskolákat és lakóépületeket. Az Oroszország emberi és nemzetközi jogsértéseiről szóló jelentések óráról órára halmozódnak” – mondta Blinken a múlt csütörtök óta Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban.
Az amerikai tárcavezető szerint a Kijev és szövetségesei által beterjesztett határozattervezet a jogsértések nemzetközi kivizsgálásáról fontos lépés a történtek dokumentálása és a felelősségre vonhatóság szempontjából. (MTI)
Telefonon egyeztetett Joe Biden és Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Twitteren számolt be arról, hogy megbeszélést folytatott az Egyesült Államok elnökévek, Joe Bidennel.
Just had a conversation with @POTUS. The American leadership on anti-Russian sanctions and defense assistance to Ukraine was discussed. We must stop the aggressor as soon as possible. Thank you for your support!
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 1, 2022
Zelenszkij megköszönte Biden támogatását és az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciókat, valamint újra hangsúlyozta, hogy együtt kell megállítaniuk Putyint, minél hamarabb, annál jobb.
A megbeszélésről a Fehér Ház is közleményt adott ki.
Zelenszkij a nap folyamán többször is hangot adott annak, hogy a NATO-nak be kellene avatkoznia a történésekbe, mégpedig olyan módon, hogy egy repülési tilalmi zónát húznak fel Ukrajna felett, hogy kiiktassák az orosz légierőt.
A román határrendészettel egyeztettek az ENSZ menekültügyi szakemberei
A Román Határrendészet (IGPF) vezetővel tárgyaltak kedden az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) képviselői. Az IGPF közleménye szerint a felek hatékony megoldásokat kerestek a Románia északi határain át érkező ukrajnai menekülthullám kezelésére és az ukrán állampolgárok határátlépésének felgyorsítására. (Agerpres)
Amerikai és kanadai önkéntesek is jelentkeznek Zelenszkij „nemzetközi alakulatába”
Amerikai és kanadai önkéntesek jelentkeztek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi nemzetközi felhívására, hogy a létrehozandó nemzetközi alakulatban az orosz katonai csapatok ellen harcoljanak Ukrajnában - jelentette az amerikai sajtó.
A több ezer nemzetközi önkéntes között van több tucat amerikai és kanadai, köztük egy texasi programozó és egy brit-kolumbiai szakács is.
Hollywood, Cannes és az Európai Filmakadémia is bojkottálja Oroszországot
Több nagy hollywoodi stúdió, köztük a Disney, a Warner Bros. és a Sony is leállította hétfőn új produkcióinak oroszországi forgalmazását az Ukrajna ellen indított orosz invázió miatt. A cannes-i filmfesztivál nem fogad orosz delegációkat, az Európai Filmakadémia pedig kizárta Oroszországot az Európai Filmdíjakból.
Csaknem tízezren lépték át az elmúlt huszonnégy órában a magyar-ukrán határt
Az elmúlt huszonnégy órában csaknem tízezer belépőt és több mint háromezer kilépőt regisztráltak a magyar-ukrán határátkelőhelyeken - tette közzé a rendőrség honlapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság kedd este. Tájékoztatásuk szerint a határátkelőhelyekre továbbra is folyamatosan érkeznek az Ukrajnából menekülők. Akik igényt tartanak rá, azokat szervezetten ideiglenes menedékhelyekre és segítségpontokra szállítják, ahol a szükséges ideig fűtött épületekben tartózkodhatnak, valamint gondoskodnak ellátásukról is.
Az államhatár magyar oldalán nincs torlódás, a beléptetés gördülékeny - írták az oldalon.
A rendőrség weboldalán elérhető adatok szerint február 24. nulla óra és március 1. 16 óra között összesen csaknem 105 ezren lépték át a magyar-ukrán határszakaszt. (MTI)
Az emberi jogi bíróság a civilek elleni támadások leállítására szólította fel Oroszországot
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felszólította Oroszország kormányát, hogy tartózkodjon a civilek és a polgári létesítmények elleni katonai támadásoktól - közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság kedden.
Az ukrán területen végrehajtott orosz katonai műveletekkel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága arra szólította fel Oroszországot, hogy hagyjon fel a lakóépületek, segélyszállító járművek és egyéb, különlegesen védett polgári létesítmények, például iskolák és kórházak támadásával, továbbá haladéktalanul biztosítsa az orosz csapatok által támadott vagy ostrom alatt álló területen található egészségügyi intézmények, a személyzet és a mentésben részt vevő járművek biztonságát. Az emberi jogi bíróság közölte, hogy úgynevezett ideiglenes intézkedésekről van szó, amelyek a szabályok szerint csak akkor alkalmazhatók, ha helyrehozhatatlan kár közvetlen veszélye áll fenn.
Az ideiglenes intézkedést a bíróság Ukrajna február 28-án érkezett kérelme alapján hozta meg. Kérelmében az ukrán kormány jelezte: véleménye szerint az emberi jogok súlyos megsértése áll fent az orosz csapatoknak Ukrajna szuverén területe elleni katonai agressziója során. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az orosz támadások tényleges és folyamatos kockázatot jelentenek az ukrán polgári lakosság biztonságára, ami az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt jogok súlyos megsértésének számít.
