A Magyar Országgyűlés hétfőn szavaz Orbán Viktor miniszterelnöki tisztségéről. A rendszerváltás óta eltelt időszakban általában néhány hétre volt szükség ahhoz, hogy felálljon egy új kabinet, azonban a korábbiakkal ellentétben most több külső kihívás is hatással van az ötödik Orbán-kormány létrejöttére – írja a Híradó.hu.

A köztársasági elnök javaslatára döntenek a képviselők a miniszterelnök megválasztásáról, aki az eskületétel után hivatalba is lép. Az alaptörvény szerint a miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének a szavazata szükséges, az április 3-ai országgyűlési választások után azonban a Fidesz–KDNP a kétharmadot meghaladó többséggel, 199-ből 135 képviselői hellyel rendelkezik.

Áder János leköszönő köztársasági elnök még április 29-én kérte fel Orbán Viktort az ötödik kormánya megalakítására, a parlament előtti hivatalos javaslattétel pedig május 2-án, az Országgyűlés alakuló ülésén volt.

Az eddigi leggyorsabb kormányalakítás a negyedik Orbán-kabinetéhez fűződik: 2018-ban a parlament első ülése után mindössze tíz napot kellett várni a tíz minisztériumból, valamint három tárca nélküli miniszterből álló kormány megalakulására,

Azonban akkor egy sokkal nyugodtabb környezetben dönthetett a miniszterelnök a kormány tagjairól. A leggyorsabbat az egyik leglassabb kormányalakítás előzte meg, mivel 2014-ben az addigi kormánystruktúrát jelentősen átszabták, illetve bővítették, így a harmadik Orbán-kormány felállása kereken egy hónapot vett igénybe, a kabinet pedig mindössze tíz minisztériummal rendelkezett, Orbán Viktor munkáját pedig három tárca nélküli miniszter segítette.

Amint a Maszolon megírtuk, Orbán Viktor pénteken megállapodott leendő kormányának minisztereivel a következő négy év közös munkájáról. Semjén Zsoltot általános miniszterelnök-helyettesnek kérte fel, aki egyúttal nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterként is dolgozik majd. Az Agrárminisztériumot Nagy István, a Belügyminisztériumot Pintér Sándor, az Építési és Beruházási Minisztériumot Lázár János, a Honvédelmi Minisztériumot Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az Igazságügyi Minisztériumot Varga Judit vezetheti majd. Orbán Viktor a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére Csák Jánost, a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére Szijjártó Pétert, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetésére Rogán Antalt, a Miniszterelnökség élére Gulyás Gergelyt kérte fel. A Pénzügyminisztériumot Varga Mihály, a Technológiai és Ipari Minisztériumot Palkovics László vezetheti. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszterként, Navracsics Tibor pedig területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként dolgozhat a következő négy évben.