Négy és fél hónapon keresztül magyar nemzetiségű miniszterelnöke lehet Szlovákiának, s a hivatalnokkormányban több miniszter is a magyarok közül kerülhet ki. A pozsonyi politikát jól ismerő felvidéki újságíró a Maszolnak elmondta: a szlovák sajtó méltatja ugyan Ódor Lajos kormányfőjelölt felkészültségét, de gyakorlatilag elhallgatja, hogy magyar. Az őszi választásokon kétséges a Szövetség nevű magyar egységpárt bejutása a parlamentbe.    

Elfogadta Zuzana Čaputová szlovák államfő felkérését a miniszterelnöki tisztségre Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) elnökhelyettese, s május 14-ével lemond a pénzügyi intézetnél betöltött tisztségéről. „Nagy megtiszteltetés, egyben nagy felelősség számomra a köztársasági elnök kinevezésemről szóló döntése. Szlovákia ma nincs könnyű helyzetben, csapatommal azon leszek, hogy az országot elvezessük a választásokig, és elhozzuk a várt nyugalmat, stabilitást, egyben a konstruktív szakmai vitát azokban a témákban, amelyek fontosak az emberek számára” – idézte a Ma7 felvidéki portál Ódor Lajost. 

Szlovákia történetében első alkalommal alakul úgynevezett hivatalnokkormány, miután az államfő, Zuzana Čaputová várhatóan május 15-ét követően visszahívja hivatalából Eduard Heger megbízott kormányfőt. Kolek Zsolt, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetője a Maszolt arról tájékoztatta, hogy az államfő által kinevezett hivatalnokkormány programjáról a pozsonyi törvényhozásnak az Ódor Lajos kinevezését követő harminc napon belül kell döntést hoznia. Jelenleg az ügyvivő kormány korlátozott hatáskörrel működik, az államfő által kinevezett új kabinet a parlamenti szavazásig korlátok nélküli hatáskörökkel, teljes felhatalmazással rendelkezik majd. 

Korlátozott jogkörök

„A szlovák alkotmány nem tisztázza pontosan, mi történik abban az esetben – ami nagyon valószínű – az új kabinet nem kap bizalmat a parlamentben. A legtöbb alkotmányjogász amellett érvel, hogy ebben az esetben a hivatalnokkormány a helyén marad, de a jelenlegi ügyvivő kabinethez hasonló korlátozott jogkörökkel. A parlamenti erőviszonyok tükrében csekély esély van arra, hogy a többség bizalmat szavazzon Ódor Lajos kormányának” – fogalmazott a felvidéki újságíró.

Elmondta: a frakciók közül egyedül a kormányból még múlt ősszel kilépett Szabadság és Szolidaritás (SaS) jelezte, hogy megszavazza a hivatalnokkormányt. „A felmérések szerint jelenleg legerősebb, a korábbi kormányfő, Robert Fico által vezetett Smer-SD július elejére hozná előbbre a szeptember 30-ára tervezett választások időpontját, ennek fejében az átmeneti időre hajlandóak volnának támogatni a hivatalnokkormányt. Az előrehozott választások korábbi időpontjának megszavazására azonban nincs többségi akarat a pozsonyi törvényhozásban” – összegezte a helyzetet Kolek Zsolt.   

