banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Kijev az Európai Bizottsághoz fordul a magyar–orosz gázszerződés miatt

Az ukrán külügyminisztérium a magyar–orosz hosszú távú gázszállítási szerződés kapcsán hétfőn közleményt adott ki, amelyben kezdeményezi az Ukrán–Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság soron következő ülésének elnapolását, ezen kívül jelzi, hogy az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben. Mindkét ország külügyminisztériuma bekérette a másik nagykövetét.

Az ukrán külügyi tárca „meglepődött és csalódott" Magyarország döntése miatt, miszerint 2021. szeptember 27-én Budapesten Ukrajnát elkerülő útvonalon történő gázszállítási szerződést kötött az orosz Gazprom konszernnel. A közlemény kizárólag politikainak és gazdaságilag megalapozatlannak értékeli a döntést, amely „a Kreml kedvére és Ukrajna nemzeti érdekei, valamint az ukrán–magyar kapcsolatok kárára" született, és amely az ukrán külügyminisztérium szerint nem felel meg az 1991. december 6-án aláírt ukrán–magyar alapszerződés elveinek.

Magyarországnak továbbra is előnyösebb az ukrán tranzitútvonal használata, ami „lehetővé teszi a legrövidebb úton biztonságosan eljuttatni a gázt Európa országaiba" – áll a dokumentumban. „Szomorúan állapítjuk meg, hogy ez a döntés kárt okoz a kétoldalú ukrán–magyar kapcsolatok pozitív eredményeinek és tendenciáinak", amelyek elérése érdekében komoly erőfeszítéseket tett az ukrán és a magyar tárcavezető – fogalmaz az ukrán külügyminisztérium.Dmitrij Jevgenyevics Averkin, a Gazprom export vezérigazgató-helyettese és Kóbor György, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója aláírja az újabb hosszú távú gázvásárlási szerződést. Jobbról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, balról Jelena Viktorovna Burmisztrova, a Gazprom elnökhelyettese | Fotó: MTI

Az ukrán fél abban bízott, hogy az Ukrán–Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság soron következő budapesti ülése, amelyre szeptember 29–30-án került volna sor, „újabb pozitív lépés lesz a kétoldalú viszonyban".

Az ukrán külügyminisztérium a vegyes bizottság ülésének elnapolását kezdeményezt, mert – mint a közlemény fogalmaz – „a magyar–orosz gázszerződés jelentősen befolyásolja Ukrajna és Európa energiabiztonságát, a kockázatok és fenyegetések sokoldalú elemzését igénylő új körülményeket teremt, valamint a régió országai cselekvésének összehangolását igényli a negatív következmények minimalizálása érdekében".

Emellett az Európai Bizottságtól azt kéri: állapítsa meg, hogy megfelel-e a magyar–orosz gázszerződés az európai energiaügyi szabályoknak – zárul az ukrán külügyminisztérium közleménye.

A magyar külügyminisztérium bekérette az ukrán nagykövetet

Szuverenitásunk megsértésének tartjuk, hogy Ukrajna meg akarja akadályozni Magyarország biztonságos gázellátását, ezt kikérjük magunknak és az ukrán nagykövetet keddre bekérettük a Külgazdasági és Külügyminisztériumba – közölte a tárca vezetője közösségi oldalán.

Szijjártó Péter bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy hétfőn aláírták a Magyarország gázellátását a következő tizenöt évre garantáló szerződést a Gazprommal.

„Ez nagy siker, mert egyrészt a mai bizonytalan világban mindennek, ami kiszámíthatóságot biztosít, nagy értéke van, másrészt pedig olyan árformulában állapodtunk meg, mely biztosítja a rezsicsökkentés eredményeinek hosszútávú fenntartását" – jegyezte meg a miniszter. Hozzátette: mélységesen felháborítja viszont az ukrán kormánynak az a döntése, hogy az Európai Bizottságnál támadják meg a szerződést.

Ma egy olyan megállapodást kötöttünk, amely hosszútávon biztosítja számunkra a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzését....

