Sorjáznak az összeesküvés-elméletek a világméretű informatikai leállás kapcsán
Összeesküvés-elméletek sokasága merült fel, miután a Microsoft alkalmazásfrissítés okozta számítógépes leállás jelentős világszinten károkat okozott. Az elméletek gyártói a harmadik világháborúval riogatnak, azt is feltételezik, hogy a kibertámadást a globális elit indította.
Amint beszámoltunk, a műszaki hiba miatt pénteken reggel Windows-alapú berendezések zuhantak össze világszerte, a gond főként a távközlési szolgáltatókat, bankokat, légitársaságokat, kórházakat és kiskereskedelmi láncokat érintette. Az amerikai CrowdStrike cég megerősítette, hogy a globális leállás a Falcon Sensor kiberbiztonsági alkalmazásának frissítése miatt következett be. A frissítés leválaszthatta a számítógépeket és a kiszolgálókat a hálózatról, így helyreállítási ciklusba kényszerültek. Az incidens nem kapcsolódik kibertámadáshoz – mondta a CrowdStrike vezérigazgatója. George Kurtz megerősítette, hogy a hiba csak a Windows operációs rendszert és a Linuxot nem érintette.Ez viszont nem akadályozta meg az összeesküvés-elméletek gyártóit és terjesztőit, hogy ártó szándékot keressenek a műszaki hiba mögött, írja az AFP-re hivatkozva az Agerpres hírügynökség. A világ legbefolyásosabb embereit tömörítő Világgazdasági Fórumot is meggyanúsították, egy régebbi, a fórum honlapján elérhető videóra alapozva, amely „a koronavírushoz hasonló jellemzőkkel bíró kibertámadás” lehetőségére figyelmeztet.
Különben nem ez az első eset, hogy a Világgazdasági Fórum összeesküvés-elméletek célpontjává vált, előszeretettel mutogatnak rá, akik meg vannak győződve arról, hogy létezik egy elit kaszt homályos célokkal, amely a világ problémáinak megoldásának ürügyén saját érdekeit tartja szem előtt.
A szakértők szerint viszont az a legnagyobb probléma, hogy a válsághelyzetek után egyre könnyebben terjednek az álhírek. „Az ilyen típusú eseményekben az a különleges, hogy a közösségi hálózatok, fórumok és üzenetküldő alkalmazások megkönnyítik a posztok gyors terjedését, így az elméletek gyorsan teret nyerhetnek és globális közönséget érhetnek el” – mondta az AFP-nek Rafi Mendelsohn, a dezinformáció elleni küzdelemre szakosodott Cyabra vállalat alelnöke. „Az összeesküvés-elméletek elterjedése az olyan jelentős globális események nyomán, mint ez a leállás szomorú bizonyítéka az információs ökoszisztéma változékony természetének” – tette hozzá.
„A megbízható forrásokba vetett bizalom olyannyira csökkent, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel hisznek az »igaznak tűnő« összeesküvés-elméleteknek, mint a tényszerű információknak” – magyarázta Michael Mosser, az austini Texasi Egyetem kutatóközpontjának igazgatója. „Ez felveti az álhírek és a dezinformáció elleni küzdelem szélesebb körű kérdését” – tette hozzá. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a dezinformáció ellen annál nehezebb felvenni a harcot, minél bonyolultabbak vagy technikai jellegűek a magyarázatok. „Nehéz tényszerű magyarázatokkal küzdeni a félretájékoztatás ellen, mert a probléma nagyon technikai jellegű” – mondta Mosser. A Statista legfrissebb adatai szerint a globális átlag szerint a lakosság 51%-a bízik a kormányban és a közintézményekben.
CSAK SAJÁT