Minden idők legrosszabb eredményével érhet véget a Konzervatívok másfél évtizedes uralma Nagy-Britanniában. A Munkáspárt vezetője, Keir Starmer máris miniszterelnöknek érezheti magát. Először szerezhet mandátumot a londoni parlamentben a brexit kapcsán „elévülhetetlen érdemeket” szerző Nigel Farage.

A Munkáspárt földrengésszerű győzelmét hozhatják a július 4-re kitűzött előrehozott választások a Nagy-Britanniában. Az Ipsos keddi mandátumbecslése alapján Keir Starmer máris Nagy-Britannia következő miniszterelnökének érezheti magát. Alig több mint két héttel a voksolás előtt az adatok azt mutatják, hogy a baloldali párt bármilyen forgatókönyv szerint kényelmes többséget szerez a londoni parlament alsóházában. (A felsőház, a Lordok Háza tagjait nem választják; a törvényhozás és a kormányzás szempontjából is a képviselőház – angolul: House of Commons – a meghatározó.)

Az Ipsos adatai szerint a Munkáspárt támogatottsága országos szinten 43 százalékos, miközben a Konzervatívokra 25 százalék adná a voksát. A Reform UK 12, a Liberális Demokraták (Lib Dem) 10, a Zöldek 6, a Skót Nemzeti Párt (SNP) 3 százalékos támogatottságnak örvend. Eszerint a választók 15 százaléka fordult el Rishi Sunak miniszterelnök pártjától 2019 óta.

Az Ipsos mandátumbecslése szerint a Munkáspártnak 453 képviselője lehet a 650 fős alsóházban, miközben a toryk mindössze 115 helyet szereznek majd, ami történelmi mélypontnak számítana. A Guardian által közölt dokumentum hozzáteszi, hogy több mint száz konzervatív képviselő széke inog, azaz az érintett választókerületekben az első két helyezett közötti különbség kisebb öt százalékpontnál. Itt a bizonytalanok dönthetik el a küzdelmet, márpedig belőlük több millió akad.

Az Ipsos szerint a Lib Dem 38, az SNP 15, a Zöldek és a Reform UK három-három mandátumot szerezhet. Először juthat képviselői mandátumhoz Nigel Farage, aki fontos szerepet játszott a brit uniós tagság megszűnését célzó két évtizedes kampányban.

Ismét Farage?

Múlt héten bejárta a világsajtót, hogy Nigel Farage pártja megelőzte a felmérésekben a kormányzó konzervatívokat. A YouGov kutatása szerint a Reform UK 19 százalékkal a népszerűségi lista második helyét foglalja el, egy ponttal megelőzve Rishi Sunak miniszterelnök pártját. Szakértők óvnak a messzemenő következtetések levonásától egyetlen felmérés alapján. Az Ipsos például 12 százalékot jósol Farage pártjának. Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy az egykori Brexit Párt szavazótábora folyamatosan és kitartóan növekszik. A Richard Tice multimilliomos által finanszírozott populista alakulat kampányának kiemelt témái közé tartozik az egészségügy reformja – ezzel a területtel mindenki elégedetlen manapság a királyságban –, valamint a bevándorlás – ami szintén sokak által érzékelt probléma. Amiért mégis visszásnak tűnhet a Reform kampánya, az a tény, hogy Farage és elvtársai elsősorban azzal érveltek a brit EU-tagság ellen – akkoriban a UKIP párt vezetőjeként –, hogy a kilépéssel Nagy-Britannia visszaszerezheti a határai fölötti ellenőrzést, illetve az egészségügyre költheti majd az EU költségvetésébe hetente (!) befizetett 350 millió fontot. (A sikeres Brexit-referendum után Farage tagadta, hogy ilyesmit állított volna, holott a 350 millió fontos hazugság nagybetűkkel szerepelt a kilépési kampány vizuális anyagain.)

Július 4. előtt Farage hét alkalommal próbált képviselői helyet szerezni a londoni törvényhozásban. Hiába töltött ki ugyanis a UKIP színeiben négy ötéves mandátumot az Európai Parlamentben – és küzdött ebben a minőségében fáradhatatlanul az Európai Unió megszűnéséért –, a hazai parlamenti választásokon soha eddig nem járt sikerrel. A UKIP-nak volt ugyan képviselője a clactoni választókerületben, ahol egyesek szerint Farage eséllyel indul idén, viszont az illető egy kiugrott konzervatív volt, akinek a pozícióját 2014-től mindössze három évig tudták megtartani.

Farage pártja járt már közel a 20 százalékhoz a szavazási szándékot illetően, azonban a relatív többségi szavazásra épülő brit választási rendszerben a mandátumszerzéshez többé-kevésbé kompakt támogatói csoportokra van szükség. A választókerületet az „első befutó”, vagyis az a jelölt nyeri, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az Ipsos becslései szerint a Reform UK jelöltje ezúttal is 30 választókerületben szerepel a második helyen, de a legtöbb esetben a munkáspártiak vagy a toryk magabiztosan vezetnek.

Harc az ellenzék vezetéséért

Az 1834-ben alapított Konzervatívok a mostani választás előtt 1997-ben szenvedték el legsúlyosabb vereségüket, amikor Tony Blair mindössze 165 helyet „hagyott nekik”. Most 115-re eshetnek vissza.

A pártvezetés a jelek szerint már beletörődött a vereségbe. Erre utal David Cameron külügyminiszter kijelentése. A toryk korábbi miniszterelnöke egy kampányrendezvényen azzal érvelt, hogy valakiknek sakkban kell tartaniuk a Munkáspártot – pláne, ha túlnyeri magát –, és erre a Konzervatívok alkalmasabbak a Liberális Demokratáknál. A Guardian cikke sejteti, hogy Cameron megjegyzése nem véletlen elszólás, hanem egy stratégia része. A „szupertöbbséggel” való riogatás azt igyekszik sugallni, hogy a Konzervatívok összeomlása esetén Starmer kormánya „ellenőrizetlen és elszámoltathatatlan” lesz.

A toryk által 2019-ben megnyert, jelenleg billegő kerületek közül 56-ban a konzervatív, 48-ban a munkáspárti jelölt vezet csekély előnnyel. Ha a fent vázolt stratégia csak egy kis részét is meggyőzi a bizonytalanok több milliós tömegének, a billegő kerületek egy része a toryk javára dőlhet el.

A tét a Konzervatívok számára az, hogy megmaradnak-e legalább az ellenzék vezető erejének,ha már kiesnek a hatalomból. „Az igazság az, hogy a Konzervatívok elbuktak kormányon. Elbuknának ellenzékben is” – bizonygatta a minap a Lib Dem vezetője, Ed Davey, aki szerint „a Liberális Demokraták nagyon fontosak lehetnek a következő parlamentben”. A Politico emlékeztet, hogy egyes felmérések egyenesen liberális-konzervatív helycserét jósoltak. Ha ez a prognózis nem is valósul meg, Ed Davey pártja mindenképpen óriásit léphet előre 2019-hez képest, amikor 14 mandátummal a negyedik helyen végzett, és maga a pártelnök is kiesett a parlamentből. Ezúttal a Skót Nemzeti Pártnak jósolnak hasonló eredményt. A YouGov szerint 27, az Ipsos szerint 29 mandátumot veszíthet az SNP.

Mint ismert, Rishi Sunak brit kormányfő május 22-én jelentette be váratlanul, hogy július 4-én parlamenti választásokat tartanak az országban. A konzervatívok 14 éve kormányoznak Nagy-Britanniában.