Az uniós költségvetésről szóló egyezkedésbe Ukrajna újabb pénzügyi támogatása is bekerült. A négy tiltakozó ország és Románia ugyanannak a költségvetési csoportnak a tagja, de Kijev finanszírozásáról már eltérően gondolkodnak.

Friedrich Merz német kancellár az Ukrajnának nyújtandó további pénzügyi támogatáshoz kötné az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetésének elfogadását. A feltételt Szlovákia, Csehország, Magyarország és Bulgária vezetői visszautasították.

A német politikus, António Costának, az Európai Tanács elnökének küldött levelében közölte: az Ukrajna finanszírozásáról szóló közös megállapodás nélkül nem tudja támogatni a következő hétéves költségvetést. A német kancellár szerint Kijev biztonsága egész Európa érdeke, a költségeket pedig valamennyi tagállamnak méltányosan kell viselnie. Ukrajna 2027-es finanszírozási hiányát 70 milliárd euróra becsülik, ebből az EU mintegy 45 milliárdot vállalna, akár újabb közös hitelfelvétellel.

Robert Fico szlovák miniszterelnök november 10-én Pozsonyban, Andrej Babiš cseh kormányfő látogatásakor nyílt zsarolásnak nevezte Merz eljárását. Figyelmeztetett, hogy Szlovákiának ugyanolyan vétójoga van az uniós költségvetés elfogadásakor, mint Németországnak. Babiš azt kifogásolta, hogy Berlin új kötelezettségvállalást sürget, holott a 2028-tól induló költségvetési tervezet már százmilliárd eurót irányoz elő Ukrajna számára. Ez az összeg azonban a 2027-es pénzügyi hiányt még nem oldja meg.

A november 10-én Berlinben tárgyaló Magyar Péter miniszterelnök szintén ellenezte, hogy az Ukrajnának nyújtandó támogatást az uniós költségvetés elfogadásához kössék. Fico szóhasználatától elhatárolódott: nem nevezte zsarolásnak a német álláspontot, de kedvezőtlennek tartotta annak politikai üzenetét. Szerinte a magyar államháztartás helyzete miatt Budapest nem vállalhat újabb közös uniós adósságot. Jelezte, hogy a költségvetésről folytatják az egyeztetéseket.

Rumen Radev bolgár miniszterelnök is a magas költségvetési hiánnyal indokolta, hogy országa kimaradna az új ukrán hitelekből. Hangsúlyozta viszont, hogy Bulgária nem akarja akadályozni a közös uniós döntéseket, és egyebek mellett az energiaellátásban továbbra is segíti Ukrajnát. Magyarország, Szlovákia és Csehország már a korábban elfogadott, 90 milliárd eurós uniós hitel pénzügyi terhei alól is mentességet kapott.

A nézetkülönbség a közös költségvetés hagyományos kiadási tételeit is érinti. A négy ország a 17 tagállamot tömörítő „Kohézió barátai” csoporthoz tartozik, amely meg akarja őrizni a felzárkóztatásra és a mezőgazdaságra jutó uniós pénzeket. Németország és más nettó befizetők viszont a kiadások visszafogását, valamint a védelmi és versenyképességi célok előtérbe helyezését szorgalmazzák. Berlin azt is sérelmezi, hogy egyes kormányok a felzárkóztatási támogatások megtartásáért küzdenek, de az ukrán finanszírozás újabb terheiből nem kérnek.

Bukarest is védi a kohéziós pénzeket, de Ukrajna ügyében másképp döntött

A négy tiltakozó országgal Romániát is összeköti az a törekvés, hogy a következő uniós költségvetésben ne csökkenjenek a mezőgazdasági és felzárkóztatási támogatások. Bukarest a 17 tagállamot tömörítő „Kohézió barátai” csoport egyik kezdeményezője, amelynek vezetőit október 15-én Nicușor Dan román államfő és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hívta össze. A találkozón elfogadott közös nyilatkozatban a résztvevők a hagyományos uniós támogatások megőrzését, a tagállami befizetések igazságosabb elosztását és az egyes országoknak biztosított költségvetési kedvezmények megszüntetését szorgalmazták.

Bukarestnek különösen fontos, hogy az új költségvetésben elegendő pénz jusson a fejlesztésekre, hiszen az ország továbbra is jelentős mértékben támaszkodik az uniós forrásokra. Az Európai Bizottság jelenlegi tervezete a 2028 és 2034 közötti időszakra mintegy 60,2 milliárd eurót irányoz elő Románia számára, amelyből a mezőgazdaság mellett az infrastruktúra és az elmaradottabb térségek fejlesztését is finanszíroznák. A román vezetés igyekszik megőrizni ezeket a forrásokat, különösen azért, mert a hazai költségvetésből egyre nehezebb lenne pótolni őket. Az Európai Bizottság májusi előrejelzése szerint az államháztartás hiánya idén elérheti a GDP 6,2 százalékát, a kormány pedig további takarékossági intézkedésekre kényszerülhet. Nicușor Dan ezért már októberben felvetette, hogy a költségvetési tárgyalások elhúzódása esetén átmeneti megoldással kellene biztosítani a gazdáknak járó közvetlen támogatások folyósítását.

Kapcsolódó

Ukrajna uniós csatlakozása átrendezhetné a mezőgazdasági támogatásokat

Milyen változásokra számíthatnak a gazdák, hogyan lehetne megvédeni a helyi termelőket, és mennyire támogatott Ukrajna uniós csatlakozása?

EPP Vincze Loránt Európai Parlament Ukrajna

Az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítség kérdésében viszont Románia nem csatlakozott a négy tiltakozó országhoz. Bukarest részt vesz a 2026-ra és 2027-re elfogadott, 90 milliárd eurós uniós hitelprogramban, amelynek pénzügyi terhei alól Magyarország, Szlovákia és Csehország mentességet kapott. Bulgária a korábbi megállapodást még támogatta, Rumen Radev miniszterelnök azonban az újabb hitelfelvételből már kimaradna. A romániai vezetők továbbra is kitartanak Ukrajna finanszírozása mellett, bár Friedrich Merz mostani javaslatáról, amely a további támogatást a következő uniós költségvetés elfogadásához kötné, egyelőre nem foglalt hivatalosan állást.

Bukarest Ukrajna melletti elkötelezettségét Nicușor Dan november 9-én, Ursula von der Leyennel folytatott tárgyalásán is megerősítette. Az Európai Bizottság elnöke romániai látogatása során Luca Niculescu miniszterelnökkel is találkozott, akivel a következő hétéves költségvetésről és az EU bővítéséről egyeztetett. A román kormányfő Ukrajna mellett Moldova európai integrációját is támogatta, a két ország jövőjét pedig Bukarestben szorosan összekapcsolják a térség biztonságával.

A megbeszéléseken ezért a Fekete-tenger helyzete is hangsúlyos szerepet kapott. A román államfő szerint Ukrajna tartós békéje és háború utáni újjáépítése elképzelhetetlen a tengeri szállítás biztonságának helyreállítása nélkül. Von der Leyen erre hivatkozva bejelentette, hogy az Európai Bizottság 50 millió euróval segíti a Románia és Bulgária részvételével létrehozandó fekete-tengeri biztonsági központ kialakítását, további 10 millió eurót pedig a román tengeri kutató-mentő szolgálatok fejlesztésére fordítanak.