Ausztria vétója Románia és Bulgária schengeni csatlakozásával kapcsolatban rövidlátásról tesz tanúbizonyságot, és a gazdasági mellett politikai kockázatokat is rejt – véli két osztrák kutató a Die Presse című tekintélyes napilapban megjelent kommentárjában. Sophia Beiter és Sebastian Schäffer, a Duna Régió és Közép-Európa Intézet munkatársai szerint a Nehammer-kormány stratégiája mind Ausztriának, mind az EU-nak kárt okoz.

A jelenlegi világpolitikai helyzetben furcsának tűnhet, hogy Románia és Bulgária schengeni csatlakozását korunk egyik legégetőbb kérdésének nevezzük – jegyzi meg írása elején a két kutató. Felidézik, tekintettel a többszörös kihívások – világjárvány, háború, infláció – összetettségére, a probléma valójában nagyon egyszerű: mindkét ország 2011 óta megfelel a csatlakozási kritériumoknak, de schengeni csatlakozásuk végül a bécsi kormány vétója miatt nem sikerült.

Csak indok volt a menekültekre hivatkozás

Mint írják, egy olyan fontos kérdésben, mint a külső határok védelme, a nemzeti szuverenitás bizonyára elsődleges fontosságúnak tekinthető, de a jelenlegi kérdésben éppen ez hiányzik – nevezetesen a külső határ. Ausztriát a schengeni egyezmény tagjai veszik körül. A Bécsből Szófiának és Bukarestnek tiltakozásként közölt ok, a menekültek nagy száma tavaly nem volt igazán meggyőző, hiszen Horvátország ugyanezzel a döntéssel lett tag, állapítják meg. Kiemelik, 2022-höz képest a menedékkérelmek 40 százalékkal csökkentek, és a román nagykövetség szerint az Ausztriába érkező menedékkérőknek mindössze 2%-a érkezik Románián keresztül.

Bécsben eközben a nem működő schengeni rendszerrel indokolják a vétót. A Duna Régió és Közép-Európa Intézet (IDM) által szervezett, a schengeni térség jövőjéről szóló rendezvényen Georg Stillfried, a külügyminisztérium osztályvezetője rámutatott, hogy a 27 részvevő ország közül tizenegy (a nem EU-tag Norvégia, Svájc, Izland és Liechtenstein is részt vesz, míg az EU-tag Ciprus és Írország nem) újra bevezette a belső határellenőrzést. „Ez igaz ugyan, de ezek nem hasonlíthatók össze a külső határok ellenőrzésével. Ugyanezen az eseményen Emil Hurezeanu román nagykövet azt javasolta, hogy Romániát is be kellene vonni a megállapodásba, a belső határellenőrzéseket közvetlenül ezután lehetne bevezetni.”

A schengeni külső határok valósága azonban sokkal súlyosabb. „A román–bolgár határon átlagosan hat órát várakoznak a teherautók” – jegyezte meg Desislava Naydenova-Gospodinova bolgár nagykövet az IDM megbeszélésén. Felső-Ausztria és Bajorország között ez 20 percet vesz igénybe. Ez nemcsak a környezetre nézve rossz, hanem pénzbe is kerül, és drágítja az árukat – állapítja meg a szerzőpáros a Die Presse-ben.

Szerintük a Románia és Bulgária schengeni csatlakozása elleni vétó más okokból is rövidlátó. Az Ausztria és a két fekete-tengeri ország közötti jó gazdasági kapcsolatokat szükségtelenül akadályozzák. Románia 2027-től az EU legnagyobb gázkitermelője lesz, az osztrák OMV pedig részt vesz a „Neptun Deep” projektben is.

Nemcsak gazdasági, politikai következmények is fenyegetnek

Ha a schengeni övezet bővítésének akadályozása folytatódik, akkor nemcsak gazdasági, hanem politikai következmények is fenyegetnek. „Az euroszkepticizmus és a frusztráció, különösen a fiatalabb szavazók körében, új lendületet adhat a populistáknak a jövő évi európai választásokon. Ausztriában és Romániában pedig 2024-ben szintén országos választásokat tartanak. Bulgáriában viszont már lezajlottak a választások. A 2023 tavaszán tartott parlamenti választásokat követően június óta egy Európa-barát kormány van hatalmon. A koalíciós partnerek között azonban kevés a bizalom, két fő céljuk van: a közeljövőben az országot az eurózónába és a schengeni övezetbe is be akarják vezetni. Bulgária Európa-barát irányvonalának folyamatos támogatása a közelmúltbeli helyhatósági választásokon is megmutatkozott. Sem az oroszbarát baloldalnak, sem a nacionalista jobboldalnak nem sikerült jelentős győzelmet aratnia. Az euró bevezetése és a schengeni tagság felé történő előrelépés hiányában azonban nehéz lesz fenntartani a kormány stabilitását a koalíción belüli jelentős belső viták és a lakossági támogatottság esetleges csökkenése miatt – állapítják meg a kutatók.

Sophia Beiter és Sebastian Schäffer szerint az európai integrációhoz többre van szükség a bejelentéseknél. „Sürgősen konkrét eredményekre van szükség. Bulgária és Románia schengeni csatlakozása viszonylag alacsony kockázatú lépés, viszonylag nagy szimbolikus erővel – ellentétben például az új EU-tagjelölt országok csatlakozásával –, ezért ez korunk egyik legsürgetőbb kérdése”.

Hozzáteszik, Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök szerint Románia és Bulgária schengeni csatlakozása akár meg is erősíthetné az EU külső határait. 2023 októberében tett bécsi látogatását és a Karl Nehammer szövetségi kancellárral folytatott megbeszélését követően, amelynek során utóbbi továbbra is ragaszkodott a schengeni rendszer reformjához minden bővítés előtt, Denkov hangsúlyozta, hogy ha Bulgária csatlakozik Schengenhez, akkor a jelenleg a romániai és görögországi határátkelőket védő személyzetet a bolgár–török és a bolgár–szerb határon is be lehetne vetni.

Az osztrák kutatók megállapították, „Európai megoldást kell találni az osztrák kormánynak a menedékkérelmek magas száma miatti jogos aggodalmaira. Ez nem mehet Bulgária és Románia rovására.”

Újabb esély decemberben?

Amint a Maszolon megírtuk, az Európa Tanács honlapján közzétett adatok szerint szerepel Románia és Bulgária csatlakozása a schengeni térséghez a bel- és igazságügyi miniszterek december eleji brüsszeli ülésének ideiglenes napirendjén.

Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa december 4–5-én ülésezik, és az előzetes napirend szerint a második napon véleménycserére kerül sor a schengeni térség általános helyzetéről, valamint egy esetleges szavazásra Románia és Bulgária csatlakozásáról.