Kijev kész pozitív gesztusokat tenni a nemzeti kisebbségek jogfosztása terén, de ezekkel inkább kipipálni szeretné a kérdést, az ukránosítást pedig folytatná - mondta a Maszolnak Stier Gábor külpolitikai újságíró. Szerinte komoly vitákra lehet számítani Ukrajna kapcsán a jövő heti EU-csúcson, ami jelzi az európai eltökéltség gyengülését, az elfáradást.

Sajtóértesülések szerint Kijev a jövő heti EU-csúcsig változtat a magyarok és románok altal is kifogásolt, a nemzeti kisebbségeket érintő jogszűkítő törvényein. Stier Gábor, a szláv világot jól ismerő külpolitikai újságíró megkeresésünkre elmondta: Denisz Smihalj kormányfő kezdeményezésére az ukrán Legfelsőbb Tanácshoz valóban benyújtottak egy olyan törvényjavaslatot, amely jelentősen visszafogná az ukránosítási törekvéseket. 

„A törvényjavaslat engedélyezné, hogy az ukrán nyelv mellett azon nemzeti kisebbségek nyelveit is használják az iskolai oktatásban, amelyeknek anyaországa az Európai Unió tagállama. A középiskolai oktatásról szóló törvényből törölnék azokat a részeket, amelyek az ukrán nyelvű foglalkozások arányának évről évre történő növeléséről szólnak, és az ukrán nyelv használatát már csak az ukrán nyelv, ukrán irodalom és Ukrajna története tantárgyak esetén írnák elő. Az új javaslat engedményeket tenne a média, a nyomtatás, a kulturális rendezvények és a politikai agitáció területén is a nemzetiségi nyelvhasználatot illetően. Az engedmények azonban nem vonatkoznának az orosz nyelvre” - foglalta össze a terveket a a Moszkvatér.com portál főszerkesztője. 

Hozzátette ugyanakkor, hogy a szabályozás még ezekkel a változtatásokkal sem  jelentene visszatérést a nemzetiségek számára korábban garantált jogokhoz. „Kijev arra játszik, hogy lassan már nem lesz kik számára alkalmazni e jogszabályt, amelyet a rendezvényeken a gyakorlatban elég nehéz érvényesíteni, hiszen azt aláírásokkal előre kellene kérvényezni” - fogalmazott a szakértő. Stier szerint Kijev ezzel a gesztussal inkább csak ki szeretné pipálni ezt a kérdést, nem pedig megoldani. „Minden jel arra mutat ugyanis, hogy az ukránosítás folytatódni fog. Sőt, keményebben, mint eddig. Egyáltalán nem lehet tehát azt kijelenteni, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználata megoldott” - hangsúlyozta a külpolitikai újságíró.   

A közelgő EU-csúccsal kapcsolatos ukrán számításokról Stier Gábor elmondta: Kijev úgy gondolja, hogy az uniós tagság a történtek után jár neki. Mint hozzátette, nem alap nélkül érzi így, hiszen az európai elitben sokan ezt a lépést egyfajta kárpótlásnak tekintik a szenvedésekért. „Kijev egyértelműen pozitív döntést vár, bár szakértői körökben már komolyan veszik Orbán Viktor vétóval való fenyegetését. Úgy gondolják azonban, hogy ez a fenyegetés igazából az uniós támogatásokról szól, és vagy az unió vagy pedig Budapest enged majd. Azt Kijevben mintha kihagynák a számításból, hogy Európában egyre nagyobb a háborús fáradtság, és sokaknak van már elegük Ukrajnából” - fogalmazott a főszerkesztő.  

Azt is megkérdeztük Stier Gábortól, hogy Van-e Magyarországon kívül olyan EU-tag, amely - ha nem is nyíltan - de nem örülne a mostani igennek. „Az szomszédos országok társadalmai már kezdik felfogni, hogy mivel járna rájuk nézve Ukrajna európai integrációja. Ezért blokkolják az ukrán agrártermékek importját, és tiltakoznak a fuvarozóknak adott kedvezmények ellen. A kormányok azonban óvatosak. Annak ellenére, hogy Ausztria, Szlovákia, de jelenlegi helyzetében talán még a német kancellár is örülne, ha az ukrán integráció kérdése egy időre lekerülne a napirendről” - mondta a szakértő. 

A magyar kormány várható lépésével kapcsolatban Stier arra emékeztetett: Magyarország eddig egyszer sem vétózott. Szerinte most is inkább kialkudna valamilyen számára kedvező megoldást. „Tudva, hogy a csatlakozási tárgyalások évtizedekig is eltarthatnak – lásd Törökország –, ezek elkezdésére akár rá is bólintana, ha cserébe garanciákat kap arra, hogy ezt a folyamatot Brüsszel komolyan veszi, Kijev enged a kisebbségek és az OTP kérdésében, és ami talán a legfontosabb, az EU változtat a magyar támogatások blokkolásának kérdésében” - mondta az újságíró.

A szakértő kiemelte: nem csupán a csatlakozási tárgyalások lesznek terítéken, hanem az Ukrajnának négy év alatt nyújtandó 50 milliárd eurós támogatás kérdése is. „Ezt már több ország, köztük a németek is soknak tartják, így Magyarországnak van tere a manőverezésre. Mivel a politika a kompromisszumok művészete, Budapest is engedni fog, ha Brüsszel és Kijev is így tesz” - fogalmazott  Stier Gábor, hozzátéve: komoly vitákra számíthatunk az EU-csúcson, és ez eleve nem tesz jót Ukrajnának, mivel mutatja az európai eltökéltség gyengülését, az elfáradást.

Pozitív döntés esetén Brüsszelben Ukrajnával együtt a Moldovai Köztársasággal is megkezdenék a csatlakozási tárgyalásokat. A főszerkesztő ezzel kapcsolatban elmondta: Moldova integrációjának ügye Ukrajnáéhoz kötött, de végső esetben nem zárható ki azt sem, hogy amennyiben Kijev közelítése megreked, akkor a szándékok megerősítéseként Chișinău zöld utat kaphat.