Az EJEB arra is kérte Oroszország kormányát, hogy a lehető leghamarabb adjon tájékoztatást az egyezmény maradéktalan betartása érdekében hozott intézkedéseiről. (MTI)
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség felfüggesztette az orosz és fehérorosz sportolókat
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) felfüggesztette az orosz és belarusz versenyzőket.
A szervezet keddi közlése szerint az atléták a márciusi, belgrádi fedett pályás, valamint a júliusi, eugene-i szabadtéri világbajnokságon sem indulhatnak el. Kiemelték, a WA vezető testületének jövő heti megbeszélésén a fehérorosz szövetség felfüggesztése is szóba kerül majd.
Az orosz sportági szövetséget még 2015-ben, a doppingbotrányok miatt függesztették fel, így az ország atlétái azóta csak semleges színekben vehettek részt a nemzetközi versenyeken. A mostani döntés nyomán ugyanakkor mostantól a különengedéllyel rendelkezők sem szerepelhetnek a viadalokon. (MTI)
Orbán: őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát!
Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát! - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök keddi videónyilatkozatában.
Szomszédunkban háború zajlik - mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalára délután felkerült videóban. Hozzátette: a biztonságunkat fenyegető kihívással eltökélten és egységesen kell szembeszállnunk, ahogyan a koronavírus és az azzal járó gazdasági válság idején is tettük. A kormányfő hangsúlyozta: ma erősebbek vagyunk, mint korábban, a szövetségeseinkkel közösen képesek vagyunk megőrizni a biztonságunkat. Hozzátette: meg kell védeni a magyar gazdaságot is, fékezni kell az energiaárak emelkedését. "Ne mi magyarok fizessük meg a háború árát!" - hangsúlyozta.
Úgy értékelt: történelmünkből "túl jól ismerjük" a háború következményeit, ezért nem sodródhatunk bele egy fegyveres konfliktusba. Ebből a háborúból ki kell maradnunk - szögezte le. Ugyanakkor segíteni kell azoknak a magyaroknak és ukránoknak, akik otthonukat hátrahagyva a háború elől menekülnek.
A miniszterelnök köszönetét fejezte ki azért, hogy az elmúlt napokban "egy emberként mozdult meg az ország" és segített a bajbajutottakon. (MTI)
Francia külügyminiszter: Minszkkel szemben is ki kell vetni a szankciókat
Az ukrajnai agresszió miatt Oroszországra kivetett európai uniós szankciók kellően sújtják az orosz gazdaságot, és Minszkkel szemben is érvényesíteni kell őket - jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter kedden az úgynevezett weimari háromszög lengyelországi találkozóján.
A közép-lengyelországi Lódzban szervezett találkozón Le Drian mellett Zbigniew Rau lengyel és Annalena Baerbock német külügyminiszter vett részt. A megbeszélést követő közös sajtóértekezleten a francia külügyminiszter úgy értékelte: a Moszkvával szembeni uniós szankciók betöltik a szerepüket, már elkezdtek komoly hatást kifejteni az orosz gazdaságra.
Ugyanezeket a szankciókat Fehéroroszországgal szemben is ki kell vetni, mivel Minszk is részt vesz az Ukrajnával szembeni agresszióban - tette hozzá Le Drian.
A weimari háromszög (Franciaország, Lengyelország, Németország) nevű konzultációs fórumot 1993-ban hozták létre. Államfői szinten utoljára február elején, Berlinben találkoztak, tizenegy éves szünet után. A berlini csúcstalálkozót az akkor már kiéleződő orosz-ukrán feszültség miatt rendezték.
Varsó is a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordul
Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter és főügyész kedden bejelentette, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) fordul az Ukrajnában elkövetett feltételezett orosz bűntettek ügyében. Sajtóértekezletén közölte, hogy az ügyben együttműködik litván hivatali partnerével.
A panaszt Ziobro a sajtókonferencián elhangzottak szerint még kedden benyújtja. Amint a miniszter elmondta, ez ügyben Litvánia példáját követi. Közölte: egyeztetett a litván főügyésszel, megállapodtak az eljárás kapcsán folytatandó együttműködésükről.
Ingrida Simonyte litván kormányfő hétfőn jelentette be, hogy országa az ICC-hez fordul azon "háborús és emberiesség elleni bűntettek kapcsán, amelyeket Oroszoroszág és Fehéroroszország követ el Ukrajnában".
A lengyelországi sajtó szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már vasárnap közölte, hogy Ukrajna panaszt nyújtott be az ICC-nél Oroszországgal szemben, ebben Moszkva felelősségre vonását szorgalmazza "az emberirtás fogalma megmásítása miatt", mely manipuláció révén Moszkva az Ukrajna iránti agressziót igazolná Kijev szerint. A panaszban azt is kérik, hogy a törvényszék sürgősen rendelje el az ukrajnai orosz hadművelet beszüntetését.
