Megalakult az új francia kormány

Két nappal újbóli kinevezése után Sébastien Lecornu bemutatta új kormányát. Az elnöki hivatal vasárnap esti közleménye szerint a 34 tagú kabinet jelentős részben megújult, és több, a civil szférából érkező új minisztert is helyt kapott – írja az MTI.

A kabinet nyolc tárcáját olyan személyek kapták meg, akik eddig kevésbé voltak ismertek a nagyközönség számára. A politikai vezetők túlnyomó része Emmanuel Macron elnök pártjából, a jobbközép Köztársaságiak soraiból, illetve centrista formációkból érkezett.

Második alkalommal is esélyt kapott Sébastien Lecornu | Fotó: Facebook

A korábbi védelmi minisztert először szeptember 9-én nevezte ki Emmanuel Macron elnök kormányfőnek. Sébastien Lecornu azonban múlt hétfőn benyújtotta lemondását, alig 14 órával azután, hogy múlt vasárnap este megalakította a kormányát, miután a teljes politikai elit felháborodását kiváltotta azzal, hogy megtartotta elődje, Francois Bayrou minisztereinek többségét, és a költségvetési hiányért részben felelősnek tartott Bruno Le Maire volt pénzügyminisztert visszahívta a védelmi tárca élére.

A védelmi minisztériumot ezentúl Catherine Vautrin, az eddigi egészségügyi és munkaügyi miniszter vezeti, míg az ő tárcáját a nemrég leköszönt állami vasúttársaság (SNCF) vezérigazgatója, Jean-Pierre Farandou kapta meg.

Sébastien Lecornu második esélye 

A vasárnap este bemutatott új kormányt követően Sébastien Lecornu az X-en úgy fogalmazott: „Mostantól egyetlen dolog számít: az ország érdeke.” Megköszönte a minisztereknek, hogy személyes és pártérdekeken felül vállalták a szerepet „teljes szabadságban”.

A költségvetés kidolgozása Roland Lescure feladata lesz, aki már e héten beterjeszti a parlament elé a tervezetet. A cél, hogy a képviselők többsége elfogadja, elkerülve a szeptemberihez hasonló kormánybuktatást, amikor a Bayrou-kabinet 44 milliárd eurós megtakarítási javaslata megbukott. Akkor a parlament már másodszor utasított el költségvetést Macron ciklusában – korábban decemberben Michel Barnier kormánya szenvedett vereséget.

Az új kormány kedden ülésezik először, szerdán pedig megkezdődik a jövő évi büdzsé parlamenti vitája. A helyzetet nehezíti, hogy a tavaly nyári előrehozott választások óta a Nemzetgyűlés háromosztatú, és egyik párt sem rendelkezik abszolút többséggel.

Bizalmatlanság 

Bár eddig a centristák és a jobbközép támogatták a kisebbségi kormányt, vasárnap este a Köztársaságiak bejelentették, hogy kizárják soraikból azt a hat politikust, akik miniszteri tisztséget vállaltak. Ezzel kérdésessé vált, hogy a jobboldal támogatni fogja-e a kormány törvényjavaslatait.

A baloldali pártok – a Szocialista Párt kivételével – és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés már jelezték, hogy bizalmatlansági indítvánnyal készülnek. Egyes szocialista képviselők sem zárták ki a támogatását, miután szerintük a négyhetes egyeztetések során Lecornu nem adott kielégítő válaszokat a felvetett kérdésekre.

A baloldal legfőbb követelése a 2023-ban – parlamenti szavazás megkerülésével – elfogadott nyugdíjreform azonnali és teljes felfüggesztése. Ez a reform Macron második ciklusának egyik legismertebb és legmegosztóbb intézkedése volt: a nyugdíjkorhatárt 62-ről 64 évre emelte, országos méretű, milliós tüntetéseket váltott ki.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?