Jelentős változás következik a nemzetközi időmérésben: 2027. május 20-tól megszűnik az úgynevezett szökőmásodpercek beiktatása a koordinált világidőbe (UTC). A döntés célja, hogy megbízhatóbbá és egyszerűbben kezelhetővé tegye az időre pontosan szinkronizált rendszerek működését. A hétköznapokban az emberek várhatóan semmit sem vesznek majd észre a változásból.

A döntést a Súlyok és Mértékek Általános Konferenciájának Versailles-ban tartott ülésén hozták meg. A koordinált világidő az atomórák rendkívüli pontosságán alapul, és világszerte ezt használják az órák szinkronizálására.

Az idő mérésében két fontos viszonyítási alapot használnak: az atomórák alapján meghatározott koordinált világidőt, valamint a Föld forgásához igazodó csillagászati időt. Mivel bolygónk nem teljesen egyenletes sebességgel forog, a két időmérési rendszer között idővel eltérés alakulhat ki – közölte az Euronews.

Ennek korrigálására 1972 óta összesen 27 szökőmásodpercet iktattak be. A legutóbbi ilyen korrekció 2016 végén volt. Ilyenkor egy perc kivételesen 61 másodpercből állhatott.

Bár az eltérés az emberek mindennapi életében nem érzékelhető, a pontos időszinkronizálásra épülő informatikai rendszerek működését megzavarhatja. A telekommunikáció, a műholdas navigáció, az energetikai hálózatok és a digitális szolgáltatások mind érzékenyek lehetnek az ilyen időkorrekciókra.

A változtatás egyik oka, hogy a Föld forgási sebessége nem állandó. Bár hosszú távon a Hold által kiváltott árapályhatások lassítják a bolygó forgását, az utóbbi években olyan időszakok is előfordultak, amikor a Föld valamivel gyorsabban forgott.

Ez felvetette egy negatív szökőmásodperc bevezetésének lehetőségét is, ami azt jelentené, hogy egy másodpercet el kellene hagyni az időmérésből. Ilyen korrekcióra eddig még nem volt példa, ezért nehéz előre megjósolni, milyen technikai problémákat okozhatna.

Az új szabályozás értelmében a hivatalos időt a jövőben nem igazítják rendszeresen a Föld forgásához. Emiatt a koordinált világidő és a csillagászati idő közötti különbség hosszabb távon növekedhet, akár egy órára, azaz 3600 másodpercre is. Ez azonban nem a közeljövőben várható.

Mit jelent mindez a hétköznapokban?

A változás nem érinti a telefonokon és órákon megjelenő idő leolvasását, és nincs köze a nyári, illetve téli időszámításhoz sem. A mindennapokban továbbra is a megszokott módon használhatjuk az óráinkat.

A változás elsősorban az olyan területeken fontos, ahol rendkívül pontos időszinkronizálásra van szükség, például a csillagászatban, a geodéziában és egyes műholdas rendszerek működésében. Ezeken a területeken továbbra is figyelemmel kísérik majd a Föld forgását és a hivatalos idő közötti eltérést.

A cél, hogy a nemzetközi időmérési rendszer kiszámíthatóbbá váljon, és csökkenjen az időszakos korrekciók miatt fellépő technikai hibák kockázata.