Potápi: nem gyengültek a határon túli közösségek a járvány alatt

A határon túli magyar közösségek nem gyengültek meg a koronavírus-járvány alatt, hanem sok esetben megerősödtek, ezt szolgálták az idei Nemzeti Újrakezdés Program támogatásai – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön, Budapesten.

Potápi Árpád János a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdasági, digitális, önkormányzati, jogi, védelmi és biztonságpolitikai szakbizottságának ülésén erről a nemzetpolitika 2018 és 2022-es célrendszerét ismertető előadásában beszélt.

Az államtitkár közölte: 2021-ben mintegy kétmilliárd forintos forrással támogatták a határon túli magyar szervezetek működését, fejlesztéseit, eszközbeszerzését, valamint a járványhelyzet enyhülésével, programjaik, rendezvényeik megvalósítását a Nemzeti Újrakezdés Program pályázatain. Előadásában az identitáserősítésben, a gazdaságfejlesztésben, valamint a családok támogatásában jelölte meg a nemzetpolitikai 2018 és 2022 közötti célkitűzéseit.

Az elsővel kapcsolatban az anyanyelvi nevelés-oktatás fontosságát hangsúlyozta, részletesen ismertetve a nemzetpolitikai államtitkárság támogató programjait, pályázatait. Köztük csaknem 900 Kárpát-medencei bölcsőde és óvoda fejlesztését, 50 magyar középiskola, kollégium és szakkollégium, továbbá nyolc felsőfokú oktatási intézmény működéséhez biztosított támogatást.

A politikus egyúttal méltatta a Határtalanul program eredményeit, amely eddig csaknem félmillió diák utazását tette lehetővé. Szólt a sporttámogatások fontosságáról is, kiemelve: céljuk, hogy a határon túli magyar intézményekben – az anyaországhoz hasonlóan – bevezessék a mindennapos testnevelést.

Potápi Árpád János a gazdaságfejlesztést a nemzetpolitika egyre inkább legfontosabb területeként jelölte meg, majd célként határozta meg, hogy a Kárpát-medencét gazdaságilag is egy egységgé tegyék.Vargha Tamás és Potápi Árpád János államtitkárok | Fotó: MTI/Kovács Attila

Az aktuális ügyekre térve az államtitkár üdvözölte, hogy a romániai önkormányzati és parlamenti választások után az erdélyi magyarság jelentősen megerősödött helyi önkormányzati, megyei önkormányzati és országos szinten is. Úgy folytatta: a felvidéki magyarság az elmúlt egy évben az egység megteremtésén dolgozott azért, hogy újra be tudjon kerülni a szlovák törvényhozásba. Szerbiára térve úgy értékelt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) minden választás után olyan törtélelmi sikereket ért el, amely az összes többi határon túli magyar régiónak is példaként szolgálhat. Kárpátalján programjaik a sokszor „lehetetlen” és „méltánytalan” helyzet ellenére is futnak – tette hozzá.

Potápi Árpád János szavai szerint Horvátországban és a Muravidéken is történelmi sikereket ér el a magyarság az összefogásnak köszönhetően, majd példaként említette, hogy a horvát kormány is jelentős támogatásokat ad az ottani magyaroknak és „számít rájuk” a politikai rendszerében.

Az ülés elnöke, Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára bevezetőjében a magyar külpolitika céljairól szólva a többi között azt hangoztatta, hogy Magyarország nem fogja magára hagyni a határon túli magyarokat. Hozzátette: Magyarország célja továbbra is a szomszédos országokkal, köztük a Visegrádi négyekkel való kapcsolat erősítése. Vargha Tamás közölte: Magyarország érdeke a stabil és fejlődő Ukrajna, majd továbbra is prioritásnak nevezte a kárpátaljai magyarok melletti kiállást, egyúttal reményének adott hangot, hogy az ország folytatja a megkezdett reformokat és Ukrajna tiszteletben fogja tartani az ottani nemzetiségek jogait. Részletesen ismertette a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program eredményeit, amelyek – mint rámutatott – minden külhoni magyarlakta településen érzékelhetők.

Kapcsolódók

Kimaradt?