Száz újságíró leplezett tényfeltáró akciójának eredményeként kiderült, hogy egy, az izraeli védelmi minisztériumhoz is kötődő cég a világ különböző országaiban, harminchárom választás esetében manipulálta a kampányokat törvénytelen eszközökkel, elsősorban a közösségi oldalakra építve. A Maszolnak nyilatkozó kiberbiztonsági szakértő szerint a hamis kampányok, az álhírek rendkívül hatékonyak, gyakorlatilag alternatív valóságokat hoznak létre, amelyben a kommunikáció, a vita nem a tényeken, hanem az érzelmeken, az alternatív „igazságokon” alapul.  

Több nemzetközi kiadvány is szerepet vállalt abban a leleplezésben, amely egy, a közösségi hálózatok hackelésére, szabotázsára és tömeges manipulálására szakosodott izraeli csoport nyomára bukkant. Az akcióban részt vett újságírók titokban rögzítettek vallomásokat arról, hogy a Jorge csapat nevű elnökválasztási kampányokat manipulált Európa, Amerika, Afrika és Ázsia különböző országaiban országaiban.

A többek között a The Guardian, a Le Monde, a Der Spiegel, az El País és a Haaretz munkatársai fedett nyomozókként tevékenykedtek, s megpróbáltak szerződést kötni az izraeli vállakozással, igénybe véve a  szolgáltatásaikat. Több mint hat órányi beszélgetést rögzítettek, amelyeken a cég képviselői bemutatták tevékenységüket és a korábbi kampányokról is beszámoltak. Ezeket a vallomásokat az újságírók később olyan dokumentumokkal egészítettek ki, amelyek legalább részben igazolják, hogy a céget Izrael védelmi minisztériuma exportszerződésekre ajánl. 

Az egységet egy bizonyos Tal Hanan vezeti, aki az izraeli különleges erők ügynöke volt korábban, jelenleg pedig Jorge álnéven dolgozik megbízások alapján. A The Guardian beszámolója alapján a csoport gazdasági ügyfeleknek is  dolgozik. Hanan az álcázott riportereknek elmondta, a „fekete hadműveleteket”, amelyek illegális eszközökkel is történő titkos akciókat jelentenek, általában hírszerző ügynökségek, illetve választási kampányokat szervezők igénylik, de a szerződő felek között vannak olyan magáncégek is, amelyek a közvéleményt próbálják leplezetten manipulálni. Jorge egyik legfontosabb szolgáltatása az Advanced Impact Media Solutions vagy Aims nevű szoftvercsomag, amely több ezer hamis közösségimédia-profil – Twitter, LinkedIn, Facebook, Telegram, Gmail, Instagram és YouTube – hatalmas seregét irányítja. Amazon- vagy Airbnb-fiókjuk is van. Hanan és csapata azt is elmagyarázta a potenciális ügyfeleknek tűnő újságíróknak, hogyan lehet feltörni a Gmail- vagy Telegram-fiókokat, vagy miként lehetséges valódi médiába „ültetni” a híreket, amelyeket aztán az Aims, a szoftverbot-kezelő felerősít.

Ellopott fotók, hamis személyazonosságok

Minden jel szerint Hanan dezinformációs műveleteinek legalább egy részét a Demoman Internationalen izraeli cégen keresztül hajtotta végre, amely szerepel az izraeli védelmi minisztérium fegyverexportot és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat népszerűsítő honlapján. Az érintett tárca nem válaszolt az információkkal kapcsolatos megkeresésre - írja a The Guardian. Az újságírók azt is felfedték, hogy az izraeli cég szoftvere valós emberek fotóit lopja, és hamis személyazonosságokhoz csatolja a közösségi oldalakon, üzeneteket, párbeszédeket, megjegyzéseket hozva létre, amelyek azt a benyomást keltik, hogy az illető valóban létezik. Hanan állítása szerint virtuális „hadseregének” több mint harmincezer ilyen hamis profilja van, amelyek képesek nézettséget és véleményáramlatot kelteni különböző témákban. A riporterek bizonyítékokkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy az Aims szoftver állt a hamis közösségi média kampányok mögött mintegy húsz országban, köztük az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban, Svájcban, Mexikóban, Szenegálban, Indiában és az Egyesült Arab Emírségekben.

