Törökország a napokban nemcsak vendégül látja a NATO-t, hanem próbára is teszi: kiderülhet, van-e még valódi egység a szövetségben, lesz-e elég fegyver Ukrajna számára, és felkészült-e a Nyugat arra, hogy a mesterséges intelligencia új korszakot nyit a háborúban.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete ankarai csúcsa előtt a szövetség legfontosabb kérdése már nem az, hogy a tagállamok hajlandók-e többet költeni védelemre, hanem az, hogy a pénzből milyen gyorsan lesz hadrafogható erő. A július 7-8-án, a török elnöki komplexumban megrendezett találkozó a második NATO-csúcs lesz Törökországban a 2004-es isztambuli csúcs után, és a hivatalos napirend szerint a védelmi beruházások, a hadiipari kapacitások, a közös beszerzések és az elrettentés megerősítése állnak majd a középpontban. A NATO külön védelmi ipari fórumot is szervez Ankarában, amelynek célja, hogy az 5 százalékos védelmi beruházási vállalás ne puszta politikai jelszó, hanem gyártásban, készletekben és közös képességekben mérhető eredmény legyen.

A csúcs politikai tétje ennél is nagyobb. Mark Rutte NATO-főtitkár a júniusi védelmi miniszteri ülés után úgy fogalmazott, hogy a szövetségnek a pénzt gyorsan harckész képességekké kell alakítania, mert „dollárral vagy euróval nem lehet megállítani egy rakétákat vagy tankokat”. A katonai logika is egyértelmű: a NATO-nak egyszerre kell reagálnia az ukrajnai háború elhúzódására, Oroszország tartós katonai fenyegetésére, az európai védelmi ipar lassú alkalmazkodására és arra az amerikai elvárásra, hogy Európa nagyobb részt vállaljon saját biztonságának finanszírozásából. A védelmi megbeszélésen a vezetők várhatóan újra megerősítik az 5. cikkelyhez, vagyis a kollektív védelemhez való „vaskalapos” elkötelezettséget, miközben Ukrajna katonai támogatása és Oroszország tartós fenyegetésként való megnevezése is a nyilatkozat központi elemei között szerepelhet.

Ankara számára a csúcs nem pusztán diplomáciai házigazda-szerepet jelent, hanem alkalmat arra is, hogy Törökország saját stratégiai súlyát újra láthatóvá tegye a szövetségen belül. Recep Tayyip Erdoğan török elnök a találkozó előtt az egységet és az ellenálló képességet nevezte kulcsfontosságúnak, miközben saját országa számára a védelmi exportkorlátozások feloldását és erősebb szerepet is kér az európai biztonsági kezdeményezésekben. Ez nem mellékszál: Törökország a Fekete-tenger, a Közel-Kelet, a migráció és a hadiipar miatt olyan NATO-tag, amely nélkül a szövetség déli és keleti dimenziója nehezen értelmezhető. A csúcs ezért egyszerre lesz transzatlanti egységdemonstráció és török erőpróba.

A mesterséges intelligencia árnyéka

Bár az ankarai csúcs hivatalos napirendjén továbbra is a védelmi kiadások, az ipari termelés felfuttatása és Ukrajna támogatása szerepelnek a legfontosabb témák között, a háttérben egyre erősebben jelen van a mesterséges intelligencia kérdése is. A NATO 2024-ben frissített MI-stratégiája hat alapelvet rögzített a katonai mesterséges intelligencia felelős használatára: jogszerűség, felelősség és elszámoltathatóság, magyarázhatóság és nyomon követhetőség, megbízhatóság, irányíthatóság, valamint az elfogultság mérséklése. Ez első ránézésre technikai dokumentumnak tűnhet, valójában azonban arról szól, hogy a NATO miként akarja megőrizni technológiai fölényét úgy, hogy közben ne veszítse el politikai és jogi önkontrollját.

Az ukrajnai háború tapasztalata miatt a mesterséges intelligencia már nem távoli technológiai ügy, hanem közvetlen katonai probléma: a drónok és az ilyen rendszerek a NATO Katonai Bizottságának májusi tájékoztatóján elhangzottak szerint drámaian lerövidítik a célfelderítés, az elemzés, a csapásmérés és a visszacsatolás idejét, így ami korábban órákig tarthatott, az ma percek vagy akár másodpercek alatt végbemehet. Ez az ankarai csúcsot is beárnyékolja, mert a szövetség nemcsak több fegyvert akar, hanem gyorsabb döntési ciklust, jobb adatfeldolgozást, drónellenes képességeket és rugalmasabb ipari ökoszisztémát. A mesterséges intelligencia így nem külön téma, hanem a modern elrettentés egyik csendes alaprétege.

Románia saját biztonsági napirenddel érkezett a katonai szövetség találkozójára

Bukarest számára az ankarai csúcs egyik legfontosabb tétje az, hogy a NATO keleti szárnyának déli része, mindenekelőtt a Fekete-tenger biztonsága nagyobb figyelmet kapjon a szövetségi gondolkodásban. A román védelmi minisztérium áprilisi közlése szerint Radu Miruță védelmi miniszter és Gheorghiță Vlad vezérkari főnök a NATO nápolyi parancsnokával tartott bukaresti egyeztetésen már kifejezetten az ankarai csúcs előkészítéséről, a fekete-tengeri védelmi helyzetről, a keleti szárny megerősítéséről, a katonai mobilitásról, a befogadó nemzeti támogatásról és a NATO-EU együttműködésről tárgyalt. Mindez azt jelzi, hogy Románia nem általános biztonságpolitikai üzenettel érkezik a török fővárosba, hanem nagyon is konkrét katonai, infrastrukturális és logisztikai igényeket akar láthatóvá tenni.

Román nézőpontból Chișinău ügye Ankarában nem különálló diplomáciai mellékszál, hanem a fekete-tengeri biztonsági képlet része. A bukaresti „Road to Ankara” kerekasztalon az egyik fő üzenetként az fogalmazódott meg, hogy a Moldovai Köztársaság biztonsága maradjon Románia NATO-csúcson képviselt prioritásai között. Tehát Románia és nyugati partnerei a térség stabilitását, ellenálló képességét és sebezhetőségét immár a Fekete-tenger biztonságával együtt kezelik.

Bukarest számára mindez azért különösen érzékeny, mert a térségben a légtérsértések, a drónfenyegetések, a hibrid műveletek és a kritikus infrastruktúra védelme már nem elméleti kérdések. A májusi román fővárosban tartott keleti szárnytalálkozón tizennégy állam vezetői már azt sürgették, hogy a NATO erősítse meg lég- és rakétavédelmét, bővítse védelmi ipari kapacitásait, tegye ellenállóbbá ellátási láncait, és gyorsítsa fel a közös beszerzéseket. Románia számára ezért az ankarai csúcs egyik nagy kérdése az lesz, hogy a Fekete-tenger végre nem mellékes biztonsági térségként, hanem a keleti szárny egyik kulcspontjaként kerül-e be a NATO stratégiai gondolkodásába.