Hamarosan megszületik a végleges megállapodás Ukrajna és az Egyesült Államok között az ukrajnai ritkaföldfémekről. Miért ennyire fontos Washingtonnak az ügylet? Mit tartalmazna a szerződés, milyen értéket jelentenek a nyersanyagok? 

Ami az ukrajnai ritkaföldfémek lelőhelyeinek elhelyezkedését, jelentőségét illeti, Pató Viktória Lilla, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (U.S. Geological Survey) szerint a világon 50 ásványt tartanak kritikusnak, köztük ritkaföldfémeket is. 

„Az Európai Unió kritikus nyersanyagokról szóló rendeletében listázott 34 kritikus nyersanyag közül Ukrajnában 22 megtalálható, beleértve ipari és építőanyagokat, ferroötvözeteket, nemes- és színesfémeket, valamint bizonyos ritkaföldfémeket. Ukrajna jelentős ásványkincs-készlettel rendelkezik, amelyek kulcsfontosságúak a modern iparágak, így a védelmi, csúcstechnológiai, repülőgépipari és zöldenergia-szektor számára” – nyilatkozta a hirado.hu-nak Pató Viktória Lilla. 

Bendarzsevszkij Anton Ukrajna-szakértő az amerikai megállapodásról azt írta: ez egy keretszerződés lenne. „Fontos, hogy nem az ukrán ritkaföldfémek felére tenné rá a kezét, hanem az eddig ki nem termelt, de a közös beruházások következtében kitermelendő nyersanyagok bevételeinek fele menne be egy közös alapba, amelynek egy része fejlesztésre menne, egy része Ukrajna helyreállítására, egy része pedig osztalékként kifizetésre” – tájékoztatott a Facebookon Bendarzsevszkij.

Kapcsolódó

J.D. Vance: Zelenszkij tiszteletlen és beképzelt

Vance elmondta: Donald Trump mindenképpen le akarja állítani a háborút, de Zelenszkij nem hajlandó együttműködni az amerikai vezetővel.

Egyesült Államok Donald Trump Volodimir Zelenszkij

Szerinte, ha az Egyesült Államoknak fontos egy ilyen megállapodás, az jó. „Ukrajna számára is előnyös, mert kapnak amerikai tőkét, technológiát és védelmet. Gondolom, ha lenne erre igény, akkor az EU-val is kötnének, de ez egyrészt nem menne intézményi szinten, másrészt alapvetően semmi nem akadályozza meg a jövőben az európai vállalatokat, hogy bejöjjenek az ukrán piacra, és a beruházások révén befolyást szerezzenek az említett bányák felett. Feltehetően ez meg is fog történni, ahogy egyébként az elmúlt évtizedekben is volt rá példa, Ukrajna egyik legnagyobb vasérckitermelése például közös ukrán–brit tulajdonban van” – írta a szakértő.  

A budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint az ukrán ásványkincs-tartalékok értékét 14 ezer milliárd dollárra becsülik, és olyan fontos nyersanyagokban mint lítium, uránium vagy titán a világ legnagyobb készleteivel rendelkezhet. Megjegyzik: az Egyesült Államok nagy mennyiségű nyersanyaggal rendelkezik, viszont ezek többsége fosszilis energiahordozók (szén, olaj, földgáz) vagy fémek (arany, réz, vas). Ami a ritkaföldfémeket illeti, ott Amerika importra szorul, még úgy is, hogy 2018-hoz képest 2022-ben az ország nyersanyag-kitermelése 207 százalékkal nőtt.

A ritkaföldfémek globális piacát Kína uralja

Az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a ritkaföldfémek globális piacát Kína uralja. Övék a világ ritkaföldfém-bányászatának 70 százaléka. A lítium-, réz-, kobalt-, nikkel- és alumíniumfeldolgozás jelentős része is az ő kezükben van. 2022-ben az Egyesült Államok részesedése a ritkaföldfémek globális termelésének csak 14 százaléka volt, Kínáé pedig 60 százaléka. Az ásványkincsek feldolgozásában Kína még nagyobb, 90 százalékos jelentőséggel bír.

Az Egyesült Államok jövőbeni hozzáférése a stratégiai ásványi anyagokhoz veszélybe kerülhet a Kínától való fokozódó függőség és a kínai monopólium miatt. E problémára lehetséges megoldást kínálhatnak Ukrajna nagyrészt kiaknázatlan természeti erőforrásai. Mivel az új amerikai adminisztráció fő prioritása hosszabb távon Kína visszaszorítása a globális piacon, az ukrán ritkaföldfémek megszerzése stratégiai lépés is lehet – írja elemzésében Olekszij Anton. 

Mint azt az Oeconomus beszámolója megjegyzi: a kritikus ásványkincsek nélkül lehetetlen a technológiai fejlődés és a nagyhatalmak ambíciói is érthetőek ebben a kérdésben: az Egyesült Államok a mesterséges intelligencia és a félvezetők terén igyekszik vezető szerepet játszani, Kína pedig saját technológiai függetlenséget akar szerezni. Az akkumulátorok (lítium, kobalt mangán), félvezetők (szilícium, gallium), repülőgépek (titán, alumínium) vagy háztartási készülékek, mágnesek, fényforrások stb. mind ezekből az ásványkincsekből készülnek. 

Ukrajnában nem mindenki tekint előnyösnek egy ilyen megállapodást. Julija Pavicka, a Kijevi Közgazdaságtudományi Egyetem kutatója az Euronewsnak azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok egy „barbár”  megállapodást nyújtott át Ukrajnának. Szerinte az ukrán vezetés nem számított rá, hogy Washington erőpolitikát fog alkalmazni vele szemben.

„Senki sem látta előre, hogy mennyire nagy léptékű megállapodásról van szó, és azt sem, hogy egy igazi barbár javaslatot terjesztenek elő nekünk aláírásra. Ez a megállapodás arra kényszerítené Ukrajnát, hogy minden erőforrását adja át, és elfogadja, hogy gyakorlatilag minden korábbi vissza nem térítendő támogatásból hitel lesz” – magyarázta Julija Pavicka.