Mélanie Joly kanadai külügyminiszter is kedden jelentette be: Kanada az ICC-hez fordul, hogy a testület vizsgálja ki, Oroszország követett-e el emberiesség elleni és háborús bűnöket Ukrajnában. (MTI)
Ukrajnai férfiak a fagyos Tiszán átgázolva szöktek Romániába
Kedd reggel óta 11 ukrajnai férfi gázolt át Máramarossziget térségében a Tisza fagyos vizén Romániába - közölte a Digi24 hírtelevízió a román határrendészet szóvivőjére hivatkozva. Az első négytagú csoport hajnalban lépett be Romániába, a második, héttagú csoport a déli órákban. Mindkét csoportot katonaköteles ukrajnai férfiak alkották, akik az ukrajnai hadiállapot miatt törvényesen nem hagyhatták el az országot.
A határrendészet szóvivője szerint az ukrajnai férfiak menedéket kértek. A hatóságok kórházba szállították őket, majd segítettek nekik, hogy menedékért folyamodjanak Romániában.
Az ukrán-román határ átkelőhelyein továbbra is csak hosszú várakozás után lehet belépni Romániába. A határátkelő-helyeken nők és gyermekek, valamint idős férfiak menekülnek a háború elől.
Az Antena3 hírtelevízió tudósítója közel háromnapos sorbaállás után jutott át gépkocsijával hétfőn a szeretvásári határátkelőhelyen.
A határátkelők ukrán oldalán torlódó tömegnek román önkéntesek szállítanak vizet és élelmiszert. A Romániába érkező menekülők többsége egynapi pihenés után folytatja az utazást Nyugat-Európa felé. (MTI)
Találat érte a kijevi tévétornyot
Füstfelhőben úszik a kijevi tévétorony, derül ki több videó- és fényképfelvételből. A Kyiv Indenpendent azt írja, hogy néhány perce már nincs is tévéadás. Később azt jelentették, hogy a támadásban 5 személy vesztette életét.
⚡️Russia strikes at TV tower in Kyiv.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 1, 2022
Ukrainian TV channels stopped broadcasting several minutes ago.
Photo: Ukraine NOW/Telegram pic.twitter.com/bdNW2EcyJ7
Tudósítók jelentése szerint Kijev több kerületéből jelentettek még robbanásokat.
Russians are destroying the Kyiv TV Tower.
— Illia Ponomarenko (@IAPonomarenko) March 1, 2022
They are trying to cut us off from communications. pic.twitter.com/ppi264K5Jf
Mint írtuk, az orosz védelmi minisztérium néhány órával korábban figyelmeztetést adott ki a kijevi lakosoknak, hogy magas precizitású csapásokra készülnek az ukrán fővárosban. Az oroszok több fontos ukrán katonai célpont megtámadását jelentették be, az Ukrán Biztonsági Szolgálat technológiai központját meg is nevezték.
Háromszéken ingyen szálláshelyekkel várják a háborús menekülteket
Sepsiszentgyörgyön 100 menekült ingyenes befogadására alkalmas szálláshelyet hoznak létre, döntött kedden a helyi készenléti bizottság. Sepsiszentgyörgy önkormányzata arról tájékoztatott, hogy összesítik azokat a szálláshelyeket, amelyeket magán vagy jogi személyek bocsáthatnak a azoknak az ukrán állampolgárok rendelkezésére, akik a háború miatt otthonukat és hazájukat kényszerültek elhagyni. Szükség esetén a most kijelölt száz szálláshely számát növelni fogják.
Grindeanu: az ukrán menekültek ingyen utazhatnak a CFR belföldi járatain
Az ukrajnai menekültek ingyen utazhatnak a Román Vasúttársaság személyszállító részlegének (CFR Călători) belföldi járatain - jelentette be kedden Sorin Grindeanu szállítási miniszter.
A kormánykoalíció ülése után a sajtónak nyilatkozó kormányfő-helyettes azt is elmondta, hogy az Ukrániával közös határrész vidékét az ország belsejével, illetve Bukaresttel összekötő járatok mindegyikén (például Suceva - Bukarest, Máramarossziget - Bukarest, Iaşi - Temesvár) növelték a szerelvények kocsijainak számát.
Suceava és Bukarest között például naponta öt vonat közlekedik - fűzte hozzá a tárcavezető. (Agerpres)
Elhagyta Romániát az ukrán légierő Szu-27-es vadászgépe
Elhagyta az országot a román légtérbe múlt csütörtökön behatoló ukrán katonai repülő - tájékoztatott kedden a védelmi minisztérium.
A tárca közlése szerint a Szu-27-es vadászgépet a román légierő két Mig-21 LanceR típusú repülője kísérte el a román légtér határáig, ahonnan az ukrán légierő gépeinek kíséretében folytatta az útját. A vadászgép az ukrán hatóságok kérésére tért vissza Ukrajnába.
A Szu-27-es ukrán katonai repülő február 24-én lépett be a román légtérbe, majd az elfogására küldött F-16-os román harci gépekkel Bákó katonai repülőterén szállt le.
A brit hírszerzés szerint így alakulnak az ukrajnai harcok
A brit védelmi minisztérium kiadott egy térképet, amelyen a hírszerzésük által összegyűjtött ukrajnai harctereket ábrázolták.
A fenti térkép szerint Kijevet több irányból fenyegetik az orosz erők. Északkeleten Szumi és Harkiv állt folyamatos támadás alatt, keleten Luhanszk, Donyect és Mariupol környékét fenyegetik az oroszok, délen pedig a Krím felől közelednek.