Bányász Péter, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Tanszékének adjunktusa, a Magyar Hadtudományi Társaság szakértője megkeresésünkre elmondta: ma már nem meglepő, hogy különböző aktorok a kibertérben intenzív kampányokat folytatnak választások, politikai döntéshozatal befolyásolására. „A 2016-os brit Brexit-népszavazás, vagy a szintén ebben az évben lezajlott amerikai elnökválasztás esetében óriási médiavisszhangja volt a közösségi médiában folytatott kampányoknak, amiben például Cambridge Analytica volt fontos szereplő. Ezt egyébként számos nagy sikerű film, dokumentumfilm is feldolgozta. De már ebben sem volt semmi újdonság, 2011-ben szúrta ki egy bostoni oknyomozó újság, hogy az US Air Force egy úgynevezett online identitás menedzselő szoftver beszerzésére írt ki pályázatot, amiben hasonló elvárásokat fogalmaztak meg, mint a The Guardian cikkében: közösségi médiában levő álprofilok, amelyek a célterületre aktualizált legendával rendelkeznek, VPN-en, azaz virtuális magánhálózaton keresztül megfelelő geolokációval, abból a célból, hogy befolyásolják egy ország politikai döntéshozatalát, szélsőséges esetben kormányváltást előidézve” - vázolta a szomorú valóságot a Bányász Péter.

Oroszországhoz köthető trollfarm

Azt is megkérdeztük a gyergyószentmiklósi származású szakértőtől, hogy a háborús, nemzetbiztonsági manipulációk terén mennyire fontos tér a közösségi média, s melyek a legklasszikusabb befolyásolási módszerek. Mint mondta, az Oroszországhoz köthető trollfarmok, amelye sok esetben a Wagner PMC alapító Jevgenyij Prigozsin irányítása alatt állnak, közel egy évtizede folytatnak intenzív lélektani műveleteket a különböző közösségi platformokon. Hozztátete: Prigozsin egyébként nemrég saját maga is elismerte, hogy ily módon beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba. „Ezeknek a kampányoknak az elsődleges célja a demokratikus intézményrendszerbe, a tudományba vetett bizalom aláásása. Ezek a kampányok sajnos rendkívül hatékonyak voltak, gyakorlatilag alternatív valóságokat hoztak létre, amelyben a kommunikáció, a vita nem a tényeken, hanem az érzelmeken, az alternatív „igazságokon” alapul” - fogalmazott az egyetemi adjunktus.

Bányász Péter szerint rendkívül hatékonyak a közösségi médiában terjedő álhírek, amelyeket számos tényező felerősít: a közösségimédia-platformok algoritmusai, az információ túltengés, amiből nem tudjuk kiválogatni idő és érdeklődés hiányának okán, hogy mi a valóság, és mi a hazugság. “Biztosra veszem, hogy a tisztelt olvasó a saját véleménybuboréka alapján  e sorok olvasása közben több ilyen példát is végiggondolt. Azért annyira hatékony mindez, mert kiderült, paradox módon, ha nem bízunk semmiben, nem hiszünk a tényeknek, akkor mindent elhiszünk, ami a véleménybuborékunkhoz kapcsolódik. Ráadásul a különböző képtelenebbnél képtelenebb összeesküvés elméletek egymást erősítik” - mondta a szakértő. 

Úgy véli, egy politikai választáskor az egy évtizede vagy hosszabb ideje kondicionált célközönség még inkább befolyásolható a kidolgozott stratégia mentén. „Az ilyen kampányok egyébként gyakran állami szereplőkhöz köthetőek. Természetesen a világ számos országa él ezekkel és egyéb, a kibertérhez kapcsolódó eszközökkel a választások befolyásolásában. Jelenleg a mesterséges intelligencia egyre erősebb jelenléte az, ami minőségi változást fog hozni a befolyásolásban. Amikor AI által generált arcok, videók, beszámolók fognak terjedni, és akár valós időben látjuk közszereplők hangján, képén azokat a tartalmakat, amiket egy AI hoz létre, a valóságérzékelésbe vetett bizalmunk vélhetően tovább fog sérülni” - fogalmazott Bányász Péter.  

Védetté tesz a kritikus gondolkodás

Hogyan lehet kivédeni az ilyen jellegű akciókat? - kérdeztük. Mint mondta, nagyon nehéz erre a kérdésre felelni. „A technológiai cégek igyekeznek kiszűrni az álhíreket, a különböző álprofilokból álló hálózatokat, amelyek ezeket terjesztik. Alkalmaznak tényellenőrzést, ami az én véleményem szerint kevésbé hatékony. Az államok is próbálnak lépést tartani a jogszabályalkotásban, ebben lesz egy fontos lépés az EU által elfogadott Digital Service Act, ami a közösségi média platformok szabályozására törekszik. A legfontosabb szerepe azonban, ahogy a kibertámadások kivédésben is, az embernek van. A kritikus gondolkodás, a nyitottság, a másik véleményének meghallgatása az, ami különösen fontos, hogy védettebbek legyünk az álhír kampányokkal szemben” - mondta Bányász Péter.