Romániát is érintheti a politikai befolyásról szóló moldovai válság

Romániát, de az egész térséget is érintheti a legújabb moldovai, transznisztriai energiaválság, amelynek hátterében a politikai befolyásra való törekvés áll – véli a Maszolnak nyilatkozó szakértő. Barabás T. János szerint a Kremlnek hosszútávú hibrid hadviselési stratégiája van a kelet-európai nyugati befolyás háttérbe szorítására. Jelenleg Moldova teljes gázellátása Románián keresztül érkezik. 

Az orosz gázszállításoktól is függő Moldovában tavaly december közepén szükségállapotot vezettek be az energiaellátásban kialakult bizonytalanság miatt. A Gazprom akkor bejelentette a Moldovába irányuló szállítások leállítását, és 709 millió dollár tartozás kifizetését követelte az országtól. A chișinăui kormány azt állítja, hogy a tartozásának összege csupán mintegy kilencmillió dollár.

A transznisztriai főváros központja. Tiraspol nem akar politikailag függeni Chișinăutól Fotó: Wikipédia

A Gazprom január 1-jétől leállította az Ukrajnán át Európába irányuló földgázszállítást. A gázkimaradás azzal fenyeget, hogy megbénítja Moldova legnagyobb erőművét, a szakadár régióban található Cuciurgant. Az erőmű Moldova nagy részét látja el árammal, leállása sötétségbe boríthatja a régiót. A Dnyeszter folyótól keletre fekvő szakadár területen az élelmiszeripar kivételével minden ipari ágazatban ideiglenesen megszűnt a termelés.

A helyzet hátteréről kérdeztük Barabás T. Jánost, a budapesti Magyar külügyi Intézet vezető elemzőjét. A valóságot nehéz kihámozni a felek ellentmondó nyilatkozatai miatt, és az energiaügyek a legtitkosabb biztonsági kérdések közé tartoznak, ahol a hírmanipulálás bevett eszköz. Ismereteim szerint a vita egyik oka az, hogy az orosz fél a 709 millió dolláros adósságot úgy fizettetné ki a Moldovai Köztársasággal, hogy abban benne van a szakadár területen felgyülemlett gázdíj-adósságának egy része is, annak fejében, hogy a szakadár területen lévő Cuciurgan gáz alapú erőműtől áramot kapjon Chișinău. Ez az erőmű állt le a napokban, mert az ukránok blokkolták a Gazprom gáztranzitját” - mondta a szakértő.

A kolozsvári származású elemző szerint a szemben álló felek tudják, hogy  a politikai befolyás áll a vita hátterében. Megemlítette: Dorin Recean moldovai miniszterelnök az energiaválsággal kapcsolatban nemrég Transznisztriával kapcsolatban azt mondta, hogy „célunk az ország újraintegrálása”. A kormányfő szerint Oroszországnak ki kell vonnia csapatait a régióból, hogy „megfelelően tudjuk igazgatni”. Hozzátette: a  békés megoldást kínálják a konfliktusra. 

A moldovai kormány már felajánlott energiát és humanitárius segítséget is Transznisztriának, amit eddig az ottani hatóságok nem fogadtak el. A miérttel kapcsolatban a szakértő azt mondta, Tiraspol nem akar politikailag függeni Chișinăutól. Pontosabban Moszkva nem akarja, hogy érdekszférájában nyugati befolyás legyen. 

A teljes gázellátás Románián keresztül zajlik

Jelenleg Moldova teljes gázellátása Románián keresztül érkezik. Az e-nergia.ro infromációi szerint Romániából soha eddig nem áramlott ekkora mennyiségű földgáz a Moldovai Köztársaságba. A portál úgy tudja, Chișinău Romániában tárolta a korábban megvásárolt földgáz egy részét, most pedig ezt a tartalékot szállítják Moldovába, hogy elkerüljék egy energiaválság kitörését. 

Barabás T. János emlékeztetett rá, az EU megígérte Moldova és a szakadár terület energiaellátásának pótlását, az ÖMV romániai  fiókvállalata tett is erre konkrét ígértet. „Az ÖMV olyan gáz- és villamosvezetékeket használhat térségünkben, amelyek képesek nemzetközi együttműködésben megoldani ezt a kérdést. Ez év elejétől működőképes a görögországi alexandroupoli  gáz interkonnektor, amely Törökországon keresztül azeri gázt hoz a Balkánra, részben Moldovának is” - mondta a vezető elemző. 

Maia Sandu moldovai és Klaus Iohannis román államfő Fotó: Presidency.ro 

Mint fogalmazott, a Moldovai Köztársaságban és a szakadár Transznisztriában lévő hőerőműveket át lehetne állítani széntüzelésűre. „Technikai megoldások tehát vannak. A Moldovai Köztársaságban a fogyasztás racionalizálása zajlik, hiszen energiaügyi szükségállapot van érvényben, de értékelésem szerint nem lesznek súlyosabb gondok az ellátással. A baj leginkább az, hogy drágulni fog az energia ára, és emiatt megugrik az infláció, ami nem kedvez Maia Sandu elnöknek és Nyugat-barát kormányának a nyári parlamenti választások előtt” - hangsúlyozta a szakértő.

Barabás T. János szerint a Kremlnek hosszútávú hibrid hadviselési stratégiája van a kelet-európai nyugati befolyás háttérbe szorítására, így az életszínvonalat érintő problémákat, a „rossz kormányzást” próbálja a moldovai befolyásolási kampány középpontjába helyezni. „Moldova egyre inkább az EU és Románia segítségére szorul, de az autokrata Kelettől való elszakadás árát meg kell fizetni. Ha az uniós csatlakozása el is húzódik, arra számítok, hogy a szokásos közös román-moldovai  kormányüléseken ezentúl lényegi közös politikákat fognak tervezni” - mondta az elemző. 

Úgy vélte, Oroszország befolyásolási képességeit nem kell lebecsülni akkor sem ha Moldova már alig kötődik gazdaságilag, politikailag Moszkvához. „A közösségi médiában egyelőre Moszkva dominál Moldovában, a helyi hívők nagy része a moszkvai pátriárka alá tartozik. Alacsony intenzitású, de hosszú távon alakuló biztonsági, politikai, gazdasági válsággal számolok Moldovában, ami az egész térségre is  veszélyes lehet, például zavarok keletkezhetnek a nemzetközi gyártási láncokban, a csempészés és a migráció is megugorhat. Ugyanakkor az oroszok és mások is már többször túlbecsülték az energia és gazdasági válságok moldovai hatását, mert a helyiek kisgazda falusi háttérrel rendelkeznek, és az európai átlagnál ellenállóbak a válságokkal szemben” - mondta az elemző.

Kérdésünkre, hogy miként érinti Romániát energiaügyi és politikai szempontból a Moldovában kialakult helyzet, Barabás T. János azt mondta, sok szempontból kihívást jelent a válság a bukaresti kormánynak. „Eddig a román pártok egymást keresztezve versengtek a befolyásért a Moldova Köztársaságban, a titkosszolgálatok korrupt üzleti, politikai és médiahálózatokat hoztak létre érdekiek érvényesítésére. Ha Bukarest hatékony akar maradni nemzetpolitikájában, akkor gyökeresen meg kell változtassa Moldova-politikáját. Ennek iránya lehetne sokrésztvevős transzparens konkrét közös projekteknek az elindítása minden fontos területen, és nem egy klientúra kulisszák mögötti pénzelése” - véli az elemző. Barabás T. János szerint a román közvélemény egyre kevésbé támogató a moldovaiakkal kapcsolatban.  

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?