Magyar Péter visszaköveteli Brüsszeltől a migrációs bírságot és a visszatartott uniós pénzeket
A magyar miniszterelnök elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarországnak továbbra is napi egymillió eurós bírságot kell fizetnie egy olyan migrációs politika miatt, amelyhez időközben több európai ország is közeledni kezdett. A kormányfő a már levont összegeket is visszaszerezné.
Magyar Péter visszakérné az Európai Uniótól a Magyarországra kiszabott migrációs bírságot, és a következő uniós költségvetésről szóló tárgyalásokat is felhasználná arra, hogy visszaszerezze a már levont pénzt. A miniszterelnök szerint Európa időközben jóval szigorúbb irányba fordult, ezért nincs elfogadható magyarázat arra, hogy Magyarországot továbbra is napi egymillió euróra büntetik.

Az Európai Unió Bírósága 2024-ben kétszázmillió eurós egyszeri bírságot és napi egymillió eurós büntetést szabott ki Magyarországra. Az ítélet előzménye az volt, hogy az Orbán-kormány nem hajtotta végre a bíróság 2020-as döntését, amely szerint a magyar menekültügyi szabályozás sértette az uniós jogot, és nem biztosított megfelelő eljárást a menedékkérőknek. Az uniós eljárás a szerb határon felépített kerítésre és a menedékkérelmek magyarországi kezelésére összpontosított. A kérelmeket Magyarország belgrádi konzulátusán lehetett benyújtani, és a hatóságok túlnyomó többségüket elutasították. Az emiatt kiszabott bírságok összege azóta megközelítette az egymilliárd eurót.
Magyar Péter az áprilisi parlamenti választás után azt ígérte, hogy rövid időn belül rendezi az ügyet. Hivatalba lépése óta azonban újabb 69 millió eurónyi büntetés gyűlt össze. A miniszterelnök múlt héten az Euronews kérdésére azt mondta, hogy a bírság egy túlzottan átpolitizált bírósági döntésből fakad, és a jelenlegi európai helyzetben már elfogadhatatlan. „Európában teljesen megváltozott a hozzáállás. Egy-két tagállam kivételével szinte mindenki sokkal keményebben akar fellépni az illegális migráció ellen, és így is fog tenni” – fogalmazott.
Kapcsolódó
Az unió valóban egyre több olyan megoldással kísérletezik, amely a menekültügyi eljárások egy részét az EU határain kívülre helyezné. Olaszország Albániában nyitott menedékkérőket fogadó központot, az Európai Bizottság pedig harmadik országokkal tárgyal az illegális belépések visszaszorításáról és a kitoloncolások felgyorsításáról. Brüsszelben az unión kívüli visszatérési központok létrehozása is napirenden van. A kormányfő erre hivatkozva tartja igazságtalannak, hogy Budapestnek továbbra is fizetnie kell.
„Elfogadhatatlan, hogy Magyarország napi egymillió eurós bírságot kap egy olyan intézkedés miatt, amelyet más országok is alkalmaznak, még ha más jogszabályokkal vagy más módszerekkel is” – mondta. A kormány az Európai Bizottsággal is tárgyal a bírság megszüntetéséről, de a határvédelmi politikán nem akar változtatni. Magyar Péter közölte, hogy továbbra sem engedik be az országba az illegálisan érkező migránsokat.
Budapest nemcsak a migrációs bírságként levont összeget igényli vissza
A miniszterelnök további kétmilliárd eurónyi helyreállítási támogatást is visszaszerezne, amelyet Magyarország a 2024-ben és 2025-ben elmulasztott határidők miatt veszített el. „Nem hagyjuk elveszni ezt a pénzt. Sürgősen megoldást kell találni, és vissza fogjuk kérni az összeget. Szerintem meg is kapjuk, mert a költségvetés elfogadásához egyhangú döntés kell” – jelentette ki a budapesti kormányfő.
Az Európai Unió az év végéig szeretne megállapodni a következő hétéves költségvetésről. Ehhez mind a 27 tagállam támogatása szükséges, így a magyar kormánynak vétólehetősége van. Magyar Péter májusban Ursula von der Leyennel arról állapodott meg, hogy megnyílhat az út 16,4 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott helyreállítási és kohéziós forrás kifizetése előtt. A pénzt jogállamisági és korrupciós aggályok miatt tartották vissza, Magyarországnak pedig több reformot is végre kell hajtania ahhoz, hogy hozzáférjen az összeghez.
Tíz éve nem változott az álláspont
A mai magyar migrációs politika alapjai a 2015-ös válság idején alakultak ki. Abban az évben százezrek haladtak végig a Nyugat-Balkánon Görögország, Észak-Macedónia és Szerbia felől Nyugat-Európa irányába. A magyar határt különösen erős nyomás érte, ezért az Orbán-kormány kerítést épített a szerb szakaszon, lezárta a legfontosabb átkelő útvonalakat, és külön eljárást vezetett be a menedékkérők számára. A kabinet már ekkor világossá tette, hogy nem egyszerűen átmeneti intézkedésről van szó: az új szabályozás abból indult ki, hogy az engedély nélküli belépést még a határnál meg kell akadályozni, a menedékkérelmeket pedig lehetőleg az ország területére lépés előtt kell elbírálni.
Budapest ezzel párhuzamosan elutasította a menedékkérők tagállamok közötti kötelező elosztását. A kormány szerint minden államnak magának kell eldöntenie, kit enged be, az Európai Uniónak pedig elsősorban a külső határok védelmére kellene összpontosítania. Ezt az álláspontot erősítette a 2016-os népszavazás is, amelyen a szavazók elsöprő többsége elutasította a kötelező betelepítést. A következő években tovább szigorodtak a szabályok. A tranzitzónákban várakozó kérelmezők mozgását korlátozták, az engedély nélkül belépőket pedig a kerítés túloldalára kísérték vissza. Az uniós bíróság több ítéletben is kifogásolta ezeket az eljárásokat, ezért a tranzitzónákat végül bezárták.
A kormány ezután sem változtatott az alapelven: az új rendszer a külképviseletekhez kötötte a menedékkérelem megindítását, így a belépéshez előzetes engedélyre volt szükség. Brüsszel szerint ez gyakorlatilag elzárta a menedékkérők elől az eljáráshoz való jogot, Budapest viszont továbbra is úgy érvelt, hogy az ország területén kívül kell eldönteni, ki jogosult belépni. Ez a gyakorlat azóta sem módosult lényegesen. A fizikai határvédelem, az engedély nélküli belépés megakadályozása és a kötelező elosztás elutasítása ma is a politika központi eleme. Magyar Péter kormánya sem készül fordulatra, inkább az Európai Bizottsággal kötött megállapodással próbálja összeegyeztetni ezt az irányt az uniós joggal. Ehhez kedvezőbb környezetet teremt, hogy az EU maga is szigorúbb megoldások felé fordult. A gyorsabb határeljárások, a visszaküldések felgyorsítása és a harmadik országok bevonása ma már az uniós migrációs politika része.
CSAK SAJÁT