Lemondásra szólították fel a cseh államfőt a vélt oroszbarátsága miatt
Lemondásra szólította fel kedden Milos Zeman cseh államfőt a Charta 77 egykori emberjogi mozgalom alapdokumentuma aláíróinak egy csoportja. Közös nyilatkozatukban azt állítják, hogy Milos Zeman az orosz államfő Vlagyimir Putyin hosszas támogatásával "társfelelőse" az ukrajnai orosz agressziónak. Jirí Ovcácek elnöki szóvivő, akit a CTK hírügynökség kérdezett, nem kívánta kommentálni a felhívást.
A felhívás aláírói - egyebek között Petr Pithart volt miniszterelnök, Jan Ruml, Jan Kalvoda és Michael Kocáb, egykori miniszterek, Anna Sabatová, volt emberi jogi biztos vagy Michal Horácek szenátor - szerint Zeman múltbeli hozzáállása Vlagyimir Putyinhoz olyan súlyos vétek, amelyet már nem lehet helyrehozni. Úgy vélik, hogy elnöki tevékenységével Zeman az alapjaiban tagadta meg a cseh állam alkotmányos demokratikus és humanitárius elveit. Az orosz államfő múltbeli nyílt támogatásával "ma ön társfelelőse a senki által ki nem provokált agressziónak és az ukránok milliói szenvedésének".
A felhívás aláírói szerint Zemannak most egyetlen lehetősége van, hogy nyíltan elnézést kér az ukránoktól, a csehektől, a szövetségesektől és távozik tisztségéből.
Milos Zeman az Ukrajna elleni támadás kezdetekor elismerte esetleges korábbi téves helyzet-megítélését, és határozottan elítélte az orosz támadást és támogatja az oroszellenes szankciókat. E téren a cseh kormányzat, az ellenzék és az államfő között teljes az egység - jelentette ki a hétvégén Petr Fiala kormányfő. (MTI)
Ukrán nagykövetség: több mint 350 ukrajnai halt meg vasárnap óta
Vasárnaptól keddig 352 személy, köztük 14 gyermek vesztette életét az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktusban – közölte kedden Ukrajna bukaresti nagykövetsége. A diplomáciai képviselet tájékoztatása szerint a sérültek száma meghaladja az 1680-at, 116 gyermek is van köztük. A konfliktus kirobbanásától vasárnapig csak Kijevben kilenc civilt öltek meg (köztük egy gyermeket), négy áldozat azonosítatlan, és az országukat védő ukrán katonák közül is meghaltak 18-an. Az összesen 106 sérült között 47 civil van, köztük 3 gyermek. (Agerpres)
Lavrov szerint Ukrajna atomfegyvereket szerezhet
Valódi veszélyt jelent Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az, hogy Ukrajna nukleáris fegyvereket szerez. A politikus beszéde felvételről hangzott el a genfi leszerelési konferencia ülésén, miután az orosz repülőket érintő európai légtérzárlat miatt nem tudott a svájci városba utazni. Lavrov szerint ennek az az oka, hogy Ukrajna továbbra is rendelkezik az ehhez szükséges szovjet technológiával.
Walk out from the EU and its partners during the statement from Minister #Lavrov at the #ConferenceOnDisarmament this morning to show our support to Ukraine #StandWithUkraine pic.twitter.com/q6Tq8bdd1D
— France-Désarmement ???????????????? (@FR_Desarmement) March 1, 2022
Az orosz diplomata beszéde alatt a küldöttek többsége tüntetőleg kivonult, így tiltakozva az Ukrajna elleni orosz agresszió ellen.
Ukrajna egyébként a Szovjetunió bukását követően a világ harmadik legnagyobb atomhatalmának számított, ám a budapesti egyezmény eredményeként lemondott ezekről a fegyverekről, cserébe azért, hogy biztonságát és területi integritását és politikai önállóságát a memorandumot aláíró hatalmak – Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia – garantálják. A Krím félsziget 2014-es elfoglalásával ezt a megállapodást Oroszország megszegte.
Szerdán folytatódnak az ukrán-orosz béketárgyalások
Március 2-án indulhat az ukrán-orosz béketárgyalás második fordulója - írja a TASZSZ orosz hírügynökség.
A Glavkom című lap az ukrán delegációban lévő forrásokra hivatkozva ír azokról a feltételekről, amelyeket a felek az első tálálkozó során megfogalmaztak. Oroszország állítólag azt követelte, hogy Ukrajna vállalja, hogy parlamenti szinten papírra veti az EU-n kívüli státuszát, és népszavazást szervez erről a kérdésről. Ezen kívül az orosz fél azt követelte, hogy Ukrajna ismerje el a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat a megfelelő régiók közigazgatási határain belül, és mondjon le arról a követeléséről, hogy a Krímet adja vissza Ukrajnának. Ukrajna a Glavkom szerint tűzszünetet és az orosz csapatok kivonását követelte a területéről.