Közzétette: Szijjártó Péter – 2021. szeptember 27., hétfő

A miniszter világossá tette bejegyzésében: „az ukránoknak semmi közük ahhoz, hogy mi kivel, miről állapodunk meg". Szuverenitásunk és nemzetbiztonsági érdekeink súlyos megsértésének tartjuk, hogy meg akarják akadályozni hazánk biztonságos gázellátását, a magyar emberek otthonainak fűtését és az ipar működtetését – tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint az ukrán fél lépése barátságtalan, a sok támogatás után – mint a lélegeztető gépek, egészségügyi felszerelések, katonák ápolása, gyerekek üdültetése, beruházások finanszírozása –, amit Ukrajna eddig Magyarországtól kapott. „A szuverenitásunk megsértésére tett kísérletet kikérjük magunknak, az ukrán nagykövetet mára a külügyminisztériumba bekérettük" – írta Facebook-oldalán a külügyi tárca vezetője.

Az ukránok is bekérették a magyar nagykövetet

Az ukrán külügyminisztérium bekéreti Budapest kijevi nagykövetét, hogy tudomására hozza az ukrán fél álláspontját a Magyarország és a Gazprom orosz gázipari vállalat hétfői gázmegállapodásáról – közölteke kedden az RBK-Ukrajina ukrán televízióval Oleh Nikolenko ukrán külügyi szóvivő. Kijelentette: „Az ukrán külügyminisztérium hasonlóképpen behívja Magyarország nagykövetét Kijevben, hogy tudomására hozza az elvi álláspontunkat" – mondta a szóvivő.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Az RBK-Ukrajina emlékeztetett Kijev álláspontjára is, amely szerint az orosz gázszállítás Magyarországra Ukrajna megkerülésével „aláássa Ukrajna nemzetbiztonságát és Európa energetikai biztonságát", másrészt a megállapodás komoly csapást mért az ukrán–magyar kapcsolatokra.

A kijevi média idézte kedd reggel Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert, aki az ICTV ukrán televíziónak hasonlóképpen azt mondta, hogy Magyarország csapást mért a magyar–ukrán kapcsolatokra azzal.

Kreml: Moszkva nem használja a nyomásgyakorlás eszközeként a gázszállítást

Oroszország nem készül a gázszállításokat arra használni, hogy más országokra, így Ukrajnára nyomást gyakoroljon – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában. Peszkov egy újságírói a kérdésre válaszolt, amely azt firtatta, hogy a magyar–orosz hosszú távú gázszállítási megállapodás nem az Ukrajnára való nyomásgyakorlás-e.

„Nem, ez nem így van. Oroszország a gázt sohasem használta, nem használja és nem szándékozik arra használni, hogy bárkit is megbüntessen" – mondta. Ismételten kifejezte Oroszország készségét arra, hogy szükség esetén felújítsa a közvetlen gázeladást Ukrajnának. Hangsúlyozta, hogy a Gazprom szállításairól megkötött megállapodás, amelynek értelmében a gáz Ukrajna kikerülésével érkezik majd Magyarországra, senki érdekeit nem sérti, Kijevnek pedig nincs joga beavatkozni Moszkva és Budapest kétoldalú viszonyának ebbe az aspektusába.

„Hosszú távú szerződésről van szó, amely a gáz megbízható, kiszámítható, ütemes szállítását garantálja Magyarországra, garantált, gazdaságilag előnyös útvonalakon. Itt senki jogai sem sérülnek. Nem sérülnek a nemzetközi kereskedelem normái. És aligha jogosult bármely ország, beleértve Ukrajnát is, beavatkozni az orosz–magyar kapcsolatoknak ebbe az aspektusába" – fogalmazott a Kreml szóvivője.

A szóvivő úgy vélekedett, hogy a magyar–orosz gázmegállapodás ellen tett ukrán lépések Oroszország részéről nem követelnek meg ellenintézkedéseket. „Oroszország az egész európai kontinens energiabiztonságának abszolút és vitathatatlan kezese volt, és marad " – mondta a Kreml képviselője azt az állítást kommentálva, amely szerint a Moszkva és Budapest közötti gázszerződés Ukrajna ellen irányul.

Az európai gáz tőzsdei ára kedden először haladta meg az ezer köbméterenkénti ezer dollárt. Szakértői előrejelzések szerint az ár tovább növekedhet.

Peszkov megismételte, hogy a Kreml figyelemmel kíséri az európai gázárak alakulását, a Gazprom orosz gázipari vállalat pedig eközben teljesíti szállítási kötelezettségeit, és kész újabb szerződéseket kötni. A szóvivő szerint a gáz árát objektív tényezők befolyásolják, és a tőzsde csak részben képes „kielégíteni az ütemes fejlődés igényeit".

Kapcsolódók

Kimaradt?