Ami az Ódor Lajos kinevezése mögötti motivációkat illeti, a Ma7 rovatvezetője arra emlékeztetett, hogy a szlovákiai politikai válságban felértékelődött a Progresszív Szlovákia (PS) támogatásával államfővé választott Zuzana Čaputová szerepe. „Čaputová támogatottsága, miután az elbukott bizalmi szavazás után helyén hagyta a Heger-kormányt, ami a politikai-gazdasági válság elmélyüléséhez vezetett, az elmúlt hónapokban érzékelhetően csökkent. Mindez veszélyezteti az újraválasztási esélyeit a jövő évi elnökválasztáson, ezért dönthetett az államfő, kihasználva a Heger-kabinet szétesését (az elmúlt napokban több miniszter is távozott a kormányból), a hivatalnokkormány kinevezése mellett. Ez a lépés is rejt számára kockázatokat, hiszen a hivatalnokkormányt a közvélemény – teljes joggal – az államfőhöz köti. Ha továbbra is kaotikus viszonyok maradnak a szlovák politikában, amire jó esély van, Čaputová újraválasztási esélyeit és a hozzá közel álló PS választási szereplését is negatívan befolyásolhatja, hogy a hivatalnokkormányt az ellenérdekelt parlamenti pártok gyakorlatilag ellehetetlenítik” – fogalmazott az újságíró. Hozzátette: a hivatalnokormány személyi összetételéről, így a kormányfő kiválasztásáról sem egyeztetett az államfő a pártokkal, így joggal feltételezhetjük, hogy hozzá közel álló szakértőket nevez ki. 

Alig ismerik Ódor Lajost    

Kolek Zsolt kiemelte, hogy Ódor Lajos Szlovákia első magyar nemzetiségű miniszterelnöke lesz, kormányában várhatóan több magyar miniszter is helyet kap majd.

„Ódor elismert pénzügyi szakember.  Fontos megjegyezni, hogy miközben a szlovák nyelvű sajtó szinte egyöntetűen méltatja Ódor felkészültségét, gyakorlatilag elhallgatják, hogy a magyar közösséghez tartozik. Ódor aktív politikai szerepet korábban nem vállalt, a közvélemény nagy része előtt ismeretlen. Az elmúlt hónapokban Rastislav Káčer leköszönő külügyminiszter ismétlődő éles kijelentéseinek köszönhetően megterhelődött a szlovák-magyar államközi viszony. Remélhető, hogy a személycseréknek köszönhetően újra a párbeszéd irányába mozdulnak el a kétoldalú kapcsolatok, és a magyar nemzetiségű kormányfő számára is fontos lesz a kapcsolatok javítása, annak ellenére, hogy az őt jelölő Zuzana Čaputová, ha Káčerhez képest jóval visszafogottabban, de többször bírálta a budapesti kormány regionális- és külpolitikáját” – mondta a Ma7 rovatvezetője. 

Az ősszel esedékes választások várható kimenetelére vonatkozó kérdésünkre a felvidéki újságíró arról tájékoztatott, hogy a felmérések a Smer-SD győzelmét valószínűsítik, azonban Robert Fico pártja várhatóan nem fog abszolút többséget elérni a pozsonyi parlamentben, ezért koalíciós alkura kényszerül. „Peter Pellegrini pártja, a Hlas-SD, amely 2020-ban vált ki a Smerből az idei év elejéig egyértelműen vezette a közvélemény-kutatásokat, újabban meg kell elégednie a dobogó második fokával. A harmadik helyen a 2020-ban a parlamenti küszöb alá szoruló balliberális PS áll. Pellegrini számára még nem eldöntött dilemma, hogy a Smerrel vagy a PS-szel menjen kormányra. Várhatóan mindkét esetben további pártok bevonására lesz majd szükség a kormánytöbbség kialakításához. A szlovák jobboldal a katasztrofális kormányzati teljesítmény után a teljes szétesettség állapotában van, több párt is az öt százalékos küszöb körül egyensúlyoz. Emiatt nehezen megjósolható, ténylegesen milyen erőviszonyok alakulnak majd ki a szeptember 30-i választások után” – összegzett Kolek Zsolt. 

A Ma7 újságírója azt is elmondta: a felmérések szerint kétséges, hogy a 2021-ben alakult magyar egységpárt, a Szövetség bejut-e a parlamentbe, a múlt őszi, sikerrel vett helyhatósági választásokat követően ugyanis a párt energiáit a belső konfliktusok kötik le.