Az orosz-ukrán tárgyalásokat hétfőn tartották. A megbeszélések öt órán át tartottak. Az orosz küldöttséget Vlagyimir Medinszkij elnöki tanácsadó vezette, aki korábban azt mondta, hogy az orosz delegáció kész addig tárgyalni az ukrán féllel, ameddig a megegyezéshez szükséges. Azt is elmondta, hogy a delegációk előzetesen megállapodtak abban, hogy a tárgyalások következő fordulóját Fehéroroszországban tartják. (TASZSZ)
Scholz: „nagyon-nagyon drámai” időszak kezdődhet Ukrajnában
Az eddigi vérengzés valószínűleg csak a kezdete mindannak, ami a „szó szerint a túlélésért küzdő” Ukrajnára vár - mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben, kiemelve, hogy az orosz invázió miatt „nagyon-nagyon drámai” helyzetbe kerülhet a kelet-európai ország.
A német kancellár Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel tartott tájékoztatóján felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai vérontás azonnali leállítására és a csapatok kivonására, és elmondta, hogy az Ukrajnából érkező "nyomasztó képek" a "sok halottal és sebesülttel, a lerombolt épületekkel és a tönkretett infrastruktúrával csak a kezdetét jelentik mindannak, ami valószínűleg jön még". Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin valószínűleg réges-rég eltervezte az Ukrajna elleni támadást, hiszen a már korábban megjelent írásaiban "minden benne van, ami most történik".
Ezért "nagyon fenyegetett" helyzetben vannak az ukrán polgárok és az ukrajnai demokrácia - mondta Olaf Scholz, kiemelve, hogy az orosz gazdaság lehetőségeit erőteljesen korlátozó szankciók után biztosan következnek még újabb büntetőintézkedések. (MTI)
Gérard Depardieu: „tegyétek le a fegyvereket és tárgyaljatok!”
Gérard Depardieu francia színész, akit barátság fűz Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, az AFP francia hírügynökségen keresztül azt üzente az Ukrajnában harcoló feleknek, hogy hagyják abba a háborúskodást és tárgyaljanak. „Oroszország és Ukrajna mindig is testvérnemzetek voltak. Én a testvérháború ellen vagyok. Azt mondom: tegyétek le a fegyvereket és tárgyaljatok!” – idézte kedden a hírügynökség Depardieu-t, aki telefonon hívta fel az AFP-t és tette meg nyilatkozatát.
Az Ukrajna ellen indított orosz támadás hatodik napján a színész először szólalt meg nyilvánosan az orosz-ukrán konfliktusról.
Gérard Depardieu a francia állampolgársága mellett orosszal is rendelkezik, amelyet 2013 januárban kapott meg. A színész azt követően kapta meg az orosz útlevelet Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy bejelentette: Belgiumba költözik az akkori szocialista francia kormánynak a gazdagokra kiróni tervezett 75 százalékos adója miatt. „Természetes, hogy adózunk, de nem olyan ostobáknak, akik azt gondolják, hogy jót tesznek” – mondta 2014-ben a Le Point című hetilapnak Depardieu az orosz állampolgársága felvétele kapcsán. Azóta nem győzte dicsérni Oroszországot a francia sajtóban, "nagy demokráciának" nevezve, Vlagyimir Putyint pedig II. János Pál pápához hasonlította. (MTI)
„Hagyják el otthonaikat!” – támadás készül Kijev ellen
Az orosz védelmi minisztérium figyelmeztetést adott ki a kijevi lakosoknak, hogy az ukrán fővárosban lévő célpontok elleni támadásokra készül - írja a BBC.
Kedd délután kiadott közleményükben az orosz tisztviselők közölték, hogy erőik magas precizitású csapásokat készülnek mérni több fontos ukrán katonai célpont ellen, amelyek Kijevben találhatók.
„Vigyázz a nyelvedre!” – üzente Twitteren Dmitrij Medvegyev a francia gazdasági miniszternek
Dmitrij Medvegyev, aki 2008 és 2012 között Oroszország elnöke volt, és Vlagyimir Putyin szoros szövetségesének számít a mai napig, Twitteren reagált fenyegető hangnemben a francia gazdasági miniszter keddi kijelentésére.
Today, some French minister has said that they declared an economic war on Russia. Watch your tongue, gentlemen! And don’t forget that in human history, economic wars quite often turned into real ones
— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) March 1, 2022
Bruno Le Maire szerint ugyanis „teljes gazdasági háborút” indítanak Oroszország ellen. Medvegyev válaszában élesen rendre utasította a minisztert („Vigyázz a nyelvedre!”), majd felidézte, hogy a történelem során gyakran előfordult, hogy gazdasági háborúkból igaziak lettek.
Az MTI tudósítása alapján Le Maire nyilatkozata egybevág a francia elnöki hivatal hétfői kijelentéseivel, amely szerint a nyugati szankciók célja az, hogy megemelje a háború költségeit Putyin számára. Az Élysée szerint a szankciók „jobban fájnak” az orosz elnöknek, mint azt ő előre gondolta.
A Müncheni Filharmonikusok megválnak Putyint támogató vezető karmesterüktől
A Müncheni Filharmonikusok megválnak Valerij Gergijev vezető karmestertől, mert a Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatói közé tartozó művész nem határolódott el az Ukrajna elleni orosz inváziótól - közölte kedden a zenekar fenntartója, a bajor tartományi főváros főpolgármestere. Dieter Reiter közölte, hogy a zenekar azonnali hatállyal megvált Valerij Gergijevtől, mert annak ellenére nem szólalt meg, hogy felszólította, határolódjon el egyértelműen „a brutális háborútól, amelyet Putyin folytat Ukrajna, és különösen partnervárosunk, Kijev ellen”.
