A hadsereggel nyíltan szembeszálló Imran Hán pártját betiltották, de a választásokon függetlenként induló képviselői alkotják a legnagyobb törvényhozói csoportot.

A mindenható hadsereg által támogatott pártok alakíthatnak kormányt Pakisztánban annak ellenére, hogy a számításokkal ellentétben a fő ellenzéki párt független jelöltjei kapták a legtöbb szavazatot a múlt csütörtöki parlamenti választáson.

Több napi bizonytalanság után a Navaz Saríf volt kormányfő vezetette Pakisztáni Muszlim Liga-Navaz (PML-N) és a Bilaval Bhutto Zardari áltak irányított Pakisztáni Néppárt (PPP) megállapodott egy koalíció létrehozásában. A kormányt öt kisebb párt is támogatná, élén pedig Navaz öccse, a 72 éves Sehbaz Saríf állna, aki a mostani választások előtt 16 hónapon át vezette a kabinetet. Egyelőre nem világos, hogy a PPP részt vesz-e miniszterekkel is a kormányzásban.

A február 8-án lezajlott parlamenti választáson egyik párt sem szerzett abszolút többséget. A legtöbb voksot a rezsim nem kis meglepetésére Imran Hán volt miniszterelnök pártja, a Pakisztáni Mozgalom az Igazságért (PTI) jelöltjei kapták annak ellenére, hogy a tömörülést de facto betiltották, vezetője pedig börtönben ül. Független képviselői révén a PTI 102 mandátummal rendelkezik a 264 tagú törvényhozásban. A második és a harmadik helyet az a két párt szerezte meg, amely Hán kormányát csaknem két éve megbuktatta. A PML-N 80, a PPP 54 hely fölött rendelkezik.

A rezsimnek három napra volt szüksége – még a Pakisztánban szokásosnál is hosszabb időre –, hogy előálljon az első előzetes eredményekkel. Az ellenzék szerint a választást meghamisították. A hatóságok ezt tagadják, de szerdán előállt egy kisebb iszlamista párt vezetője, és bejelentette, hogy nem fogadja el a csalással neki ítélt mandátumot. Hafiz Naeem ur Rehmant az egyik karacsi kerületben nyilvánították győztesnek 26 ezer vokssal, de állítása szerint 20 ezer szavazatot a PTI politikusától vettek el, 31 ezerről 11 ezerre csökkentve az eredményét a szavazatösszesítéskor.

A kívülállók számára is nyilvánvaló, hogy a választás mindennek nevezhető, csak tisztességesnek nem. A választási bizottság és a bíróság betiltotta a PTI választási jelvényének használatát, amelynek segítségével a nagyszámú írástudatlan választó azonosítani tudja a jelölteket. Hán pártja számára ugyanakkor megtiltották, hogy kampánygyűléseket tartson. A szavazás napján pedig a kormány országszerte blokkolta a mobiltelefon-hálózatokat.

A hatalomból csaknem két éve, 2022 áprilisában elűzött Imran Hán tavaly augusztus óta börtönben ül, és röviddel a választás előtt újabb tízévi szabadságvesztésre ítélték államtitkok kiadása miatt. Korábban egy másik ügyben három évre ítélték el. Kitart amellett, hogy az ellene folytatott eljárások politikai indíttatásúak. Mindenesetre büntetett előélete miatt nem nyújthat be óvást a partjától ellopott szavazatok ügyében.

A múlt heti parlamenti választások eredménye hatalmas lebőgés egyrészt Saríf, másrészt az őt támogató pakisztáni biztonsági elit számára. Hánt 2022 áprilisában azért távolították el a hatalomból, mert magára haragította a hadsereg vezetőit. Mielőtt 2018-ban kormányra került, az egykori krikettsztár fogadkozott, hogy a helyükre teszi a tábornokokat, de úgy végezte, mint megannyi elődje: előbb a hadsereg vezetőihez dörgölőzött, majd amikor önjáróvá kezdett válni, megszabadultak tőle. Nem véglegesen, hiszen Hán megőrizte a népszerűségét, azután is, hogy szerinte mondvacsinált okokkal börtönbe zárták, illetve annak ellenére is, hogy miniszterelnökként kis híján bedöntötte a pakisztáni nemzeti valutát. Kormányzása idején a rúpia ötven százalékot veszített értékéből, az egy főre jutó GDP ötödével esett vissza 2018-2020 között. A bukásához mégsem a Covid-járvány által sújtott gazdaság félrekezelése vezetett, hanem az, hogy túltolt Nyugat-ellenességével elvesztette a hadsereg támogatását.

Pakisztán 1947-es függetlenné válása óta a hadsereg játssza a királycsináló szerepét. Hán elődje, Navaz Saríf is azt hangoztatta, hogy hadsereg és az igazságszolgáltatás nagyhatalmú vezetői menesztették a pozíciójából, mert kegyvesztetté vált a tábornokok körében.

A 74 éves veterán politikus öt évet töltött külföldi „száműzetésben”, miután 2018-ban tíz év börtönre ítélték korrupció miatt. Súlyos betegségére hivatkozva a bíróság engedélyezte, hogy Londonba utazzon nyolc hétre, de csak 2023 októberében tért haza, amikor Pakisztán élén fivére, Sehbaz állt. A bíróság heteken belül érvénytelenítette az ellene kiszabott büntetést.

Navaz annyira bízott a győzelemben, hogy a február 8-i választások napján még kizárt bármiféle koalíciót, és azt vizionálta, hogy Pakisztán történetében először kitölt egy teljes, ötéves megbízatást. Korábban három alkalommal látta el a kormányfői teendőket, de mindannyiszor idő előtt kellett távoznia.

A börtönből Hán figyelmeztetett, hogy ne „lopott szavazatok” alapján alakítsanak kormányt, mert az súlyos következményekkel járhat az ország gazdasági stabilitására nézve.

Az ország tavaly nyáron hajszállal kerülte el csupán a fizetésképtelenséget, a Nemzetközi Valutaalap hárommilliárd dolláros, az utolsó pillanatban dobott mentőövének köszönhetően. Ez márciusban lejár, és az új kormány egyik legfontosabb feladata egy újabb finanszírozási program kialkudása lesz.

A 240 milliós atomhatalom több mint fél évtizede húzódó recesszióval és 30 százalék fölötti inflációval küzd. A problémákat tetézi, hogy egyre nagyobb gondot okoznak a tálib felkelők, illetve újabban az ország több mint negyven százalékát kitevő Beludzsisztán elszakadására törekvő szeparatisták.