„A Kreml-vezér esetleges németországi letartóztatása a hágai bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján felérne egy Oroszország elleni hadüzenettel” – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese. Oroszország ebben az esetben rakétákat lőne ki a Bundestagra és a kancellári hivatalra – fenyegetőzött a volt orosz elnök és miniszterelnök a Tass állami hírügynökségnek adott csütörtöki interjúban, amelyet saját Telegram-csatornáján is közzétett.

Medvegyev Marco Buschmann német igazságügyi miniszter nyilatkozatára reagált, miszerint Németországnak végre kell hajtania a Putyin elleni elfogatóparancsot, amennyiben az orosz államfő német földre lép. „Felfogja egyáltalán, hogy ez casus belli, hadüzenet lenne? Vagy nem végezte el a házi feladatát?” – reagált a volt orosz államfő. Medvegyev szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése negatívan hat a Nyugattal való kapcsolatokra, amelyek már most rosszabbak, mint a hidegháború kezdetén.

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) hétfőn adott ki nemzetközi elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz gyermekjogvédő ügynökséget vezető Maria Lwova-Belova ellen. Karim Khan főügyész szerint alapos a gyanú, hogy személyes büntetőjogi felelősség terheli őket ukrán gyerekek elrablásáért és Oroszországba történő kényszeráttelepítéséért.

Noha az ukránok üdvrivalgással fogadták a hírt, az elfogatóparancs kiadása nem jelenti, hogy az orosz elnököt belátható időn belül bíróság elé állítják. Oroszország nem részes állama az ICC működését megalapozó Római Statútumnak, és nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Egy esetleges hatalomváltás esetén az új moszkvai kormány elvileg kiadhatná Putyint, de nem valószínű, hogy ilyesmire sor kerül. Több szakértő ugyanakkor amellett érvelt az elmúlt napokban, hogy Putyin előbb-utóbb a hágai vádlottak padjára kerülhet.

Életre szól

A Nemzetközi Büntetőbíróságnak nem tagja Ukrajna sem, viszont Kijev bejelentette, hogy 2013-tól visszamenőleg elismeri az ICC joghatóságát. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy a Büntetőbíróság vizsgálhatja az ukrán területen elkövetett háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményeket akkor is, ha az elkövetők orosz állampolgárok.

Kapcsolódó

Magyarországon nem tartóztathatnák le Vlagyimir Putyint

Jogi alap hiányában Magyarországon nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha belépne az ország területére – mondta csütörtökön Gulyás Gergely, Orbán Viktor kormányfő kabinetfőnöke.

letartóztatási parancs Magyarország Gulyás Gergely Vlagyimir Putyin

Fatou Bensouda korábbi főügyész 2020-ban elkezdte az előzetes vizsgálatokat a 2014-es Majdan-forradalom, a Krím-félsziget annektálása és az elmúlt nyolc év kelet-ukrajnai háborúja kapcsán, azonban hivatalosan nem indult eljárás. A dossziét 2022 februárjától utódja, Karim Khan vette át.

Khan hangsúlyozta, hogy a Putyin ellen kiállított elfogatóparancs egy életre szól, nem veszíti hatályát akkor sem, ha az Ukrajna elleni háború véget ér. „A háborús bűnök nem évülnek el” – fejtegette a brit jogász a BBC-nek, emlékeztetve, hogy ez volt az egyik alapelve a II. világháborút követően háborús bűnöket vizsgáló nürnbergi bíróságnak is.

Putyinra ráégett a körözött bűnözőnek bélyege – figyelmeztetett Geoffey Nice is, aki Slobodan Milosevics volt szerb államfő hágai főügyésze volt. Hangsúlyozta, hogy Putyinnak élete végéig tartania kell a letartóztatástól, hacsak nem állítják bíróság elé és nem mentik fel, vagy pedig a Nemzetközi Büntetőbíróság vissza nem vonja a parancsot. De ez szinte elképzelhetetlen szerinte.

Nehéz végrehajtani

A Kreml vezetője nem élvez ugyan mentességet a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt, azonban az államközi viszonyban problémák merülhetnek fel az elfogatóparancs végrehajtása esetén. „Ha Németország például letartóztatná Putyint, azzal alapvetően beavatkozna az általa képviselt Oroszország szuverenitásába” – nyilatkozta a Handesblatt német lapnak Kai Ambos professzor, a Göttingeni Egyetem nemzetközi büntetőjogi szakértője.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen

Azzal gyanúsítják, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért.

orosz–ukrán háború Vlagyimir Putyin elfogatóparancs háborús bűnök

A Nemzetközi Büntetőbíróság szerződéses partnerei kötelesek végrehajtani a Putyin elleni elfogatóparancsot. Világszerte 123 ilyen állam van. Oroszország, Izrael, Kína és az Egyesült Államok nincs köztük, viszont az Európai Unió tagállamai kivétel nélkül igen, az orosz elnök tehát elvileg többé soha nem teheti be a lábát az EU-ba.

A BRICS-országok következő, augusztusi csúcstalálkozója szakítópróba lehet, a vendéglátó Dél-Afrika – az országcsoport soros elnöke – ugyanis aláírója az ICC-t létrehozó Római Statútumnak. Kérdés tehát, hogy megkockáztatja-e Putyin a hágai kiadatást azzal, hogy elmegy a rendezvényre, illetve ha mégis, akkor letartóztatják-e az orosz elnököt Dél-Afrikában.

Létezik egyébként e téren precedens. Dél-Afrika korábbi elnöke, Jacob Zuma 2015 júniusában megtagadta az ICC által körözött volt szudáni elnök letartóztatását, amikor az Johannesburgba érkezett az Afrikai Unió (AU) csúcstalálkozójára.