Für die Münchner Philharmoniker hat Oberbürgermeister Dieter Reiter heute folgende Entscheidung getroffen:
— Munich Philharmonic (@Munich_Phil) February 25, 2022
OB Reiter: Gergiev muss sich von Angriffskrieg distanzieren pic.twitter.com/0XOCvQref8
A főpolgármester a zenekar honlapján megjelent közleményében kifejtette: azt várta az orosz művésztől, hogy átgondolja és felülvizsgálja az orosz államfőről alkotott igen pozitív értékelését. Valerij Gergijev ezt nem tette meg, holott a közös munka folytatásához elengedhetetlen lett volna egyértelmű jelzés a zenekarnak, a közönségnek, a nyilvánosságnak és a város politikai tényezőinek. Ez a jelzés elmaradt, ezért nem volt más választás, mint az azonnali szétválás - közölte a szociáldemokrata (SPD) politikus.
Valerij Gergijev a világ egyik leghíresebb karmestere, 1988 óta a szentpétervári Mariinszkij Színház művészeti igazgatója és főigazgatója, 2007 és 2015 között a Londoni Szimfonikus Zenekart vezette. Vlagyimir Putyinhoz fűződő baráti viszonya közismert volt már akkor is, amikor a 2015/2016-os évad elején - vagyis jóval az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása után - átvette a Müncheni Filharmonikusok vezetését, de kinevezésében a művészi szempontok fontosabbak voltak a politikaiaknál. (MTI)
Jelentős számú hollandiai lakos jelentkezett önkéntesnek
Jelentős számú hollandiai lakos jelentkezett önkéntesnek, hogy az ukrán hadsereggel harcoljon Oroszország ellen - írta az NLTimes című holland hírportál kedden, a De Telegraaf holland napilapra közlésére hivatkozva.
Makszim Kononyenko, Ukrajna hollandiai nagykövete, arról tájékoztatta a napilapot, hogy a képviselethez már azelőtt jelentkeztek önkéntesek, mielőtt Volodomir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap bejelentette: külföldi állampolgárokból álló alakulatot hozna létre az orosz támadás elleni fellépés erősítésére. A nagykövet arról nem adott információt, milyen módon vetnék be a külföldi önkénteseket.
A holland védelmi minisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy semmilyen törvény nem tiltja a hollandiai lakosoknak, hogy külföldön harcoljanak, kivéve, ha Hollandiával ellenséges hadseregbe vonulnak be.
Hollandia, a kormány múlt heti döntése értelmében, páncéltörőket, rakétákat, rakétavédelmi rendszereket és más fegyvereket szállít Ukrajnának. (MTI)
Tíz halottja van a Harkiv főterét ért támadásnak
Ukrajna Állami Vészhelyzeti Szolgálata alapján azt közölte az ukrán Interfax hírügynökség, hogy a város fő terét érő kedd reggeli rakétatámadásban 10-en vesztették életüket, és több mint 20-an sérültek meg.
Tíz embert a romok közül mentettek ki a robbanás után, de a mentési munkálatok még nem értek véget. A kormányépületben teljesen megsemmisült a lépcsőház, és a folyosók jó része is.
Már 660 ezer ember menekült el Ukrajnából
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kedd délben közölte: már 660 ezren menekültek el a szomszédos országokba az elmúlt napokban. A szervezet twitter-oldala a 21. századi Európa legnagyobb menekültkrízisének nevezte a mostanit. Az 1991 és 1995 között tartó délszláv háborúban összesen 2,4 millió ember menekült el otthonából.
~ 660,000 refugees have now fled Ukraine to neighbouring countries in the last 6 days.
— UNHCR, the UN Refugee Agency (@Refugees) March 1, 2022
The situation looks set to become Europe’s largest refugee crisis this century, and we have reinforced our operations to respond as quickly and effectively as possible.https://t.co/CeRsXpf8Wb
Rendkívüli ülést tart az Európai Parlament
Rendkívüli ülést tart Brüsszelben az Európai Parlament, amelyre Zoomon bejelentkezett Kijevből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.
Zelenszkij szerint tragikus, ami az országában történik, az ukránok a szülőföldükért, szabadságukért és az életükért harcolnak. „Senki se fog minket megtörni, mert mi ukránok vagyunk”. Hozzátette: az oroszok a gyerekeket se kímélik, hétfőn 16 kiskorú halt meg.
Arra szólította fel az Európai Parlamentet, hogy „bizonyítsák be, hogy velünk vannak, bizonyítsák be, hogy valódi európaiak”.
Az ukrajnai háborúban nemcsak két ország csap össze, hanem két érték és világrend, a demokrácia és az autokrácia, valamint a jogállamiság és a fegyverek uralma - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Elmondta: az Európai Unió és szövetségeseinek az orosz agresszióra adott válaszlépései, reagálása szabja meg majd a nemzetközi rendszerek jövőjét. „Ukrajna sorsa a tét, de a mi sorsunk is kockán forog. Meg kell mutatnunk, hogy milyen erő rejlik demokráciáinkban, hogy milyen erejük van az olyan embereknek, akik szabadon és demokratikusan választják meg saját sorsukat” – húzta alá beszédében az elnök.
Duda és Stoltenberg: a NATO nem küld harci repülőgépeket Ukrajnába
A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba, melynek az észak-atlanti szövetség nem részese – jelentette ki egybehangzóan Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közös lengyelországi sajtóértekezletükön. (MTI)
Több mint 70 ukrán katonával végeztek az oroszok egy laktanya elleni támadásban
Az Ukrajna északkeleti részén található Szumi régió Ohtirka nevű városában több mint 70 ukrán katonával végzett az orosz tüzérség egy laktanya elleni támadás során – közölte Dmitro Zsivitszkij, a régió kormányzója a Telegram-oldalán, amit a The Guardian és a Reuters is szemlézett. Utólag azt közölte a kormányzó, hogy négy orosz katona is meghalt, illetve civilek is áldozatul estek. (Hotnews)
Massive impact crater after the ballistic missile (Iskander) strike against a Ukrainian military base in Okhtyrka, which killed 70 Ukrainians.
— Visegrád 24 (@visegrad24) March 1, 2022
The Russians are using more and more ballistic missiles. Looks like they are frustrated by the lack of progress. pic.twitter.com/6CThBdIEsM
A fehérorosz elnök szerint országa kimaradna az orosz–ukrán katonai konfliktusból
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az állami médiának arról beszélt, hogy az ország hadereje nem fogja segíteni az oroszok ukrajnai megszállását. Ugyanakkor olyan hírek kezdtek el terjedni, hogy kedden délelőtt belarusz csapatok átlépték az ukrán határt, de erről egyelőre a nemzetközi hírügynökségek sem számoltak be.
Lukasenka, aki Vlagyimir Putyin közeli szövetségese, kijelentette, hogy a fehérorosz hadsereg nem vesz rész katonai akcióban és nem is vett a háború kirobbanása óta – írta meg a 24.hu.
„Be tudjuk bizonyítani ezt bárkinek. Ennél is fontosabb, hogy az orosz vezetés soha nem vitatta meg velünk ezt a kérdést, a konfliktusban való részvételünket. ÉS nem is tervezünk részesei lenni az Ukrajnában zajló speciális műveletnek. Nincs szükség erre” – fogalmazott.
Szijjártó Péter: Magyarország támogatja Ukrajna felvételét az EU-ba gyorsított eljárással
Magyarország támogatja azt a nyolc európai uniós tagállam államfője által aláírt kezdeményezést, hogy az orosz offenzíva alatt hatodik napja álló Ukrajnát vegyék fel az EU-ba – jelentette be kedd délben a közösségi oldalán Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. (Maszol)
Békére szólít fel az oroszok világelső teniszezője
„Ma a világ minden gyermeke nevében szeretnék beszélni. Mindannyiuknak vannak álmai, az életük csak most kezdődik, megannyi szép élmény vár rájuk, első barátok, érzelmek. Mindent először látnak és éreznek az életükben. Ezért szeretnék békét kérni a világban, békét az országok között. Ők a világba vetett bizalommal születnek, hisznek az emberekben, a szeretetben, a biztonságban és az igazságosságban, az életben való esélyeikben. Legyünk együtt és mutassuk meg nekik, hogy ez igaz, mert egy gyereknek sem szabadna abbahagynia az álmodozást” – osztotta meg gondolatait Instagram-oldalán a 26 éves játékos, aki hétfőn került a világranglista élére.
Újabb ülést tart kedden a Legfelsőbb Védelmi Tanács
Klaus Iohannis államfő vezetésével ismét összeül kedden a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). A 12 órakor kezdődő megbeszélés napirendjén az Ukrajna ellen indított orosz invázióval kapcsolatos fejlemények, a térség biztonsági helyzete, a menekülthullám kezelése és más aktuális nemzetbiztonsági témák szerepelnek. (Agerpres)
Iohannis: Románia Ukrajna, Moldova és Grúzia európai uniós felvételét is támogatja
Románia teljes mértékben támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását, mint ahogyan a Moldovai Köztársaság és Grúzia integrációját is – jelentette ki kedden Klaus Iohannis. „Az EU eme partnerországainak az európai családban van a helyük, és Románia mindent megtesz, hogy ez valósággá váljon" – írta az államfő egy Twitter-bejegyzésben. (Agerpres)
Harkiv központját bombázzák (VIDEÓ)
Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot újabb rakétatámadás érte kedden reggel. A közösségi médiában megjelentek az első felvételek arról, ahogyan a város központjában álló közigazgatási épületekbe csapódnak a rakéták – írja a Hotnews hírportál. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a felvételeket külföldi tudósítók tették közzé.
Sérültekről egyelőre nem érkezett hír.
Missile attack on the Kharkiv regional administration, Sumska 64. Grad shelling at residential areas. Putin now in total war with Ukraine. pic.twitter.com/eXyfA4E4YI
— Maria Avdeeva (@maria_avdv) March 1, 2022
Élelmiszerrel, használati tárgyakkal és üzemanyaggal segíti Románia Ukrajnát
Hétfőn elindult az első, élelmiszert és üzemanyagot tartalmazó segélyszállítmány Ukrajnába – közölte Dan Cărbunaru kormányszóvivő. Az állami tartalékokat és különleges problémákat kezelő országos igazgatóság (ANRSPS) jelentése szerint a kormányfő határozata alapján vasárnap már elindult egy élelmiszer-, takaró-, ivóvíz- és üzemanyag-szállítmány Ukrajnába. Az ukrajnai segélyszállítmányok értéke meghaladja az ötmillió lejt. (Agerpres)
Felgyorsult a francia NATO-katonák Romániába telepítése
Felgyorsult a NATO nagyon magas készenlétű haderőihez (VJTF) tartozó francia katonai egység Romániába vezénylése – tájékoztatott a bukaresti francia nagykövetség. A diplomáciai képviselet közlése szerint a VJTF élcsapataként számon tartott zászlóalj egy része szombaton már megérkezett Romániába előkészíteni egy körülbelül 500 fős harccsoport felfegyverzését, hétfőtől pedig további katonák érkezése várható. (Agerpres)
Rakétatámadás volt a román határ közelében
Rakétatámadást hajtottak végre az Odessza megyében található Loscsénovka településen, az izmaili járásban – írta közösségi oldalán Andrij Abramenko, a járás vezetője.
Az Index.hu beszámolója szerint Abramenko közösségi oldalán arról tájékoztatta a helyieket, hogy a támadás az ott található katonai bázis ellen irányult. Mindenkit arra kértek, hogy maradjanak otthon.
A település egyébként mintegy 17 kilométerre található a román és csaknem 30 kilométerre a moldáv határtól.
Mintegy 64 kilométer hosszúságú orosz katonai konvoj tart Kijev felé
A hétfőn rögzített műholdfelvételek a Kijevtől északra lévő, mintegy 64 kilométer hosszúságú orosz katonai konvoj jelenlétét jelezték. Ez jóval hosszabb, mint a korábban jelentett 27 kilométeres – jelentette az Agerpres által idézett Reuters hírügynökség.
Az amerikai Maxar Technologies vállalat arról számolt be, hogy Fehéroroszország déli részén, az ukrán határtól alig 30 kilométerre északra is azonosítottak katonai erőket és földi támadó helikopteregységeket.
Szakértők: az oroszokat meglephette az ukrán ellenállás mértéke
Az oroszokat meglephette az ukrán erők ellenállásának mértéke, de több helyen is súlyos a helyzet, folyamatosan veszítenek területeket, és nem valószínű, hogy Ukrajna tartósan lassítani tudná az előrenyomulást – értékeltek a magyarországi Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) szakértői hétfői online kerekasztal-beszélgetésükön.
Tálas Péter, az SVKI igazgatója azt hangsúlyozta: Európában nagyon sokan az utolsó pillanatig sem hitték el, hogy nem puszta fenyegetés, blöff, nyomásgyakorlás, hanem egy előkészített forgatókönyv a támadás. A szakértő szerint Oroszország nem akart igazán tárgyalni, eleve katonai megoldásban gondolkodott.
Elmondta: a legegyszerűbb és leggyorsabb lépés a diplomáciában az elítélés volt. Voltak semleges országok és volt néhány Oroszországhoz közel álló ország, amely támogatta az orosz lépést és az Egyesült Államokat, valamint a NATO-t tették felelőssé. Ugyanakkor nagyon sokan vannak Ukrajna mellett – emelte ki.
Izraeli külügy: tévedésből lelőttek egy izraeli DJ-t Ukrajnában
Egy ukrajnai közúti ellenőrző pontnál tévedésből lelőtték a 42 éves izraeli Roman Brodszkij lemezlovast, aki egy autóban a moldovai határ felé tartott, hogy onnan Izraelbe utazzon – jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság hírportálja, a ynet. A hírt az izraeli külügyminisztérium is megerősítette.
Brodszkij az elmúlt években Ukrajnában élt, ahol Roman B néven dolgozott DJ-ként. Autója egy konvojjal tartott Moldovába, a járműben Brodszkij mellett ukrán barátnője és egy biztonsági őr tartózkodott.
Macron óvatosságra és visszafogottságra kérte a francia hadsereget
Emmanuel Macron francia elnök a hadseregnek szóló hétfő esti üzenetében azt írta: számít a testület „fokozott óvatosságára” és „kellő visszafogottságára”, ha esetleg belekeveredne az orosz-ukrán konfliktusba.
„Tudom, hogy számíthatok arra: feladataik végrehajtása során fokozott óvatosságot és az esetleges beavatkozásokkor kellő visszafogottságot tanúsítanak” – írta a levélben, amelynek részleteit az elnöki hivatal tette közzé.
Emmanuel Macron az Ukrajna ellen csütörtökön elindított orosz inváziót „a Szovjetunió vége óta az orosz rezsim legsúlyosabb és leggátlástalanabb hatalmi megnyilvánulásának” nevezte, emlékeztetve arra, hogy a francia erőknek „rendszeresen voltak súrlódásai az orosz reguláris és irreguláris erőkkel” az Atlanti-óceánon, a Közel-Keleten, a Földközi-tengeren és Afrikában. Arra is emlékeztetett, hogy az orosz államfő a minap különleges készültséget rendelt el az orosz elrettentő erőknél.